Leghátrányosabb helyzetű térségek fejlesztése

1. Leghátrányosabb helyzetű térségek fejlesztése G.Fekete Éva CSc MTA RKK ÉMO, Miskolc

2. Alaphelyzet • Más térségektől való lemaradás • Elmaradottság ördögi köre • Mélyszegénység • Térségen belüli különbségek • Gyenge kezdeményezőkészség • Gyenge fejlesztési kapacitások • Erőforrások feletti kontrol elvesztése

3. Mit lehet tenni? • Tapasztalatok • Tudományos elméletek • Cserehát Program • LEADER újfolyam • Szempontok • Célok • Méretek • Szereplők • Technikák

4. A perifériák támogatásának elméletei 1. • Fejlettekhez való felzárkózás • Külső tőke megadja a lökést • Ördögi körből kiszállni belső és külső erőforrások együttes mobilizálásával: • Helyi erőforrások mobilizálása • Külső erőforrásból iparosítás • Helyi munkaerőt lekötő agrárfejlesztés • Félkész vagy késztermékek exportjának támogatása • Emberi erőforrások fejlesztése az egészségi és oktatási szolgáltatásokon keresztül • Projektszemlélet elterjedése a külső erőforrások hatékony elosztásához • Fejlesztési tervezés és politikaalkotás • Racionalitás érvényesítése • racionális munkaszervezet, • Belső és külső gazdasági morál közti különbség eltűnése • Kereskedői elv beépülése a belgazdaságba • vállalkozói alapon megszervezett munka.

5. A perifériák támogatásának elméletei 2. • Strukturális funkcionalizmus: • Az alkalmazkodóképesség, az innovációképesség külső és belső környezetének alakítása • Modernizációs elméletek • Teljesítmények növelése • Teljes munkamegosztás • Relatíve nyitott társadalmi szerepek • Teljesítményalapú elosztás • Innováció • Profitképes helyzetek kiaknázása • Közösségi irányultság • A vállalkozóé a kulcsszerep – teljesítmény motivációs tréning

6. A perifériák támogatásának elméletei 3. 2. Hatalmi struktúrák megváltoztatása • Strukturalista marxizmus, világrendszer elmélet, függőségi elméletek • Perifériák létezése a kapitalizmus keretei között elkerülhetetlen, ebből a helyzetből kitörni a társadalmi rendszer megváltoztatása nélkül nem lehet. • Neoinstitúcionalisták • A fejlesztés intézményeire kell fókuszálni 3. Az állami beavatkozást elutasító elméletek • Neoliberális gazdaságtan • Támogatások csökkentése • Elvonások csökkentése – belső erőforrások növelése • Fejlesztettek kihagyása a fejlesztésből

7. A perifériák támogatásának elméletei 4. 4. Önerős fejlesztés • Posztfordista megközelítés – információs társadalom • Helyi tudás felértékelése • Hagyják az embereket szabadon meghatározni és megoldani problémáikat • Szellemi függőségi elméletek • A tudás belföldiesítésének követelése • Radikális humanisták • Résztvevő akciókutatások

8. A perifériák támogatásának elméletei 5. 5. A fejlesztési diskurzusok, a fejlődés elutasítása • Poszt-strukturalisták • Ami korábban haladó volt, azt hátrányosnak látják – kinek előnyös, ki határozza meg, hogy mi az előnyös • A fejlődés kulturális termék, ami a gazdaságban működő ideák, viselkedési formák, társadalmi gyakorlatok termékeként és diskurzusok formájában létezik – tervezési ügynökségek, fejlesztő intézményeken keresztüli befolyásolás – magukat is elmaradottnak tekintik • A problémák mint abnormalitások feltüntetése • A fejlesztés professzionalizálása, a tudás kontrolálása • A fejlesztés intézményesítése – új hatalmi és tudásközpontok Eredmény: irányított és kontrolált népesség megnövelése

9. A perifériák támogatásának elméletei 6. • Posztdevelopmentalizmus • Szakítani kell a homogenizációt erősítő stratégiákkal • Radikális pluralizmus – szerény lokális akciók kellenek (grassroots), lokálisan gondolkodni és cselekedni, szövetségeseket találni • Egyszerű élet – önmérséklet az erőforrások felhasználásában, anyagi javak fogyasztásának csökkentése, béke és harmónia • Nem kapitalista társadalmak újraéledése, az elveszett emberi boldogság keresése

