Hogyan gondolkodjunk a kockázatról?

1. Hogyan gondolkodjunk a kockázatról?

3. Mik a különbségek? • Roulette Jövőkép Milyen egyéb kockázattípusokat tudtok elkülöníteni?

8. Egyszer volt hol nem volt… Az Antilop nevű hajó 1699 május 4-én hagyta el Bristol város kikötőjét. Utasai között volt Gulliver seborvos is.

9. A parton mély álomba merült. Mikor felébredt csodálkozva vette észre , hogy emberformájú apró lények mászkálnak rajta.

10. Fő témakörök • Kockázatelemzés fejlődése • Kvantitatív kockázatelemzés • Kockázat percepció • Kockázat értékelés • Kockázat becslés • Elővigyázatosság elve

11. A kockázatmenedzsment koncepciók fejlődése • Technológia hatáselemzés (TA): korai figyelmeztetés és szakpolitika releváns tanácsadói szerep • Fejlődés: reaktív megközelítésmódtól a proaktív és interaktív megközelítések felé, mint kiegészítő koncepciók • Konstruktív technológia hatáselemzés (CTA) • Participáció és konstruktív szerepek

12. Kockázatelemzés fejlődése (risk assessment) • Elitista időszak (1980-as évekig domináns) - kvantitatív orientáció qRA (kvantitatív kockázat formula) alkalmazása - technokratizmus • Participatív szemlélet (1980-as évektől van jelen) - kvalitatív faktorok - prioritás meghatározása - szakértői szerep átértékelődése - társadalmi értékrendszerek harmonizálása - döntési folyamatok demokratizálódása - probléma strukturálás és gyakorlati eszközök igénye

13. Elitista időszak - Kvantitatív orientáció qRA (kvantitatív kockázat formula) alkalmazása - Technokratizmus - Természettudományos egzaktsággal meghatározott kockázat - Jellemzői voltak a racionalitás, kiszámíthatóság, tervezhetőség, és ennek megfelelően tervezhetőnek látszott a veszélyekkel szembeni védekezés - A valóságot túlzottan leegyszerűsítő matematikai formákkal próbálták meghatározni, amelyek azonban konkrét eseteknél nem alkalmazhatók teljes körűen (eszközök korlátosnak bizonyulnak).

14. qRA (kvantitatív kockázat elemzés) R = P x D Risk=Probability x Damage (Kockázat= Valószínűség x Kár) A kockázatot alapvetően a valószínűség és a kár függvényében, ezek szorzataként értelmezi:

15. A qRA korlátai - Mégha pontosan is számítható….. - Nem mutatja meg a minőségi különbségeket (elhúzódó, katasztrófikus) - Becsléshez hiányzó adatok (P*D=R) - Emberi tényező - Modell-valóság (kvantitatív modellálás, kvalitatív tényezők elhanyagolása) - Érték dimenziók…

16. Kockázat érzékelést számos tényező befolyásolhatja • Reverzibilis vagy irreverzibilis • Elhúzódó vagy katasztrófikus • Önként vállalt vagy kényszerített • Stb…

17. Participatív szemlélet - Az 1980-as évekre annak ellenére, hogy a kockázat pontosan meghatározhatónak tűnt, elkezdek eltérések mutatkozni, a kiszámított és a valóságban tapasztalható értékek között. - Új kockázatkezelési szemléletmód kezdett kialakulni - Több jellemzős, több résztvevős modellek, amelyek már figyelembe vették a komplexitást és a problémát részekre bontva és elemezve próbálták kezelni, figyelembe véve a részproblémák interakcióit egymással és a helyzet egészével is. - A kockázat problémájának komplex kezelése megkívánta a szükséges érdekegyeztetési mechanizmusok, információs és döntési rendszerek kialakítását és a tudományt alkalmazhatóvá tételét a politika számára.

18. Participatív szemlélet • Participatív szemlélet: - Kvalitatív faktorok - Prioritás meghatározása - Szakértői szerep átértékelődése - Társadalmi értékrendszerek harmonizálása - Döntési folyamatok demokratizálódása - Probléma strukturálás és gyakorlati eszközök igénye

19. Megjegyzések • Az elfogadhatóság igen összetett és kényes problematikája magában foglalja az ember szemléletbeli, gondolkodásbeli szokásainak jellegzetes torzító hatásait. • Gyakorlatilag nem létezik általánosan elfogadható kockázat, csak adott helyen, időben, adott személyek által,adott módszerrel szabályozott elfogadott kockázatszint van, amely szintet a társadalom alapvető értékeinek kell meghatározniuk. • számos figyelembe vehető dimenzió (pl, környezet, egészség, mezőgazdaság…), azok különböző hatáscsoportjaival együtt redukálhatatlanok egyetlen kulcstényezővétermészetes körülmények között. • Döntések – politikai felelősség

