T r korsz g turizmus-f ldrajza

1. T�r�korsz�g turizmus-f�ldrajza Dr. Mezo Ferenc Egyetemi docens Igazgat�helyettes www.mezoferenc.hu

2. Az orsz�g neve: T�r�k K�zt�rsas�g Ter�lete: 780 576 km2 N�pess�ge93: 70 710 000 f N�psurus�ge: 90 f/km2 Egy fore jut� GDP94: 3574 USD Fov�ros: Ankara Hivatalos nyelv: t�r�k, legnagyobb kisebbs�g a k�zel 20% kurd (lsd. A t�rk�pet) Nemzeti p�nze: t�r�k font �llamform�ja: k�zt�rsas�g Nagyobb v�rosok: Isztambul, Ankara, Adana Fekv�se: D�lkelet-Eur�pa �s El-�zsia Kiterjed�se: �szak-d�li ir�nyban 660 km, kelet-nyugati ir�nyban 1 570 km Legmagasabb pontja: Arar�t (5 165 m) Leghosszabb foly�i: Kizilirmak, Eufr�tesz Legnagyobb tavai: Van-t�, Tuz-t� �ghajlata: kontinent�lis, mediterr�n Nemzetk�zi szervezetekben viselt tags�g: ENSZ, NATO, OECD, GATT, Eur�pa Tan�cs, K�kmecset Isztambulban �s a parlament �p�lete Ankar�ban

4. T�r�korsz�g legnagyobb r�sze a Kis-�zsiai f�lszigeten ter�l el. Eur�pai r�sz�t (Kelet-Tr�kia 23 623 km2) a Dardanell�k a M�rv�ny-tenger �s a Boszporusz v�lasztja el �zsiai ter�let�tol (Anat�lia 756 953 km2). Az orsz�got �szakon a Fekete-tenger �s Bulg�ria hat�rolja, nyugaton G�r�gorsz�g �s az �gei-tenger, d�len a F�ldk�zi-tenger, Sz�ria, Irak, keleten pedig Ir�n, �rm�nyorsz�g �s Gr�zia hat�rolja. T�r�korsz�g eur�pai r�sze, melyet Kelet-Tr�ki�nak h�vnak, az 1000 m�tert is megk�zel�t dombos t�jakkal tark�tott s�ks�g. �zsiai r�sz�n, melyet Kis-�zsi�nak vagy Anat�li�nak is neveznek, hegyvid�ki t�jjal tal�lkozunk. Ter�let�n k�t l�nchegys�g h�z�dik: �szakon a Pontuszi-hegys�g, d�len pedig, a Toros-hegys�g vonulatai. Az orsz�g keleti-r�sz�n tal�lkozik egym�ssal a k�t hegyvonulat. A k�t hegyl�nc k�z�tt ter�l el az Anat�liai Magasf�ld, melynek �tlagmagass�ga 1000 m�ter k�r�li. Itt tal�lhat� a fov�ros, Ankara is. A magasf�ld vulkanikus eredet hegyekbol �s kiemelked�sekkel tagolt belso medenc�kbol �ll. Itt tal�ljuk az erosen s�s vizu Tuz-tavat, amely egy kb. 70 ezer km2 nagys�g� lefoly�stalan medence k�zep�n van. Az orsz�g d�lkeleti ter�leteinek a sz�le a m�r a lapos Sz�r - Arab t�bl�hoz tartozik. T�r�korsz�g v�ltozatos felsz�ne miatt k�l�nb�zo �ghajlati �vezetekre oszlik. Anat�lia belso r�szein az �ghajlat eros kontinentalit�st mutat, forr� sz�raz nyarakkal �s h�ban gazdag hideg telekkel. A nyugati �s a d�li tengerparti ter�leteken, valamint a peremhegyek k�z�tt mediterr�n �ghajlat uralkodik sz�raz forr� nyarakkal �s enyhe, csapad�kos telekkel. A n�v�nyzet az �ghajlatnak megfeleloen alakul. