200 likes | 302 Views
Területi kiegyenlítés: fejleszteni vagy fejlődni. Bajnai Gordon önkormányzati és területfejlesztési miniszter. Pécs, 2007. szeptember 14. Területi felzárkóztatás. A területi felzárkóztatás kiemelten fontos célkitűzése az ÚMFT-nek A felzárkóztatás megvalósulását célzó eszközrendszer:
E N D
Területi kiegyenlítés:fejleszteni vagy fejlődni . Bajnai Gordon önkormányzati és területfejlesztési miniszter Pécs, 2007. szeptember 14.
Területi felzárkóztatás • A területi felzárkóztatás kiemelten fontos célkitűzése az ÚMFT-nek • A felzárkóztatás megvalósulását célzó eszközrendszer: • A területi, települési elmaradottság szempontjának beépítése az operatív programok horizontális intézkedéseinek sorába (eljárásrendi és támogatás-intenzitási előnyök) • A területiség horizontális szempontját kiemelten és integráltan képviselő programok indítása
Pozitív diszkrimináció • EU-s pályázatokat kedvező feltételekkel és differenciáltan írjuk ki • hátrányos helyzet, elmaradottság kezelése a ROP-ban • településfejlesztési pályázatok: településméret szerinti differenciálás • kedvezményes MFB hitel (Sikeres Magyarországért Hitelprogram) • kamattámogatás a szennyvíz, hulladék, ivóvíz beruházások jövedelemtermelő részére • hitelgarancia • EU Önerő Alap • társulásos beruházások segítése • üzemeltetők – átlátható módon történő - bevonása a beruházás finanszírozásába
Decentralizáció A régiók szerepe minden eddiginél jelentősebb: • javaslattétel • részvétel a tervezésben • részvétel az értékelésben és a bírálatban Kritériumok: • választott • saját bevételi forrás • döntés-előkészítési szakapparátus
Kiemelt válságtünetek a hátrányos helyzetű régiókban • Gyenge gazdasági potenciál; • Súlyos foglalkoztatási és foglalkoztathatósági problémák; • Nagyfokú és tartós munkanélküliség; • Jövedelemhiány; • Szegénység, nagymértékű szociális rászorultság; • Mindennek területi értelemben vett halmozódása
A foglalkoztatási, foglalkoztathatósági gondok jelzőszámai
Kiváltó okok • Gazdasági hátrányok: • a kedvező befektetési/működési feltételeket kereső spontán piaci folyamatok hatása, • gazdasági centrumoktól, magterületektől való távolság • Településszerkezeti hátrányok: • a kistelepülések magas aránya • Térszerkezeti hátrányok: • periférikus elhelyezkedés • Társadalmi-kulturális hátrányok: • alacsony képzettség, • tartós munkaerőpiaci kiszorítottság, • előítéletek, diszkrimináció
A periférikus elhelyezkedés és település-szerkezeti hátrányok illusztrációja28 kistérség-2007. januári állapot szerint
A Program • A leghátrányosabb helyzetű kistérségek hanyatlásának megállítása, gazdasági és társadalmi integrációjának, felzárkózásának elindítása • Ennek szolgálatában az ÚMFT és az ÚMVP források abszorpciójának maximalizálása
A Program célterülete • A területfejlesztés hazai kedvezményezési rendszerébe beépítve kerül meghatározásra • Az OTK-ban előírtaknak megfelelően azon leghátrányosabb helyzetű kistérségek köre, amelyekben az ország népességének 10%-a, 1 millió ember él • A leghátrányosabb helyzetű kistérségek = a lehatárolás célját szolgáló komplex mutató legalacsonyabb értékei alapján a 67/2007. (VI. 28.) OGY Határozat szerint • Zöld út: Kistérségi tv. szeptember 10-i elfogadása • A kedvezményezett kistérségek várható száma: 32-35
A Program prioritásai • Komplex humán-erőforrás- és közszolgáltatás-fejlesztés: a különböző OP-k által kínált fejlesztési lehetőségek (ROP, TÁMOP, TIOP és ÚMVP) helyi összehangolásának elősegítésére, • Komplex térségi gazdaságfejlesztés a leghátrányosabb helyzetű térségek gazdasági teljesítményének növelése érdekében elsősorban a foglalkoztathatóság, munkaerő-mobilitás és vállalkozás-fejlesztés összekapcsolódásainak erősítésére (GOP, ROP, TÁMOP), • Fenntartható komplex környezeti és infrastruktúra-fejlesztés: az alapvető közszolgáltatások biztosításához (ivóvíz, hulladék és szennyvíz-kezelés) szükséges, továbbá az egyéb fejlesztésekhez kapcsolódó, energia-hatékonysági, közlekedés-szervezési, Internet-hozzáféréssel kapcsolatos fejlesztések fenntartható fejlesztéseinek ösztönzése.
