Élelmiszer-szabályozás, magyar termék, nemzeti érték

1. Élelmiszer-szabályozás, magyar termék, nemzeti érték Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

2. Élelmiszerek megkülönböztetése Miért akarjuk megkülönböztetni az élelmiszereket? • kiemelni a magyar terméket a piaci kínálatból – érzelmi és gazdasági cél • megkülönböztetni a jobb minőségű terméket, az átlagos minőségűektől • megkülönböztetni a nagyüzemi terméket a kézműves termékektől • megkülönböztetni a helyi terméket a globális termékektől • védeni nemzeti értékeinket vagyis növelni szeretnénk termékeink értékesítésének mértékét! Megoldási lehetőségek a megkülönböztetésre, piac élénkítésre • kormányzati politikával, stratégiával – közvetett eszköz • jogi eszközökkel – önkéntesen vállalható feltételek előírása (EU tagság) • védjegyekkel – önkéntes piaci eszközök • „egyszerű” védjegy (logó) • tanúsító védjegy

3. Magyar Élelmiszerkönyvről • sajátos jogi szabályozási eszköz a gyógyszerkönyvek mintájára – Európában a XIX-XX. században terjedt el (A, CH, D, F) • 1962-ben ENSZ FAO/WHO Codex Alimentarius • Magyarországon először az 1976. évi IV. tv. – a technológiai leírásokra – sikertelen bevezetés • 90-es években az élelmiszer -szabványosítás utódjaként alakult újjá

4. Magyar Élelmiszerkönyv szervezete, működése • Vidékfejlesztési Minisztérium adja a titkárságot • Magyar Élelmiszerkönyv Bizottság – 15 fős grémium • Magyar Élelmiszerkönyv Szakbizottságok – a szakmai munka letéteményesei • Élelmiszerkönyv lapok • I. kötet előírásai – rendeleti kihirdetés • II. kötet irányelvei - közzététel • III. kötet előírásai és irányelvei

5. Magyar Élelmiszerkönyv felépítése • I. kötet – kötelező előírások gyűjteménye152/2009. (XI. 12.) FVM rendelet mellékletei (jelenleg 35 db.) • EU műszaki direktívák • húskészítmények • tej és tejtermékek • sütőipari termékek – még a korábbi szabályozás szerint • II. kötet – irányelvek gyűjteménye • termékek minőség szabályozásának eszköze • megnevezés használata esetén kötelező • megkülönböztető minőség jelöléssel ellátott termékek – emelt szint • III. kötet – vizsgálati módszerek gyűjteménye

6. Magyar Élelmiszerkönyv emelt szint különleges élelmiszerek • Önkéntes rendszer; • Magasabb hozzáadott érték elismerése; • Adalékanyag használat csökkentése; • Tömegtermékektől való megkülönböztetés megnevezésben is; • Ösztönző és kommunikációs eszköz; • Fogyasztói bizalom erősítése; • Ár-érték arány elismertetése

7. MÉ különleges élelmiszerek Elkészült: • Méz; • Lekvár és szörp • Édesipari termékek Kiadás alatt: • Tejtermékek; • Sütőipari termékek Előkészítés alatt: • Fűszerpaprika Folyamatosan bővülő irányelvek

8. „Magyar termék” rendelet Származási helyre utaló önkéntes megjelölések • „magyar termék”, vagy bármilyen hasonló állítás • növényi élelmiszerre: termesztés, betakarítás, begyűjtés, tisztítás, kezelés, csomagolás Magyarországon történt • állati élelmiszerre: születés, keltetés, nevelés, elejtés, kifogás, haszonállat termelésbe állítása, csomagolás Magyarországon történt • feldolgozatlan élelmiszerre: fenti alaptermékből, és valamennyi alkalmazott eljárás - beleértve a szétválasztást, részekre osztást, vágást, szeletelést, csontozást, darálást, nyúzást, őrlést, tisztítást, darabolást, kifejtést, törést, hűtést, fagyasztást, mélyfagyasztást, kiolvasztást, csomagolást is – Magyarországon történt

9. „Magyar termék” rendelet Származási helyre utaló megjelölések • „magyar termék”, vagy bármilyen hasonló állítás – folyt. • feldolgozott élelmiszerre: fenti feldolgozatlanból, és minden műveleti lépés Magyarországon történt és ennek megfelelő minden egyéb feldolgozott összetevő (kivétel: adalékanyagok, fűszerek, aromák, konyhasó) • hazai termék • feldolgozott élelmiszerre: felhasznált feldolgozatlan összetevő több, mint 50%-a magyar termék, egyebekben, mint a magyar termék • hazai feldolgozású termék • feldolgozott élelmiszerre: import összetevőkből, de minden összetételt, érzékszervi tulajdonságot meghatározó feldolgozási művelet Magyarországon történt

10. Hungarikumok? Kinek? Minek? Hogyan?

11. Hungarikumok a Parlamentben • Az Országgyűlés számára kiemelt jelentőségű a nemzeti és az egyetemes történelem során felhalmozott és megőrzött, valamint a közelmúlt kiemelkedő teljesítményeire épülő magyar nemzeti örökségünk összegyűjtése és védelme • Hungarikumok védelméről szóló 77/2008. (VI. 13.) OGY határozat • HÍR gyüjtemény kiemelése és megerősítése • rendszeres kormányzati beszámolási kötelezettség • 122/2008. (XI.28.) OGY határozat • hízott kacsából, libából előállított termékek védelme • törvényjavaslat benyújtása a hungarikumokról • MEH 1470/2/VIII/2009. számú döntése a tv. szövegtervezet FVM első helyi felelősségével történő elkészítéséről + parlamenti bizottság • „Hungarikumok a Parlamentben” – civil fórumok, bemutatkozások

12. Preambulum Az Országgyűlés megállapítja, hogy a magyar nemzeti értékek és azokon belül a hungarikumokmegőrzendő és egyedülálló értékek; a nemzeti összetartozás, egység és a nemzeti tudat erősítése érdekében hazánk értékeit össze kell gyűjteni és ápolni kell; a magyar történelem legnemesebb hagyományait és évszázados értékeit egy átfogó értéktárban kell összesíteni; a nemzeti értékeink védelme hozzájárul az új nemzedékek nemzeti azonosság-tudatának kialakulásához és megszilárdításához; nemzeti örökségünk széles körű hazai és külföldi bemutatása, megismertetése az országimázs erősítésében kiemelkedő jelentőségű; együttélésünknek köszönhetően a magyar kultúra részévé váltak a nemzeti és etnikai kisebbségek is, melyek értékenként ugyancsak a magyar és Magyarországhoz köthető nemzeti értékek tárházát gazdagítják.

13. Nemzeti érték A magyar alkotó tevékenységhez, termelési kultúrához, tudáshoz, hagyományokhoz, tájhoz és élővilághoz kapcsolódóan, nemzetünk történelme, valamint a közelmúlt során felhalmozott és megőrzött egyedi és különleges érték, amely hazai szempontból meghatározó jelentőségű, így nemzetünk - de legalább egy meghatározott tájegység lakossága - a magyarságra jellemzőnek és közismertnek fogad el, jelentősen öregbíti hírnevünket, növelheti megbecsülésünket az Európai Unióban és szerte a világon, hozzájárul új nemzedékek nemzeti hovatartozásának, magyarságtudatának kialakításához, megerősítéséhez;

