1 / 25

Hogyan lehet kitörni a prociklikus gazdaságpolitikák ördögi köréből?

Hogyan lehet kitörni a prociklikus gazdaságpolitikák ördögi köréből? . Simor András. Budapesti Gazdasági Fórum. 2011 október 27. Hogyan lehet kitörni a prociklikus gazdaságpolitikák ördögi köréből?. Az elmúlt három évben Magyarország klasszikus feltörekvő piaci válságot élt át

reegan
Download Presentation

Hogyan lehet kitörni a prociklikus gazdaságpolitikák ördögi köréből?

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Hogyan lehet kitörni a prociklikus gazdaságpolitikák ördögi köréből? Simor András Budapesti Gazdasági Fórum 2011 október 27.

  2. Hogyan lehet kitörni a prociklikus gazdaságpolitikák ördögi köréből? • Az elmúlt három évben Magyarország klasszikus feltörekvő piaci válságot élt át • Ez a válság kevésbé érintette a korábban válsággócnak számító Latin-Amerikai régiót • A siker egyik kulcsa a fiskális politika prociklikusságának megszüntetése volt

  3. Tipikus feltörekvő országbeli válságok • Eredete: • jelentős (külső) eladósodottság • devizakitettség a kormányzat és/vagy a magán szektor mérlegeiben • prociklikus politikák és tőkeáramlás • Válság idején • a monetáris politika tehetetlen • a fiskális politika prociklikus • egyik sem képes tompítani a válság hatását Simor András - Prociklikus gazdaságpolitika

  4. A hazai monetáris politika tehetetlen volt a válság alatt A hazai monetáris politika tehetetlen volt a válság alatt Simor András - Prociklikus gazdaságpolitika Simor András - Prociklikus gazdaságpolitika

  5. Prociklikus költségvetés a válság előtt Simor András - Prociklikus gazdaságpolitika

  6. Mozgástér hiánya a válság alatt Simor András - Prociklikus gazdaságpolitika

  7. Latin Amerika a subprime válság alatt

  8. Latin Amerika és a globális sokkok • Az elmúlt évtizedek globális sokkjai mély válságot és recessziót okoztak Latin-Amerikában. • Jellemző volt, hogy a régió sérülékenysége és gyenge intézményei jelentősen felnagyították a külső sokkok hatását. • A sub-prime válság alatt meglepően jól teljesített a régió saját múltjához és a fejlett régióhoz képest is Simor András - Prociklikus gazdaságpolitika

  9. Ellenállóbb volt a régió, mint a fejlett országok A kibocsátás itt is csökkent, de sokkal gyorsabb volt a kilábalás. Simor András - Prociklikus gazdaságpolitika

  10. Ellenállóbb volt a régió, mint a korábbi globális válságok idején Enyhébb volt a recesszió, elkerülték a masszív leértékelődést, nem volt bankválság, tőkemenekítés, sem adósságválság. Simor András - Prociklikus gazdaságpolitika

  11. Mitől váltak ezek az országok ellenállóbbakká? • Komoly intézményi változások történtek. Számos országban • rugalmas árfolyamrendszert vezettek be, • sikeresen tértek át inflációs célkitűzésre, teremtették meg a jegybankok függetlenségét és hitelességét • megszűntették a fiskális politika prociklikusságát • erősítették a pénzügyi felügyeletet és szabályozást • A kedvező gazdaságpolitikai változások eredményeként az országok makrogazdasági sérülékenysége jelentősen csökkent a 2000-es években • az eladósodottság mértéke, azon belül a külső- és a deviza adósság részaránya is csökkent, nőtt a hitelek lejárata , • javult a folyó fizetési mérleg- és költségvetési egyenleg, jelentős nemzetközi tartalékokat halmoztak fel • az infláció csökkent Simor András - Prociklikus gazdaságpolitika

  12. A válság kitörése előtt javuló fundamentumok Simor András - Prociklikus gazdaságpolitika

  13. A válság kitörése előtt javuló fundamentumok Simor András - Prociklikus gazdaságpolitika

  14. Nagyobb gazdaságpolitikai mozgástér a válság alatt • E kedvező változások eredményeként a monetáris politikát kevésbé korlátozta a deviza adósság és a külső eladósodottság • Csökkent a currencymismatch és ezzel a mérleghatások szerepe is, ami lehetővé tette a válság alatt az anticiklikus monetáris politikát. • Így a válság alatt hitelesen tudtak kamatot csökkenteni és leérté-kelni a valutaválság veszélye és kontrakciós hatások nélkül • A fiskális politikának is volt mozgástere a válság alatt • Míg a korábbi válságok idején erőteljes kiadás visszafogásra kényszerültek, • a subprime válság alatt a fiskális kiadási csomagok mérete vetekedett a fejlett országokéval, és • adót is tudtak csökkenteni. • A hazai pénzügyi szektor erős maradt, nem erősítette a külső sokkok hatását. Simor András - Prociklikus gazdaságpolitika

  15. A válság alatt nagyobb monetáris mozgástér • Leértékelődés árfolyamválság nélkül. • A sub-prime válság alatt sikerült először kamatot csökkenteni. Simor András - Prociklikus gazdaságpolitika