20. Példa Technológia hatáselemzés és technológiával kapcsolatos döntéshozás Azaz a technológiai kockázat különböző hatásai GM technológia alkalmazása a mezőgazdaságban (Stirling, 1999) (A műszaki kockázat multidimenziós és összehasonlíthatatlan jellege)

21. Témakör Hatás osztály Példa Környezet Biodiverzitás Kémiai használat Genetikai szennyeződés  Vadvilágra gyakorolt hatások Váratlan hatások Esztétika Egészség Allergia Mérgező hatás Táplálkozás Váratlan hatások Irányíthatóság Mezőgazdaság Élelem ellátási stabilitás Mezőgazdasági alkalmazás Gazdaság Fogyasztói haszon Termelői haszon Feldolgozói haszon Társadalmi-gazdasági hatások Társadalom Egyéni hatások Intézményi hatások Társadalmi igények Etika Alapelvek Tudásbázis

23. Témakör Hatás osztály Példa Környezet Biodiverzitás Kémiai használat Genetikai szennyeződés Vadvilágra gyakorolt hatások Váratlan hatások Esztétika ökológiai terület körülhatárolása hosszútávú víz és levegő szennyezés, a jelenleg alkalmazott gyomírtószerek használatának csökkenése gének átterjedése más növényekre és természetes flórára a gyakorolt hatások ellenőrizhetősége előre nem látható rejtett hatások a környezettel kapcsolatos érzések Egészség Allergia Mérgező hatás Táplálkozás Váratlan hatások Irányíthatóság ételfogyasztásból származó hatások emberi és állati egészség a fogyasztóra gyakorolt hatás az alkotórészek váratlan kölcsönhatása kimutathatóság és a visszakozás megoldása Mező-gazdaság Élelem ellátási stabilitás Mezőgazdasági alkalmazás fenntarthatóság, monokultúrák tendenciája, globális élelmezési biztonság a termelők jogai, választási lehetőségek és életminőség, talajigények Gazdaság Fogyasztói haszon Termelői haszon Feldolgozói haszon Társadalmi-gazdasági hatások kiskereskedelmi ár rövidebb távú költségek, hozam és hosszabb távú hozzáadott érték jövedelmezőség kistermelők jóléte, a fejlődő országok helyettesíthetősége Társa-dalom Egyéni hatások Intézményi hatások Társadalmi igények fogyasztói választás, átláthatóság, hozzáférhetőség, részvétel hatalom koncentráció, intézményi felelősség és bizalom, szabályozási komplexitás Etika Alapelvek Tudásbázis állatok jóléte, gondoskodás a természetről a tudományos ismeret teljessége

24. ‘Eredeti meglepetés’ (Stirling, 1999) (genuine surprise) • Irreverzibis folyamatok jelentősége

25. Kockázat értékelés szubjektív érzékelés Ugyanazon kockázat különböző értékelése Attitűdök: Multipoláris értékrendszerű társadalom ‘Divided we stand’ modell (Schwartz és Thompson, 1990) - > Kockázat értékelés

26. Összefüggés a veszteség és nyereség mértékéhez kapcsolódó érzetek között (elméleti ábra)

27. Összefüggés a veszteség és nyereség mértékéhez kapcsolódó érzetek között (valós helyzet)

28. Kiszámíthatatlan természet Toleráns természet Megbocsátó természet Átmeneti (megtorló) természet ‘Divided we stand’ modell (Schwartz és Thompson) A „természet mítoszai” (Schwartz és Thompson, 1990, 5)

29. A görbéken elhelyezkedő golyó adott, bizonytalan kimenetelű természeti jelenség helyzetét mutatja, azt, hogy az egyes elképzelések milyen mozgásteret engedélyeznek az emberi beavatkozás számára.

30. Társadalmi kényszerek + FATALISTA BÜROKRATA Fatalista racionalitás ’Nem számít mit választasz’ Procedurális racionalitás ’Mindenhez a megfelelő hely’ - + Csoport Vállalkozó Környezetvédő Önálló racionalitás ’Eredménycentrikus’ Elemző racionalitás ’Óvatosan nyomot hagyni a földön’ - ‘Divided we stand’ modell (Schwartz és Thompson) A ‘társas lét’ két dimenziója és a négyféle racionalitás (Schwartz és Thompson, 1990, 6)

31. Társadalmi kényszerek + Kiszámíthatatlan természet Toleráns természet FATALISTA BÜROKRATA Fatalista racionalitás ’Nem számít mit választasz’ Procedurális racionalitás ’Mindenhez a megfelelő hely’ Csoport - + Megbocsátó természet Átmeneti (megtorló) természet Vállalkozó Környezetvédő Önálló racionalitás ’Eredménycentrikus’ Elemző racionalitás ’Óvatosan nyomot hagyni a földön’ - ‘Divided we stand’ modell (Schwartz és Thompson) Egyesített koordinátarendszerek

32. Divided we stand Individualista, vállalkozói felfogás, magatartás: • A természetet jóindulatúnak és öngyógyítónak feltételezi. • A végeredményt tekinti fontosnak, mert a folyamatok önszabályozását feltételezi. • Szubsztantív racionalitás, kinyilvánított preferencia jellemzi, valamint az individumnak megfelelően a közösségbe tartozás, illetve a társadalmi szabályok ellen cselekszik.