14. Hungarikum Gyűjtőfogalom,olyan megkülönböztetésre, kiemelésre méltó értéket jelöl, amely a történelmi vagy a mai Magyarországra jellemző tulajdonságával, egyediségével, különlegességével és minőségével a magyarság csúcsteljesítménye, továbbá belföldön és külföldön egyaránt a magyar kultúra és tudomány eredményeként tartanak számon, vagy jelentősen öregbíti hírnevünket, növelheti megbecsülésünket az Európai Unióban és szerte a világon, vagy védett természeti értékek, továbbá amelyet az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározottak szerint végzett egyedi értékelés eredményeként a Hungarikum Bizottság hungarikummá minősít, vagy amely e törvény erejénél fogva hungarikumnak minősül

15. Hungarikum Magyar Nemzeti Érték Ágazati Nemzeti Érték Települési, Megyei Nemzeti Érték Határon túli Nemzeti Érték Magyar Nemzeti Örökség Piramis

16. Hungarikumok Gyűjteménye Magyar Értéktár Megyei Értékek Gyűjteménye Hungarikum Bizottság Civil gyűjtemények Megyei Értéktár Bizottságok Civil csoportosulások Települési/Tájegységi Értékek Gyűjteménye Ágazati Értékek Határon túli magyar értéktárak Települési Értéktár Bizottságok Határon túli csoportosulások Nemzeti értékek gyűjtése

17. Hungarikum Bizottság A a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának elnöke-, a helyi önkormányzatokért felelős miniszter-, a kultúráért és oktatásért felelős miniszter-, az agrár-vidékfejlesztésért, természetvédelemért felelős miniszter-, a turizmusért felelős miniszter-, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke-, a Magyar Művészeti Akadémia elnöke-, a határon túli magyar közösségek, az Országgyűlés által delegált tagokból létrehozott grémium.

18. Hungarikum Ágazati Szakbizottságok Az adott szakterületen működő államigazgatási szervek, hatóságok, tudományos testületek, oktatási intézmények, gazdasági és szakmai kamarák, valamint szakmai szervezetek képviselőiből létrehozott szakmai testületek a Hungarikum Bizottság munkájának segítésére.

19. Hungarikum Bizottság feladata működteti a Magyar Értéktár magyar és angol nyelvű internetes oldalt; gondoskodik róla, hogy a Magyar Értéktár az országmárka stratégia szerves részét képezze;  kiválasztja a Magyar Értéktárból hungarikumokat, indokolt esetben dönt e minősítés visszavonásáról; összeállítja a Hungarikumok Gyűjteményét; véleményezi a hungarikumokkal kapcsolatos jogszabályok tervezetét; évente közzéteszi a Hungarikumok Gyűjteményét a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Hivatalos Értesítőben, valamint internetes honlapon is; javaslatot tesz a Kormánynak a hungarikumok fenntarthatóságáról és hasznosíthatóságáról; pályázatokat ír ki a hungarikumok megőrzésére, fenntartására, fejlesztésére, megismertetésére, védelmére, a termékek hazai és nemzetközi piaci bevezetésére vonatkozóan; évente konferencia-sorozatot szervez az érintett ágazatok és célterületek bevonásával.

20. Hungarikum Védjegy A Hungarikumok Nemzeti Gyűjteményében szereplő termékek és szolgáltatások széles körben történő megismertetésének elősegítésére, színvonaluk és minőségük folyamatos fenntartására Pályázati úton szerezhető meg Szigorú feltételek - az imázs megőrzése érdekében

21. Milyen legyen az élelmiszer hungarikum? • Összetételében, tulajdonságaiban, előállításában kapcsolódjon nemzeti hagyományainkhoz • pl. liba töméses hízlalása, szürkemarha tenyésztés • A pozitív tudatot, benyomást erősítő termék legyen • pl. a pálinka a „nemzet itala” • Legyen biztonságos – jelenlegi tudásunk szerint is • pl. toxikus anyagok határérték alatt • Legyen reprodukálható • sajátságos tömegtermék • Legyen jól és egyértelműen azonosítható a „hungarikumságát” biztosító eredete • korrekt nyomonkövethetőség

22. Köszönöm a figyelmüket!