Johann Friedrich Herbart

1. Johann Friedrich Herbart Pedagógiai rendszere

2. A kor bemutatása19. század jellemzői • 19. század: polgári demokratikus forradalmak modern nemzetállamok kialakulásának kora Jellemző a századra:- libaralizmus - nacionalizmus - szellemi és művészeti irányzat: romantika, realizmus -utolsó évszázad, melyben még kor- stílusok uralkodtak. - század második fele: ipari forradalom korszaka imperializmus Mo.-on a 19.század első fele: - reformkor, szabadságharc időszaka - gazd-i és társ-i fejlődés kezdete

3. A kor bemutatása A 19.század jellemzői • 1815-ben létrejön az a különös szövetség, amely a 19. század első évtizedeiben Európa politikai, szellemi, társadalmi, és gazdasági rendjét szabályozta: a Szent Szövetség Rendszere:- A nyugalom, a reménytelen nyugalom politikája. - Minden érzést uniformazálni akar, minden szellemi irányt, társadalmat, gazdaságot. - A nép legyen egyszerű és vallásos, ne kívánjon sokat, elégedjék meg kevéssel. A Szent Szövetségre jellemző poroszos ridegség tükröződik Herbart pedagógiájában.

4. Herbart életútja • 1776. Oldenburgban született. • Előkelő családból származott. • Édesapja jogtanácsos volt. • Jóhírnevű latin iskolába járt. • Gimnázium után jénai egyetemre került. • Itt ismerkedik meg Fichte tanaival. • Tanulmányai befejezése után Svájcban magántanítóskodik. • Itt alkalma nyílt megismerni a nevelőintézetek munkáját. • 1802-ben ledoktorál. • Egyetemi pályfutása alatt megjelent néhány munkája:

5. Herbart életútja • „Általános pedagógia, a nevelés céljából levezetve” • „A metafizika fő pontja” • 1809-ben a königsbergi egyetem pedagógiai és pszichológiai tanszékének professzorává nevezték ki. • Egyetemi évei alatt szervezte a ped.-i szemináriumokat, pszichológiai kutatásokat folytatott, ennek eredményeként néhány lélektani művet is kiadott. • Legismertebb: „ A pedagógia tankönyve” című • 1833-ban megjelentette összefoglaló neveléstani művét: • „ Pedagógiai előadások vázlata” címmel. • Ezzel párhuzamosan gyakorló iskoláját, a Didaktika Intézetet irányította. • 1841-ben, hatvanöt éves korában halt meg.

6. Filozófiai és pszichológiai nézetei(Lélektana) • Filozófiája fogalmak pontos meghatározásában rejlik. • Három részre bontható:- logikára (alaki szempontból vizsgálja a • fogalmakat - metafizikára (átalakítja) - esztétika,etika (értékelést fűz hozzájuk) • Öt erkölcsi eszmét különböztet meg: - Belső szabadság eszméje - Tökéletesség eszméje - Jóakarat eszméje - Jog eszméje - Igazságosság eszméje

7. Lélektana • Lélektani filozófiájának kiinduló pontja: Létező világot 2 részre bontja: - reálék világa, mely változatlan és örök Ezeket az ember fel sem foghatja. - jelenségek világa • Lelki életműködését képzetekből vezeti le. • Asszociációs lélektan képviselője. • Tudatküszöb és tudatmező fogalmát használja. • Összegezve ez a lélektani pszichológia- a maga korában- tudományos értékeket is hordozott, mindamellett a korabeli Wolff-féle képességlélektannal szemben a lelki élet egységét hirdette.