A Komplex Térségfejlesztési program forrásai • Társadalmi megújulás OP, • Társadalmi Infrastruktúra OP, • Gazdaságfejlesztési OP, • Környezet és energia OP, • Regionális OP-k, • Elektronikus Közigazgatás és Államreform OP, • Új Magyarország Vidékfejlesztési Program • Európai Területi Együttműködés – A határ-menti együttműködéseket rendszerező OP-k
Minimális indikatív keret: 100-120 MrdBecsült összes forrás-abszorpció: 180-240 Mrd • A célterületről érkező projektek támogatásának módja a nyertes projekteken keresztül történik • Az egyes operatív programokon belül dedikált források (csak a célterületen megvalósítandó műveletekre allokált összegek): TÁMOP, TIOP együtt mintegy 36 Mrd Ft • Eddig kidolgozott kiemelt projektek: 5 Mrd Ft • További becsült forrás-abszorpció eljárásrendi kedvezményekkel: további 200 Mrd Ft • További kiemelt projektek és elkülönített keretek kidolgozása 2007. decemberéig, majd folyamatosan
Központi szakmai és információs szolgáltatások • A Program központi menedzsmentjét végző Programiroda szolgáltatásai • Egyedi konstrukciók, kiemelt projektek kidolgozása, akciótervekbe illesztésének előmozdítása • Programozás, szakmai segítségnyújtás (regionális szervezésű, szakmai szervezetekből álló konzorciumok közreműködésével) • Kistérségi talapzat • Többcélú kistérségi társulások kibővített területfejlesztési bizottságai civil és vállalkozói részvétellel • Menedzsment: a három tanácsadói hálózat együttműködésével és vezetésével, kibővített szakmai és adminisztratív kapacitásokkal működő kistérségi irodák
I. prioritás: Komplex humán-erőforrás- és közszolgáltatás-fejlesztés • Az életminőséget javító műveletek: a közszolgáltatások fejlesztése (közoktatás, egészségügy, szociális ellátás); • A periférikus elhelyezkedésű térségekben élők foglalkoztathatóságát, kompetenciáit, érvényesülési esélyeit és önszerveződési képességét javító műveletek; • A szociális gazdaság bővítése • Diszkrimináció elleni és deszegregációs műveletek; • Közösségi és kulturális érték-megőrzésre és teremtésre irányuló fejlesztések, • A civil szerveződések erősítését célzó tevékenységek.
II. prioritás: Komplex térségi gazdaságfejlesztés • A kis- és középvállalkozások telepítését és a meglévők megerősítését és • az önállóvá válást szolgáló fejlesztések, • a háztatásokban, közösségi vállalkozásokban végzett jövedelem kiegészítő tevékenységet támogató műveletek, mint • befektetések ösztönzése; • technológiai fejlesztések; • a gazdasági kapcsolatok széles skálájának bővítése a térségeken belül, határon innen és túl elhelyezkedő magterületek irányába; • az üzleti szolgáltatások bővítése.
III. prioritás: Fenntartható komplex környezeti és infrastruktúra-fejlesztés • A környezeti infrastruktúra fenntartható fejlesztései (egészséges ivóvíz ellátás, szennyvíz, és hulladékkezelés) • A természeti környezet védelmével kapcsolatos tevékenységek, • A természeti értékeket nem veszélyeztető infrastrukturális és környezet- és természet-feltáró fejlesztések, • Az alternatív energiaforrások hasznosítását és az energia-felhasználás hatékonyságát célzó fejlesztések • Közlekedésfejlesztés és szervezés • Szélessávú Internet elérhetőség és IKT fejlesztések