Foglalkoztatottság Magyarországon

1. Foglalkoztatottság Magyarországon Többségi társadalom és cigányság foglalkoztatási helyzetének összehasonlítása

2. Történeti áttekintés 1 Már a dualizmus idején megkezdődött a hagyományos mesterségek háttérbe szorulása, eltűntek azok a rétegek, akik a hagyományos cigány foglalkozások piacát jelentették. A cigányok kimaradtak az 1945-ös földosztásból + a munkaalkalmak elvesztek (közép-és nagybirtokon).

3. Történeti áttekintés 2 1950-es években megindult erőltetett iparosítás kedvező helyzetet teremtett a szakképzetlen cigány munkaerő számára A rendszerváltás következtében tömegessé vált a munkanélküliség, mely legnagyobb arányban a cigányságot érintette. - A cigányság integrációja illúzió volt: a szocializmus torz modernizációja által kínált munkalehetőségek hosszú távon nem bizonyultak tartósnak. - A társadalmi felemelkedés azonban valós volt.

4. Konceptualizálás 1 Elég nagy zavar uralkodik a hazai szakirodalomban, hogy kit tekintünk munkanélkülinek! • Elméletileg: aki az adott munkaerőpiaci feltételek mellett hajlandó, de nem tud fizetett munkát végezni. • Empirikusan: • ILO meghatározása: 1. a felvételt megelőző héten nem volt munkája, 2. de aktívan keresett munkát, és 3. képes lett volna munkába állni • Regisztrált munkanélküli: aki nyilvántartásba van véve a munkaközvetítőknél • Biztosított munkanélküli: aki munkanélküli járadékhoz jut • Galasi egy kiegészítő mutató bevezetését javasolja Teljes munkaidős munkanélküliségi ráta: munkanélküliek és foglalkoztatottak összes ledolgozott munkaidejének különbségére vonatkozó becslés – ez a munkavállalási hajlandóság mértékét mutatja.

5. Konceptualizálás 2 Cigányság fogalmának problematikája környezet, önbevallás, nyelv, életvitel Cigányság aránya: • 1993-94-Kemény: 4,7% - össznépességen belül • 1992-HTP: 3,1% - 16 feletti népességen belül • 1996-Szonda Ipsos: 6,6% - 18 feletti népességen belül • 1993-Szelényi-Treiman: 3,9% - 20-70 éves népességben • 1993- KSH: 3,9% - össznépességen belül

6. 1971-es kutatás Az aktív korú – 15-59 éves - cigány férfiak 85,2%-a (országos: 87,7%), nők 30% (országos: 64%) volt aktív kereső Regionális különbségek már ekkor is voltak! Integrálódtak, de az alsóbb társadalmi rétegekbe tartoztak – iskolázottság alacsony

7. A 15–59 éves cigány férfiak és a teljes 15–59 éves férfi népesség munkaerő-piaci státus szerinti megoszlása 1971-ben (%)

8. Foglalkoztatottsági különbségek regionális szinten (1971): Budapesti iparvidéken: 90% Északi régióban 90,8% Dunántúlon: 88,9%, Alföldön 81,8% Az ország keleti részén 74,8% Cigány családfők megoszlása (1971): 11%-a szakmunkás 10%-a betanított munkás 44%-a segédmunkás, 15%-a mezőgazdasági fizikai dolgozó és 9% önálló, segítő családtag, alkalmi munkás vagy napszámos

9. 1993-as kutatás A cigányok foglalkoztatottsága 24%-ra csökkent (országos: 65%) 15-74 éves cigányok foglalkoztatottsága 22% Az aktív korú – 15-54 éves – cigány férfiaknál a foglalkoztatottak aránya 28,5% (országos: 64%); a cigány nők 15 %-a volt foglalkoztatott (országos: 66%)

11. Ördögi kör: alacsony iskolai végzettség  munkanélküliség  szegénység  alacsony iskolai végzettség.  Nincs, vagy alig van mobilitás; integráció helyett tömeges „kiilleszkedés” jellemző.

12. Iskolai végzettség és foglalkoztatottság Alacsony iskolai végzettségRossz munkaerőpiaci pozíció • zéró-korreláció törvénye: mindenki elvégez egy szintet, akkor ez a teljesítmény már semmilyen hatással nem lesz a későbbi társadalmi különbségekre • emberi tőke elmélete: az ember azért tanul, mert ez később megtérül számára –jövőorientáltság kell ehhez.