10. A Cserehát Program tapasztalatai 1. 2003 - Esélyegyenlőségi Hivatal (MEH) – területi esélyegyenlőtlenség csökkentése – komplex program – laza koncepció – költségvetésbe beépítés – önerős fejlesztés 2004 • OP-k indulása – kiemelt program - tartalmi és formai követelmények – felmérések + EU-programdokumentum -felzárkózás • SZCSM – szociális tartalom 2005 • UNDP – részvételi fejlesztés, térségen belüli társadalmi esélyegyenlőtlenségek csökkentése – poszt-developmentalizmus

11. A Cserehát Program tapasztalatai 2. • Fennkölt célok – nem illeszkedő eszközök • Roma célcsoport kiemelése – térségen belüli társadalmi konfliktusok • Források elaprózása – csekély közvetlen eredmény • Külső mentorok + követő szolgáltatások hiánya – helyi kapacitásfejlesztés elmaradása – folytatás nincs

12. Dilemmák 1. - célok • A mélyszegénységből kilépni társadalom vagy gazdaságfejlesztéssel • Gazdaság nélkül nem megy - a gazdaságnak funkcióváltást kell szolgálnia • A folyamatokat gyorsítani a kínálat és a kereslet együttes megerősítésével lehet • A kínálat megerősítése komplex akciósorozat, ami a vállalkozások (profitorientált és közösségi), az infrastruktúra és a humán erőforrások együttes alakítását feltételezi. • Keresleti oldal erősítése (biotermékek, turizmus, erdei iskola, üdülők, háztartási szolgáltatások) – makro-gazdasági eszközök • Felzárkózás vagy innováció • A fejlettek másolásával nem jutnak sehová – önmagukhoz képest fejlődnek, de a lemaradás nem csökken. • A lemaradás a jövő húzóágazatainak megerősítésével, innovációval hozható be. • A belső innovációképesség alacsony. • Exportorientált vagy endogén fejlődés • Piaci források csak kívülről várhatók. • A belső piac nagyon szűk, de az import kiváltható. • A külső piacon nagy a verseny – az új szűkösségekre reagálni.

13. Dilemmák 1. - célok • Külső betelepülők vagy helyiek támogatása • Kontrol nélkül a külsők kiviszik a hasznot, belső fejlődést nem indukálnak. • Az erőforrások külső kézbe kerülésével fenntartható fejlődés később sem lehetséges. • Külsők belsővé válása lenne az optimális. • A helyi fejlettebbek vagy a legszegényebbek, a munkaadók vagy a munkavállalók közvetlen támogatása – ki a „grassroots”? • A helyben valamelyest jobb helyzetben lévők, más térségekhez képest hátrányos helyzetűek, segítség nélkül ők sem boldogulnak. • A jelenlegi vagy potenciális munkaadók lehetnek képesek a legfőbb problémán, a megélhetés javításán változtatni. • Csak a legszegényebbek támogatása nagyon hosszú távon vezet fenntarthatósághoz, kisprojektek egymásra épülésével, legalább 30 éves folyamat. • Térségen belüli vagy térségek közötti kiegyenlítődés • A legszegényebbek támogatása a fejlettebbek elszegényedésével együtt, térségen belüli kiegyenlítődéshez vezet. • A fejlettebbek támogatása gyorsítja a térségek közötti kiegyenlítést, saját térségükön belül húzóerőt jelenthetnek. • Többfrontos fejlesztés vagy koncentráció • Egyszerre sok területen kellene előrelépni a szükségletek és a helyi kompetenciák diverzitása miatt, de ez erősíti a források szétforgácsolásának veszélyét – megoldás lehet a törekvéseket stratégiai irányokba rendező tervezés és arra épülő fejlesztés.

