Halmazállapot-változások

1. Halmazállapot-változások 7. Osztály (1.Óra)

2. Halmazállapotok egymásba alakulása • Az anyagok halmazállapota fizikai tulajdonság • A különféle halmazállapotú anyagokban a részecskék összekapcsolódási módja , a kapcsolódás erőssége tér el egymástól • Ha megváltozik a kapcsolódás módja, akkor megváltozik a halmazállapot is

3. A változás minősége • Halmazállapot-változás során az anyag a környezetével lép kölcsönhatásba • Megváltozik az anyag szerkezete • Emiatt az anyag néhány tulajdonsága (pl:szín, alak, hőmérséklet) megváltozhat • Az anyagot felépítő részecske szerkezetében azonban nem történik változás • Az anyag összetétele nem változik • Új anyag nem keletkezik • Azt a változást, mely során az anyag néhány tulajdonsága megváltozik, de új anyag nem keletkezik fizikai változásnak nevezzük. • A halmazállapot-változások fizikai változások

4. Halmazállapot-változások • Olvadás: szilárdból folyékony • Fagyás: folyékonyból szilárd • Párolgás, forrás: folyékonyból gáz • Lecsapódás: gázból folyékony • Kristályosodás: gázból szilárd • Szublimáció: szilárdból gáz

5. Összefoglalva

6. A halmaz szerkezetének változása • Minden anyag rendelkezik több-kevesebb belső energiával. • A szilárd anyag részecskéi a kristály rácspontjaiban rezgő mozgást végeznek. • Ha az anyaggal energiát közlünk, - pl hő formájában- akkor nő az anyag belső energiája. • Emiatt a részecskék egyre gyorsabban rezegnek. • A részecskék közti kötések egy ponton túl felszakadnak, a kristályrács egy adott hőmérsékleten szétesik. • A részecskék egymáson elgördülnek, • az anyag folyékonnyá válik

7. Az olvadás • Azt a halmazállapot-változást, mely során a kristályráccsal rendelkező anyag folyékonnyá válik, olvadásnak nevezzük. • Az olvadás során az anyag belső energiája nő, a környezeté ugyanannyival csökken. • Azokat a változásokat, mely során az anyag belső energiája nő, a környezeté csökken endoterm változásoknak nevezzük. ΔEb víz jég

8. Az olvadáspont Az olvadás minden anyagnál sajátosan jellemző hőmérsékleten megy végbe.

9. A hőmérséklet mindaddig nem változik, míg a teljes kristályszerkezet szét nem esik. T víz jég, víz 0°C jég ΔEb

10. Azt a hőmérsékleti értéket, melyen a szilárd és cseppfolyós anyag egyaránt tartósan jelen van olvadáspontnak nevezzük. • A jég olvadáspontja 0°C

11. Energiaközlés a folyadékkal • A folyadék részecskéi között gyenge kötések működnek, • ezért nem tudnak tetszőlegesen eltávolodni egymástól. • Ha az anyaggal energiát közlünk, nő az anyag belső energiája • a részecskéknek lesz annyi energiájuk, hogy a gyenge kötéseket legyőzzék, és elszakadjanak egymástól.

12. Párolgás • A folyadék részecskéi közül a felszínen lévő részecskék szakadhatnak ki először. • Azt a halmazállapot-változást, mely során a folyadék felszínén lévő részecskék gáz halmazállapotúvá válnak párolgásnak nevezzük. • A párolgás minden hőmérsékleten végbemenő endoterm fizikai változás

13. A párolgás sebessége • A párolgás függ • A hőmérséklettől • Az edény alakjától

14. A forrás • A hőmérséklet emelkedésével egy adott ponton a folyadék belsejében lévő részecskéknek is lesz annyi energiájuk, hogy legyőzzék a közük lévő gyenge kötéseket • Ekkor a folyadék belsejében gáz képződik • Megindul a buborékképződés • A forrás endoterm fizikai változás

15. A forráspont • Azt a hőmérsékleti értéket, ahol a folyadék belsejében megindul a buborékképződés forráspontnak nevezzük. • A víz forráspontja 100°C • A forráspont függ: • Az anyagi minőségtől • A külső nyomástól (alacsonyabb nyomáson alacsonyabb a forráspont is)

16. A szublimáció • Néhány szilárd anyag részecskéi között gyengébb kötések működnek. • Hő közlésével ezek felszakadnak, és a részecskék egymástól függetlenül szabadon mozoghatnak • A szilárd anyag folyadékátmenet nélkül válik gáz halmazállapotúvá. • Ez a folyamat a szublimáció • A szublimáció endoterm fizikai változás

17. Szublimációra képes anyagok • Jód • Naftalin • Kámfor