A vizuális képzőművészeti pedagógiai terápia hatása a részképességek fejlődésére

1. A vizuális képzőművészeti pedagógiai terápia hatása a részképességek fejlődésére Előadó: Tóth Szimonetta végzős logopédus hallgató

2. A vizuális képzőművészeti pedagógiai terápia és a diszlexia kapcsolata I. • Diszlexiás gyermekek problémái: • komoly olvasási nehézségek  nyelvi eredetű probléma. • Betű – és szófelismerési problémák, írás közbeni nehézségek, tükörírás, betűk sorrendjének megváltoztatása  vizuális komponens problémái  vizuális percepció zavarai (Marianne Frostig elmélete). • Diszlexia, mint: • tanulási zavar, • részképességzavar, • nyelvi zavar.

3. A vizuális képzőművészeti pedagógiai terápia és a diszlexia kapcsolata II. • A diszlexia logopédiai meghatározása: • „… A diszlexia viszonyfogalom: diszharmónia a gyermekkel szembeni jogos elvárások, az olvasás-írás tanítására szánt idő és a gyakorlási mennyiség, valamint az eredmény között…” (Meixner Ildikó, 2000)

4. A vizuális képzőművészeti pedagógiai terápia és a diszlexia kapcsolata III. • A diszlexia kialakulására hatással lehetnek: • biológiai tényezők (genetikai vagy örökletes tényezők…), • pszichés tényezők (környezeti ártalmak). • Pszichikus funkciók zavarai: • vizuális percepció területén (alaklátás és formaállandóság, vizuális ritmus, vizuális memória, vizuális helyzet – pozíció felismerése…), • a mozgásterületén (mozgáskép, mozgáskoordináció, finommotorika, nagymozgás), • észlelés területén (taktilis és kinesztetikus észlelés), • és a testtudat területén (testimago, testséma, testfogalom).

5. A vizuális képzőművészeti pedagógiai terápia és a diszlexia kapcsolata IV. • A Frostig – koncepció: • a Frostig – féle vizuális észlelési képességet vizsgáló fejlődésteszt, • a Frostig – féle mozgásvizsgáló teszt, • és a multiszenzoros fejlesztőprogram vizuális percepció öt területe: • alak – háttér percepció, • szem – kéz koordináció • vizuális konstancia, • téri összefüggések felismerése, • téri irányok felismerése.

6. A vizuális képzőművészeti pedagógiai terápia bemutatása I. • rendszer, mely komplex módon fejti ki hatását • egész személyiség fejlesztése (önismeret) • eszköze a művészet, mint alkotó tevékenység • pedagógiai eszközökből áll • Célja: „a képzőművészeti alkotómunka során megvalósuló személyiségépülés. Ennek lényege, hogy a biztonságérzet kialakulásának hatására létrejött »pszichikus tértágulás« eredményeként az egyén alkotóképessé válik, és ezzel megtalálja a hidat önmaga és a valóság között. A kép megjelenése jelzi a pszichikum »alak-teremtő« munkáját, ami a tudatosság erősödését hozza magával, esztétikai minősége révén pedig mindig új és új alkotásra sarkall, ami alapja annak, hogy a módszer öngyógyító metódussá is válhasson”.

7. A vizuális képzőművészeti pedagógiai terápia bemutatása II. • A pedagógiai terápiáról, mint kifejezésről: „Nem ellentmondásos-e a pedagógiai terápia kifejezés? Az elnevezésnek van létjogosultsága, mert pedagógiai eszközökkel is lehet gyógyítani, hiszen a személyiségzavarok megszüntetése a gyermek lelki egészségét szolgálja. A pedagógiai terápia nem más, mint gyógyító pedagógia, gyógypedagógia. Az új kifejezés visszaadhatja élménytartalmát a »gyógypedagógia fogalmának«.” (Klaniczay Sára, 1996)  A vizuális művészeti pedagógiai terápiát gyógypedagógiai tevékenységnek tekinthetjük.