  16. Fiskális politikák prociklikussága

  17. Fiskális politikák ciklikus viselkedése • Empirikus eredmények azt mutatják, hogy • míg a fejlett országokban a fiskális politika gyakran semleges, vagy az üzleti ciklussal ellentétesen mozog, • a fejlődő/feltörekvő országok tipikusan prociklikus fiskális politikát követnek. (Gavin és Perotti(1997), Talvi és Végh(2005), Ilzetzki és Végh(2008)) • Prociklikus a fiskális politika , ha a kormányzat fellendüléskor növeli kiadásait, csökkenti az adókat, visszaeséskor viszont csökkenti kiadásait, növeli az adókat. • Káros, mert • mélyíti az üzleti ciklusok kilengéseit • és csökkenti válság idején a fiskális mozgásteret Simor András - Prociklikus gazdaságpolitika

  18. Korreláció a kormányzati kiadások és a GDP között (1960-2003) Az iparosodott országokban (fekete oszlopok) a korreláció általában negatív, míg a feltörekvő országokban pozitív (sárga oszlopok). Simor András - Prociklikus gazdaságpolitika

  19. Korreláció az adó index és a GDP között (1960-2009) A fejlődő országokban (sárga oszlopok) jellemzőbb a prociklikusság — negatív korreláció (Végh—Vuletin 2011) Simor András - Prociklikus gazdaságpolitika

  20. Intézmények minősége és a fiskális politika ciklikussága Az intézmények minősége meghatározó abban, hogy mely országok képesek kitörni a fiskális politika prociklikusságából Simor András - Prociklikus gazdaságpolitika

  21. 2000 után sok fejlődő ország tette anticiklikussá költségvetését A GDP és a költségvetés kiadásai közötti korreláció változása (fiskális érettség) Simor András - Prociklikus gazdaságpolitika

  22. Fiskális politikák eltérő ciklikus viselkedése – elméleti megfontolások • Politikai torzítások, hitelezési korlátok mellett válhat prociklikussá a fiskális politika • A nemzetközi tőkepiaci tökéletlenségek miatt a fejlődő országok rossz időkben nem jutnak külső forráshoz (Gavin-Perotti 1997) • Jó időkben erős a politikai nyomás, hogy a fiskális hatóságok túlköltekezzenek (Tornell-Lane 1999). Az adóalap endogén módon nő fellendüléskor – erős a kísértés annak elköltésére. • Hogyan szüntethető meg a fiskális politika prociklikussága? • Érvelés #1: tőkepiaci tökéletlenségek → pénzügyi piacok fejlődése; IMF hitelkeret • Érvelés #2: politikai gazdaságtani → hatalmi ágak szétválasztása és egyensúlya → megfelelő fiskális intézmények • Kulcskérdés: milyen intézmények akadályozzák meg, hogy a kormányok a politikai nyomás hatására fellendüléskor túlköltekezzenek? Simor András - Prociklikus gazdaságpolitika

  23. Hogyan szüntethető meg a fiskális politika prociklikussága? • Fiskális szabály bevezetése: • Nem a költségvetési hiányt kell korlátozza, • hanem a strukturális egyenleget. • A ciklikus/átmeneti többletet meg kell takarítani, visszaeséskor elkölteni • Önmagában a fiskális szabály nem elég. • Számos országban a kibocsátásra és a költségvetési egyenlegre vonatkozó hivatalos kormányzati előrejelzések felfele torzítanak. • A torzítás nagyobb fellendülés idején és azokban az országokban, ahol van az egyenlegre vonatkozó költségvetési szabály. • Intézményi biztosítékra van szükség, hogy a hiány megállapítása politikai érdekektől mentesen történik. Simor András - Prociklikus gazdaságpolitika

  24. Chile példája (Frankel 2011) • 2000-ben vezették be – sikeresen - a strukturális (ciklikusan igazított egyenlegre vonatkozó) költségvetési szabályt. • A 2003-2008-as fellendülés idején jelentős megtakarítások halmozódtak fel, ami • hozzájárult az ország sérülékenységének csökkentéséhez • és anticiklikus fiskális és monetáris politikát tett lehetővé a válság alatt • Az újítás lényege: független szakértők csoportja ad becslést arra, hogy a GDP és a réz ára (a költségvetés fő meghatározói Chilében) mennyiben tér el hosszú-távú trendjétől. • A kormánynak úgy kell igazítani kiadásai-bevételi terveit, hogy az így meghatározott strukturális egyenleg zéró legyen. • 2006-tól törvény is kötelezi erre Simor András - Prociklikus gazdaságpolitika

  25. Tanulság • A fiskális politika prociklikusságának megszüntetése • Csökkenti az üzleti ciklusok kilengéseit • Növeli a mozgásteret válság idején • Csökkenti az ország sérülékenységét és az eredendő bűn jelenséget • A fiskális fegyelem növeli a monetáris politika mozgásterét is • A sikerhez • A strukturális egyenleget kell célozni • Önmagában az adósságszabály bevezetése nem elég, • politikától független intézményekre van szükség

More Related