33. Divided we stand • Környezetvédő, aggódó: • Számára a természet instabil, ennek megfelelően az óvatosságot hangsúlyozza a környezetbe történő beavatkozások esetén, és ehhez kritikai racionalitás járul. • A folyamatokat úgy értékelik, hogy azok valamilyen potenciál tetején helyezkednek el, így nagy annak a valószínűsége, hogy valamelyik irányban katasztrófa jön létre. • Ennek megfelelően az óvatosság által, nagy biztonságra törekszik, kimondott preferencia mellett. • A társadalmi kényszerek ellen cselekszik, de közösségben.

34. Divided we stand Hierachista, bürokrata: • A természetet abnormálisnak és türelmes tekinti. • A folyamatokat úgy ítélik meg, hogy azok bizonyos szinten önszabályozók, de bizonyos határokon túl óvatosnak kell lenni, és szükség esetén beavatkozásokat kell eszközölni, illetve szabályozással meg kell akadályozni a rendszer instabillá válását. - Az eljárást tartja fontosnak, és hipotetikus konszenzus jellemzi. • A tevékenységek törvényi szabályozottságát igényli és eljárási racionalitás jellemzi. • Az erős társadalmi kényszereket elfogadja, és nagymértékű közösségi szellemben él.

35. Divided we stand Fatalista: • A természetet szeszélyesnek tartja, számára teljesen mindegy a folyamatok iránya, illetve ezekkel szemben közömbös magatartást tanúsít. • Fatalista racionalitás jellemzi, konszenzus-modellje nincs. • Általában sodródik, preferenciáit önállóan nem fejezi ki.

36. Divided we stand • Ennek megfelelően a kockázat nagyságán túl annak egyedi értékelését is figyelembe kell venni. • A döntéshozásnál kialakítandó konszenzusnál az alaptípusok értékeinek kölcsönhatását is vizsgálni kell. • Racionalitások különbözősége, figyelembevételük szükségessége, egymáshoz viszonyított kapcsolatuk (korlátaik észlelése, komplex viszonyulás)…

37. Divided we stand Így a kockázatkezelés folyamatába illesztve a modellt, az eredményességhez Schwartz és Thompson a következő folyamatot tartja célszerűnek: • Kezdetben a vállalkozó attitűdnek kell lehetővé tenni a cselekvést, majd ennek első eredményeit értékelve a bürokrata szemlélet szerint kell reagálni. • Amennyiben a vállalkozói attitűd nem tartható fennt, és a bizonyos határok között történő bürokratikus szabályozás sem bizonyul elegendőnek, akkor indokolt az aggódó szemlélet kiterjesztése az adott kockázat kezelésére. • Ennek eredményeként a három kockázatértékelési szempontból eredményt meghatározó szemlélet között megfelelő dinamika tartható fennt. • A különböző racionalitási típusok, illetve ezek tudatos felosztása tehát nem széthullást, és ezáltal döntésképtelenséget eredményez, hanem az életképes fennmaradást, amennyiben megfelelő dinamikába egyesítjük azokat.

38. Kockázat becslés -„Nem tudjuk, hogy mint nem tudunk” (Andrew Stirling, 1999) • „Eredeti meglepetés” • Irreverzibilis folyamatok és „tudatlanság” felé haladás • (szakértői szerep és a participáció kérdése)

39. Kockázat becslés Kockázat Egzakt matematikai formulák Kétértelműség/ Félreérthetőség Érzékenységi vizsgálat Bizonytalanság Szcenárió analízis Tudatlanság ”Nem tudjuk, hogy mit nem tudunk” Események ismertsége Eloszlás ismertsége Stirling: „The Concepts of ‘Incertitude’, ‘Risk’, ‘Uncertainty’ and ‘Ignorance’” modellje alapján, 1999, 17

40. Kockázat becslés • Az egzakt matematikai megközelítés alkalmazási jogosultsága érvényes, ha az események és bekövetkezési valószínűségük pontosan vagy viszonylag pontosan ismert. • Érzékenységi vizsgálat alkalmazandó kevéssé ismert eseményeknél, amelyek az eloszlásai azonban ismertnek mondhatók. Ilyen estekben a már bevált módszerek alkalmazhatóságát vizsgálják.