8. A terápiát meghatározó elméletek, a terápia gyökerei I. • Pedagógiai gyökerek • Székácsné Vida Mária (művészetpedagógus, pszichológus) • mozgás jelentősége az ábrázoláson keresztül • A mozgás valamennyi művészeti ág bázisa. • Pszichológiai háttér • Fridrich Perls, Köhler, Kaffka, Wertheimer • „minden »pszichikus mozgás« - legyen az érzelem, gondolkodás, tapasztalás vagy önkifejezés – lényege az alakteremtés.” • alak formálása – környezettel való kapcsolat kialakítása • bezáratlan – alak – az ember és a környezet közötti kontaktusban trauma • Gestalt – elméleti megközelítés

9. A terápiát meghatározó elméletek, a terápia gyökerei II. • Pszichoanalitikus megközelítés • gyermekrajzok – szimbólumok • Freud a szimbólumokat a „az elhárított ösztönvalóság kifejeződéseként értelmezte”. • Menzen ezt írja: „Az analízis arra kérdezett rá, hogy a gyermekrajzok és szimbólumok az egyéni ösztönsors milyen irányáról árulkodnak, és azokban milyen tudattalan lelki konfliktusok manifesztálódnak. Freud szerint az esztétikai, képi produktumot olyan próbálkozásnak kell felfogni, ami a konfliktust a képben behelyettesítve próbálja megoldani. Így kötődnek az egyes képek tudatalatti vagy elfojtott sérelmekhez.”

10. A terápiát meghatározó elméletek, a terápia gyökerei III. • Pszichoanalitikus megközelítés • Winnicott elmélete – „átmeneti tárgy” • „Az átmeneti tárgy olyan tárgy, amelyet az alany úgy kezel, mintha az mintegy félúton lenne önmaga és egy másik személy között: ez tipikusan egy játék baba, vagy egy ruhadarab is lehet, amelyet a gyermek kincsként őriz és vigasztalásként használ, de amelyet nem kell egy személy megfelelőjeként tekintenünk.”

11. A terápiát meghatározó elméletek, a terápia gyökerei IV. • Vikár György • „Az elszakadás veszélyében élő gyermek jobban függetleníteni tudja magát a külvilágtól, ha kreatív megoldást talál, ha maga készíti el »átmeneti tárgyát«, rajzol, figurát gyárt, dalt dúdol, ami megvigasztalja, belső teret alkot, amin fantázia történések peregnek.” • A terápiában, az alkotó tevékenységben ez a „védő hatás” megjelenik (értelmezés nélkül). Így pedagógiai módszere alapjának tekinti a „kreatív fantázia ilyen irányú megközelítését”.

12. A terápiás rendszer • Két terület: • „Szabad festés védelem alatt” – 7-10 évesek számára • „védő tér”, „védő személy” • Cél: feszültségoldás, élményfeldolgozás, személyiségépülés, képességfejlesztés • „Képzőművészeti pedagógiai fejlesztő terápia” – 13-15 évesek számára • Cél: a tanulási képességek fejlesztése és a személyiségfejlesztés

13. A terápiás rendszer elemei I. • Rítusok: • rövid uzsonnázás szépen megterített asztal mellett, • bevezető inspiráló tevékenység (vetítés, bábozás), • képességfejlesztés, egyéni foglalkozások, • szabad alkotás ideje, • beszélgetés az elkészült műről, • búcsúzás.

14. A terápiás rendszer elemei II. • A rendszer további elemei: • védő tér, • a gyermekek igényeihez való alkalmazkodás, • védő személy, • segítők, • zene, • kamerafelvétel, fotó, jegyzőkönyv.