8. Pedagógiai nézeteiNeveléstana • Érdeme: - megkülönbözteti a pedagógiát, mint tudományt • a nevelést, mint gyakorlatot • Pedagógiáját: - etikára • - pszichológiára építette • A nevelés célja:- erkölcsös magatartás kialakítása, erkölcsi eszmék megvalósítása - egyetlen szóval kifejezhető „erény” Két fő célja: - feltételes cél: hivatással függ össze - feltétlen cél: növendék jellemének kialakítása Idézet: „Erkölcsösség, mint az ember s ennélfogva a nevelés legfőbb célja, általánosan el van ismerve.” / Bajkó- Vaskó/

9. Pedagógiai nézeteiNeveléstana • A nevelés folyamatát 3 részre osztja: a., kormányzás( Regierung): A kormányzás felkészítés a nevelésre. Feladata:- gyermek akaratosságát megtörje Eszközei: - állandó foglalkoztatás - felügyelet - parancsok, tilalmak, - testi büntetés, szabadságelvonás Jellemzői: - poroszos ridegség - Herbart nem akart segítő kezet nyújtani a gyermeknek, ehelyett arra törekedett, hogy megfelelő felnőtt mintát nyújtson • Oldottabb, tanár-növendék viszony tükröződik a nevelés 2. és 3.szakaszában.

10. Pedagógiai nézeteiNeveléstana • b., oktatás:- „ Az igazi nevelés legfőbb eszköze a oktatás, tágabb értelemben”- írja Herbart. - Lélektani alapokon, a képzeten nyugszik. - Oktatás középpontjában a gyermek érdeklődése áll. Két érdeklődési kört különböztet meg: a.,megismerés köre: érdeklődés az ismeretek iránt - empirikus: konkrét tárgyra - spekulatív: elméleti kérdésekre - esztétikai: esztétikai jelenségekre irányul b.,részvét köre: érdeklődés az emberi kapcsolatok iránt. szimpatikus: egyes emberekre szociális: közösségi kapcsolatokra vallási: túlvilági kapcsolatokra irányul.

11. Pedagógiai nézeteiNeveléstana • Oktatás folyamatának legfontosabb eszköze: -elmélyedés - eszmélkedés • Herbart oktatási fokozatát Medinszkij táblázatban rögzíti:

12. Pedagógiai nézeteiNeveléstana • C., Az erkölcsi nevelés / Vezetés/ Célja: jellemformálás Feladata: 1, A növendék határozottságának kialakítása 2, A tanítvány példamutató magatartásának megalapozása. 3, A gyermek lelki nyugalmának kifejlesztése. 4, Dicséret 5, A gyermek fegyelmének intéssel történő szabályozása. Feladata: vallási érdeklődés kialakítása.

13. Herbart követői • Külföldiek közül :a., Tuiskon Ziller Két ponton lép túl Herbert pedagógiáján: a., a pedagógiai rendszer felosztásában b., az oktatás fokozatainak kibőví- tésében. Herbart nyomán: kidolgozta művelődéstörténeti fokozatok elméletét. érdeklődéstanára alapozva hozta létre koncentráció elvét. b,Otto Willmann:- a műveltség jellegére teszi a hangsúlyt - 3 részre osztotta az oktatói tananyagot: - műveltség alapvető elemei - műveltség járulékos elemei - műveltség készségfejlesztő elemei

14. Herbart követői • C., Wilhalm Rein:- továbbfejlesztette Herbart pedagógiai szemináriumát és gyakorlóiskoláját - Fontos eredménye: tízkötetes Pedagógiai lexikon Magyar követői közül kiemelném: Kálmán Mórt:- pedagógiai rendszerének alapja: herbarti etika - pedagógiaáját 2 segédtudomány határozza meg: pszichológia, etika - nevelésének 3 területe:- testi - erkölcsi - értelmi Herbart a pedagógia történetének egyik legvitatottabb személyisége. Követői továbbfejlesztették és el is torzították olykor pedagógiáját.

15. Záró gondolat • A magyar iskolarendszerben még ma is hat a herbarti pedagógia: • Túlzott fegyelmezés • Passzív tanulói magatartás • Erkölcsi nevelés hangsúlyozása • Tekintélyelvű tanítás Pozitív és negatív hatások egyaránt megfigyelhetők.