41. Kockázat becslés • Szcenárió analízis tartománya a jól meghatározható események, amelyek eloszlása kevéssé ismert. Szcenáriók azonosítása után, azoknak megfelelően közeledünk a problémához és döntünk a kezeléséről. • A ”nem tudjuk, hogy mit nem tudunk” a kevéssé ismeret események és nehezen meghatározható eloszlások tartománya (BSE).

42. Kockázat becslés • E tartomány egyre nagyobb jelentőséggel bír: A technikában rejlő kockázatok meghatározhatósága egyre nehezebben megoldható feladattá válik. A szükséges paraméterek megismerhetősége egyre gyakrabban, akár minden paraméter esetén is szinte teljesen korlátozott, a komplett tudatlanság területe felé szorítva a meghatározhatóság lehetőségét (pl.: géntechnológiák). • A matematikai formulák alkalmazhatósága a változók ismeretlenségéből adódóan érvényét veszti. • A negatív hatású esetekre nem nagyon tudunk hatékonyan felkészülni és a probléma kezelése szempontjából nem lehet megvárni, hogy tömegjelenséggé növekedjen, bár addigra vizsgálható lenne, de a kezelhetőség mértéke rohamosan csökken az idő múlásával. Ennek kezelésére két módszer lehetséges: a flexibilis organizáció és a tartalékképzés.

43. Az elővigyázatosság elve(Precautionary Principle) • Participáció és elővigyázatosság orientált megközelítések szükségessége • Módszerek és technikák kidolgozásának szükségessége • Szakpolitikák és vállalati menedzsment szinten való alkalmazhatóság

44. Példa:Szarvasmarha-szivacsos-agyvelőgyulladás járvány (BSE - Bovine Spongiform Encephalopathy) • 1986 A BSE-t először észlelik Nagy-Britanniában • 1987 A BSE-t a kérődző proteineledelnek tulajdonítják • 1988 Nagy-Britannia betiltja a kérődző proteineledelt • 1994 Nagy-Britannia egészségügyi minisztere nem talál kapcsolatot a BSE és a CJD (Creuzfeld-Jakob Disease) között • 1994 EU betiltja az emlősök proteineledelét • 1996 Nagy-Britannia beismeri a BSE-CJD összefüggést • 1996 EU betiltja a szarvasmarha-exportot Shepherd, I. (ed.) 2000: Science and Governance in the European Union. A contribution to the debate.

45. Az elővigyázatosság elve A legismertebb definíció 1992-ben az ENSZ Riói Konferenciáján elfogadott Nyilatkozatában, az „Agenda 21”-ben fogalmazódott meg: „A környezet védelme érdekében az Államok lehetőségnek megfelelően, széles körben törekedni fognak az elővigyázatosságra. Ahol súlyos, vagy visszafordíthatatlan kár fenyeget, a teljes tudományos bizonyosság hiánya nem használható fel indoklásként a környezetromlást megakadályozó, a hatékonysággal arányos költségekkel járó intézkedések elhalasztására.”

46. EU irányelvi szabályozás Az Európai Unió Bizottsága 2000 februárjában Brüsszelben közleményt ad ki az elővigyázatossági elvről. Az elv alkalmazása: olyan esetekben, ahol a tudományos egyértelműség hiányos, nem meggyőző vagy bizonytalan és az elsődleges tudományos értékelés azt jelzi, hogy ésszerű meggondolni azt, hogy a környezetre, emberekre, állatokra, növényekre potenciálisan veszélyes hatások esetleg összeegyeztethetetlenek az Unió által választott magas szintű védelemmel.

47. A közleményről elmondható, hogy határkőnek számít, mivel az elővigyázatosság elvének definiálására tett első Bizottsági lépés, de nem fedi le valamennyi szektor igényeit. • A kockázatelemzés szintjén nem participatív, ezt a szakértőkre bízza, ugyanakkor az értékelés és menedzsment szintjén már participatív megközelítést alkalmaz (felemás helyzet). • Európai Unió és USA közötti vita: az elv piacvédelem céljából való alkalmazása? • Bizonyítási kényszer áthelyezése a gyártóra (a fogyasztó érdekeinek prioritását hangsúlyozza) • Nincs győztes-győztes szituáció • Másodfajú hiba elkövetését kívánja mérsékelni • Az elővigyázatossági elv mint a qRA kiegészítése: együttes kialakításuk szükséges.

48. Üreginyúl(Oryctolagus cuniculus)

49. A házinyulat már az első telepesek hozták magukkal Ausztráliába 1800-as évek közepére hatalmas számban terjedtek el. Az 1900-as évek elején az ausztrál kormány védekezésként 1700km hosszú véfőhálót feszített ki. Hatásosabb biológiai kontroll (myxoma vírus) Házinyúl elterjedtsége Ausztráliában

50. Visszafordítható-e a folyamat?Megbocsátó-e a természet?