13. Munkaerőpiacról kiszorultak: munkanélküliek, szeretnének állást találni, de nem keresnek aktívan állást, vagy 1 évnél régebben keresnek, így minimális az esélyük arra, hogy találjanak Munkaerőpiachoz kötődő: 1993-ban (a kutatás idején) foglalkoztatott és egy évvel korábban is VAGY 1993-ban munkanélküli, de előtte volt állása, melyet a rendszerváltást követő években veszített el, és szeretne munkát találni

14. Településtípus szerinti munkanélküliségi ráták

15. Jövedelmi helyzet • A cigány munkavállalók keresete csupán 80,81%-a a nem cigány munkavállalók keresetének. • Ehhez adódnak hozzá a nem munka jellegű bevételek (még csak megbecsülni sem lehet) • A cigányság magasabb arányban kap az alanyi jogon és a rászorultság alapján járó juttatásokból, azonban alacsonyabb a korábbi kereset alapján meghatározott juttatásokból való részesülésük.  nem kapnak magasabb arányban juttatásokat! • Ellátások, juttatások: - növekszik a rászorultság alapján járó ellátások aránya, ez negatív hatással van a munkavállalásra. - míg a biztosítást imitáló (előzetes munkaviszonyhoz kötött) ellátások növelik a munkavállalási hajlandóságot

16. 2003-as kutatás A 15-74 éves roma népesség 21% volt foglalkoztatott. A férfi cigány népességből a foglalkoztatottak aránya 28% (országos: 50% -2003. I. negyedévében); a nők esetében ez az arány 15% (országos: 44% -2003. I. negyedévében). TEHÁT: alig változott 1993-hoz képest!

19. Cigányok foglalkoztatása 1993 és 2003 között • Nem nagyon módosultak a foglalkoztatási arányok 1993 és 2003 között – pl. korai nyugdíjazás, iskolázottság • 2003-ban újratermelődik az alacsony foglalkoztatás • Jellemző az alacsony szintű foglalkoztatás magas ki- és belépési rátákkal  instabil • Ez az instabilitás keresleti okokra vezethető vissza

20. Cigányok foglalkozási instabilitása 2003 Összesen kb. 40% instabil foglalkozásokban dolgozik • A munkával rendelkezők személye esetleges • Magasak a kilépési ráták 25-30% körüliek (kb. ilyen a belépési ráta is, mivel stabilizálódott a foglalkoztatottak aránya a cigányok körében) • Foglalkozásszerkezeti pozíciójuk hátránya, helyettesíthetők a munkavállalók • Alkalmi munkák magas aránya • „Jóléti típusú” foglalkoztatási formák térhódítása – 17-20% az körüli aránya ezeknek a formáknak

22. Foglalkoztatottság az alacsony iskolai végzettséggel rendelkező cigányok és nem cigányok körében 2003 Nem cigányok esetében kétszeres a foglalkoztatottak aránya és az állások alapvetően stabilak • Foglalkoztatottak a nem cigányok körében 60% körüli, a cigányok esetében ez az arány 30% alatti • „Instabilitás” valamivel 10% alatti a nem cigányok és 25-30% a cigányok körében • Okok: regionális különbségek? jóléti foglalkoztatási formák? diszkrimináció?

23. Hagyományos cigány foglalkozások • Kereskedelem: lókereskedelem, marhakereskedelem, tollfelvásárlás, használt ruhákkal, rongyokkal, régiségekkel való kereskedés, vaskereskedelem, kerámia és iparcikkekkel való kereskedés • Állattartás: mindenféle állat • Mulattatás: zenélés, éneklés, körhinta, céllövölde, cirkuszosok, medvetáncoltatók • Kézműipar: fémműves, kovács, edényfoltozó, lakatos, rézműves, famegmunkálók (teknő, fakanál, kosár, orsó, stb.), bőrösök, kárpitosok, köszörűsök • Művészek: népművészek • Aranymosók, aranyászok • Vályogvetők, tapasztók

25. Irodalom • Kemény István-Janky Béla-Lengyel Gabriella (2004): A magyarországi cigányság 1971-2003. Gondolat. MTA Etnikai-nemzeti Kisebbségkutató Intézet, Budapest, 2004 • Kertesi Gábor (2000): Cigány foglalkoztatás és munkanélküliség a rendszerváltás előtt és után. In: Cigánynak születni, 2000. • Kertesi Gábor (2000): A cigány foglalkoztatás leépülése és szerkezeti átalakulása 1984 és 1994 között. Internet: http://epa.oszk.hu/00000/00017/00060/pdf/kertesi.pdf • Kertesi Gábor (2005): Roma foglalkoztatás az ezredfordulón. Internet: http://www.mtapti.hu/mszt/20052/003.pdf • Kertesi Gábor (2005): A társadalom peremén. Romák a munkerőpiacon és az iskolában. Osiris Kiadó, Budapest • Kovai Melinda – Zombory Máté (2000): A magyarországi roma népesség foglalkoztatottsága. Internet: http://www.delphoi.hu/download-pdf/roma-fogl-monogr.pdf • Ladányi János – Szelényi Iván (2000): Ki a cigány? Internet: http://adatbank.transindex.ro/html/cim_pdf443.pdf • Rostás-Farkas György: Ősi cigány mesterségek és foglalkozások. Internet: www.romaweb.hu/doc/tortenelem/cimefo.htm