14. Dilemmák 2. - Méretek • Gazdasági követelmény: • értelmezhető helyi piac, működtethető infrastruktúra – min. 50-60 ezer lakos • Közösségi követelmény: • mindennapi kommunikációs közelség – max. 20-30 ezer lakos, aprófalvaknál 10-15 település (5-10 ezer lakos) • Politikai követelmény: • Hatáskörök, saját eszközök, szankcionálási lehetőség • Köztes megoldás: • Egymással mindennapos kommunikációban álló mikro-körzetekből felépülő integrált térség

15. Dilemmák 3. - szereplők • Résztvevők, bevonása a lehető legszélesebb körben • A részvétel erősíti a motivációt, a kompetenciákat, az összehangolt cselekvést. • Háromszektorú részvétel – érdekeltségek megtalálása. • A résztvevők szerepe a tervezésben, a megvalósításban, az értékelésben legyen világos, legyen menetközben felkészítés ezekre a szerepekre, a diskurzusra (learning by doing – tudni, mi miért történik). • Vezetés, irányítás • Külső részvétel szükséges (külső források elosztásának ellenőrzése, szakértelem pótlása) • Háromszektorú helyi vezetés kialakítása, abban külső reprezentáció és nem fordítva • A külső irányítás áttekinthető, világos szabályokon keresztül és ne kiszámíthatatlan kézi-vezérléssel valósuljon meg. • A helyi vezetésben a választott vezetők nem megkerülhetők, de nem is elegendők (motiváció, képességek hiánya) • Választott vezetők reprezentációja mikro-körzeti szinten, nem feltétlenül településenként • Folyamatos képességfejlesztés, külső példák megismerése, innovativitás erősítése a helyi vezetésben.

16. Dilemmák 3. - szereplők • Menedzsment • Meglévő helyi fejlesztő kapacitásokra építeni, nem mindenáron újat létrehozni. • Kevesebb párhuzamos hálózat, jobban megfizetett szakemberek. • Külvilágra nyitás – példák, minták, kapcsolatok. • Külső tanácsadók, coach-ok • Ötletet, külső kapcsolatokat, a fejlesztési irányoknak megfelelő szakértelmet helyi szereplőkhöz kötve. • A tervezésben, a projektek megfogalmazásában moderátori segítséget jelentenek. • Partnerségek, közösségi hálózatok kialakításában segítséget.

17. Összegzés - stratégia • Új szerepre felkészítő célok • Makro-környezet alakítása • Hosszú távon kiszámítható források • Helyi innovatívokra és kívülről tartós betelepülőkre építeni • Speciális eljárási szabályok • Helyi irányítás és menedzsment térségre szabott külső támogatással • Erős külső segítség (pénzügyi és szakmai)

18. Összegzés - taktika • Allokatív tervek is készüljenek – előre megtervezett forráselosztás (diskurzusok) • Inkább alaposabb tervezés, de egyszerű lebonyolítás • Kivitelezés helyben, helyi vállalkozásokra alapozva • Rövidebb átfutási idő • Több szakaszolás egyszerű feltételekkel • Elszámolható költségek közé: tanácsadás - mentorálás • Likviditás biztosítása • Elszámolható költségek közé: kamat, banki költség • Sajáterőként természetbeni hozzájárulás • pontos, piaci értékekhez igazodó díjszabással az önbecsülés erősítéséhez és az (ön)kizsákmányolás mérsékléséhez

19. Felzárkózás külső segítséggel Helyi tervezés – diskurzusok Allokált források 4-5 számjegyű utak Gazdasági infrastruktúra Humán infrastruktúra Településfejlesztés Környezetvédelem Foglalkoztathatóság Képzési, egészségvédelmi programok Civil, közösségi hálózatok Külső szakmai segítség Szűk időkeretek Erős kontroll Új szerepre felkészítő célok - Makro-környezet alakítása - Hosszú távon kiszámítható források - Helyi innovatívokra és kívülről tartós betelepülőkre építeni - Speciális eljárási szabályok  Helyi irányítás és menedzsment térségre szabott külső támogatással  Erős külső segítség (pénzügyi és szakmai)  Az LHH Program megméretése

20. Az LHH Program mint a Cserehát Program folytatása? • !Fennkölt célok – nem illeszkedő eszközök • ! Roma célcsoport kiemelése– térségen belüli társadalmi konfliktusok • ? Források elaprózása – csekély közvetlen eredmény • Külső mentorok + követő szolgáltatások – helyi kapacitásfejlesztés – folytatás lehetősége