15. Vizuális tevékenységek I.

16. Vizuális tevékenységek I. – ragasztós festés

17. Vizuális tevékenységek I. – ragasztós festés

18. Vizuális tevékenységek II.

19. Vizuális tevékenységek II. – mozgásgyakorlatok papírszalagokkal és krétarajzzal

20. Vizuális tevékenységek IV.

21. Vizuális tevékenységek IV. – vizes alapú festés

23. Vizuális tevékenységek V.

24. Vizuális tevékenységek V. – bábjáték

25. Vizuális tevékenységek V. – belelátás vonalhálóba

26. Vizuális tevékenységek VI.

27. Vizuális tevékenységek VI. – Téma: az ember és a fa

28. A vizuális képzőművészeti pedagógiai terápiával fejlesztett területek • Mozgás • Vizuomotoros koordináció • szem – kéz koordináció • szem – kéz – láb koordináció • szem – láb koordináció • Testséma • a test koordinációja, személyi zónája • dominancia és lateralizáció • tárgyakhoz viszonyított testhelyzet • Testfogalom • Vizuális észlelés • alaklátás és formaállandóság • alak – háttér állandóság • méretállandóság • Síkban való tájékozódás • Kiemelt szerep: mozgás és téri orientáció, pszichikus funkciók (mozgás, testséma, észlelés és kommunikáció)  tanulási képesség fejlődése.

29. A vizuális képzőművészeti pedagógiai terápia és a diszlexia • sikeres alkalmazhatóság a diszlexia-reedukáció mellett • elősegíti a diszlexiás gyermekek fejlődését • a terápiás elemek kölcsönhatásban állnak egymással • egyes részterületek fejlődése • reálisabb önértékelés • sikerélmény • kedvezőbb pszichés feltételek • a terápia, mint indirekt módszer  motiváció • az emlékezet és figyelem fejlesztésének fontossága • az alak – konstancia, az alak-háttér percepció, a téri viszonyok, és a vizuomotoros koordináció erősítése • a terápia, mint új, segítő eszköz

30. A téma irodalomjegyzéke I. • Gerő Zsuzsa (1974): A gyermekrajzok esztétikuma, Budapest, Akadémiai Kiadó • Klaniczay Sára (1996): Művészeti terápia és gyógyító pedagógia, in: Gyógypedagógiai Szemle, 4. 288-293. oldal • Klaniczay Sára (2000): Tér és lélek, Gondolatok az alkotásról és a gyógyításról, ELTE, Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Kar • Lantos Ferenc (1994): Képekben a világ Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó ISBN 963 18 5965 7 • Sándor Éva – Horváth Péter (1993): Művészet és képességfejlesztés, in: dr. Göllesz Viktor (szerk.): Szintentartó, fejlesztő és terápiás foglalkoztatás Budapest, Veszprémi Nyomda Rt. • Sándor Éva – Horváth Péter (1995): Képzőművészeti pedagógiai terápia, Budapest, Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Kar

31. A téma irodalomjegyzéke II. • Sándor Éva (1996): „Szabad festés védelem alatt” Képzőművészeti pedagógiai terápia tanulásban akadályozott, diákotthonban élő, 7-10 éves gyermekek számára, Budapest, Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola • Sándor Éva (1999): Művészeti pedagógiai terápia, in: Benczúr Miklósné (szerk.): Rehabilitációs foglalkoztató terápia Tanulmánygyűjtemény, Budapest Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Kar • Sándor Éva (szerk.) (2003): „Az én házam és a te házad” Budapest, ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Kar ISBN 963 463 691 8 • Sándor Éva (2004): Személyiségfejlesztés művészettel (Gyógyító pedagógiai művészeti terápia), in: Gordosné Szabó Anna (szerk.): Gyógyító pedagógia, Nevelés és terápia, Budapest, Medicina Könyvkiadó Rt. • Sándor Éva (2006): Fejlesztés művészettel Budapest, ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Kar ISBN 963 7155 36 8 • Vikár György (1992): Krízis és kreativitás, in: Füredi János és Buda Béla (szerk.): Múzsák a díványon. Pszichoterápia és Kultúra, Magyar Pszichiátriai Társaság, 223-243. oldal