A POZITÍV GONDOLKODÁS ÉS A FIZIKAI AKTIVITÁS ÖSSZEFÜGGÉSEI

1. A POZITÍV GONDOLKODÁS ÉS A FIZIKAI AKTIVITÁS ÖSSZEFÜGGÉSEI Cs. Konczos1, J. Lepes2, Zs. Szakaly1, J. Bognar3, H. Dancs4 1 Apáczai Csere János Faculty of the University of West-Hungary, Győr 2 Hungarian Language Teacher Training Faculty, Szabadka 3 Semmelweis University – Faculty of Physical Education and Sport, Budapest 4University of West-Hungary – Savaria University Center, Szombathely

2. A téma szakirodalmi bevezetése • Rekreációs sporttevékenység, • életminőség javító hatás • kis erőforrásigény. • Hatékony prevenciós eszköz. (Vuori, 1998, Haapanen-Niemi és mtsai, 1999, Pescatello és mtsai, 2002, Tammelin és mtsai, 2003, McKechine és Mosca 2003, Kriska 2003, Zhang és mtsai 2004, Martos, Gábor, 2004).

3. A téma szakirodalmi bevezetése • Fontos a pszichoszociális tényezők vizsgálata, • befolyásoló hatása a sporttolás elkezdésére és fenntartására, • az egészséges és a diszfunkcióval küzdők körében. (Ádány, 2003, Kopp és Kovács 2006)

4. A téma szakirodalmi bevezetése • A rendszeres fizikai aktivitás: • javítja az egészségi állapotot és az életminőséget, • növeli a pszichológiai jólétet, • pozitív hatással van az önértékelésre s az önbizalomra, • szorongáscsökkentő hatású, • javítja a hangulatot és a stresszel való megküzdés kapacitását. (Dubbert, 2002, Page et al, 2004, Berg, König, 2004 Jeschke, Zeilberger, 2004)

5. A téma szakirodalmi bevezetése • Kollégista lányok köre (n=3940), • főiskola előtti és a gimnázium alatti fizikai aktivitás hatása, • a főiskola utáni évek (10 év): • a depresszió előfordulására vonatkozóan negatív irányú összefüggést találtak a fizikai aktivitás és az orvos által diagnosztizált klinikai depresszió előfordulási valószínűsége között (Wyshak, 2001).

6. Anyag és módszer • A minta: egy egyetemista csoport, 130 női nappali tagozatos hallgató (n=130). • Rétegzett mintavételi eljárást alkalmaztunk az évfolyam kiválasztásában és a beiratkozás évének a meghatározásában, a hallgatók kiválasztása véletlenszerűen történt. • Módszer: kétféle adatfelvételt végeztünk, • egy keresztmetszeti attitűd vizsgálat kérdőív segítségével és • egy követéses (panelvizsgálat) fizikai paramétereket becslő vizsgálat négyszeri megismétlésével. • A tesztelések során arra törekedtünk, hogy a két eltérő jellegű adatfelvételi módszerből előálló eredményeket szintetizáljunk, illetve oksági kapcsolatokat keressünk közöttük.

7. Az alkalmazott módszerek • Feltáró módszerként egy közösen (Utah állambeli Brigham Young University, USA és a NYME ATFK Testnevelés Tanszéke Magyarország) kidolgozott kérdőív, • az egészséggel, a viselkedéssel, a szabadidő eltöltésével, az egészségre káros szokásokkal kapcsolatos kérdéskörökkel, • amely zárt végű kérdéseket, skálákat tartalmaz. • A következő területekre kérdez rá: önértékelés (magabiztosság, félénkség), jövőkép (remény, reménytelenség), káros szenvedélyek (dohányzás, drog, alkohol), fizikai aktivitás (rendszeresség, mennyiség). • Alkalmaztunk még motorikus képességet vizsgáló tesztet is, • a vizsgálatban részt vevő hallgatók állóképességét, kardio-respiratorikus teljesítményét a Rockport Fitness Walking Test próbával jellemeztük, • a relatív VO2max becslésével, • az egy mérföldes gyalogló teszt teljesítése közben mértük az eltelt időt és az átlagpulzust. • Az Inbody 720 nevű testösszetételt mérő orvosi segédeszköz használatával • mértük a testtömeget, testmagasságot, izomszázalékot, zsírszázalékot és a zsigeri zsír mennyiségét.

8. Eredmények1. ábra. A jövőkép hatása a fizikai aktivitásra

9. Eredmények1. táblázat. A „fizikai mutatók” alakulása a jövőkép összevont mutatójának kvartilisei szerint /n=130/

10. Következtetések • A pozitív jövőképpel rendelkezők, a reményteljes gondolkodók – tehát akik a lelkiállapotukat tekintve egészségesebbnek mondhatók a fizikai aktivitás irányába mutatott attitűdjük jobb. • Egyezik az Egyesült Államokbeli alapiskolákban (Page et al., 1992), középiskolákban (Page, Tucker, 1994; Page et al, 1996), és a felsőoktatásban (Page et al, 1995) tanulók eredményeivel. A Fülöp-Szigetek-i (Page, Zarco, 2001) és a Taiwani (Page et al, 2003/04) középiskolások, a magyarországi, a cseh, a román és a szlovák középiskolások körében mért eredményekkel (Page et al, 2004). • E tanulmány eredményeit összevetve a Hungarostudy 2002 országos reprezentatív felmérés eredményeivel szintén egyezéseket illetve hasonló tendenciákat fedezhetünk fel. A lelki egészség tekintetében a Beck-depresszió kérdőíven (Beck és mtsi, 1974) a fizikailag aktívabbak átlagban alacsonyabb pontszámot értek el, mint a fizikailag hypoaktívak. A reménytelenség kérdőívben a rendszeres fizikai aktivitást tanúsítók szintén szignifikánsan alacsonyabb pontszámot értek el.

11. Összefoglalás • A vizsgálatunkban felfedezhetők ugyan különbségek az élettani, antropometriai és teljesítménymutatók – amelyek megfelelően tükrözik a fizikai aktivitás fokát - és a jövőhöz való hozzáállás, a pozitív gondolkodás között. • Azt a feltételezést, miszerint a pozitív jövőkép kedvező hatást gyakorol a fizikai teljesítményre elfogadhatjuk. • De a választott populációra vonatkozóan az eredmények sokkal inkább alátámasztják azt, miszerint a negatív jövőkép gyenge fizikai és teljesítménymutatókkal és kedvezőtlen antropometriai és testösszetétel mutatókkal párosul.

12. Köszönöm a megtisztelő figyelmüket!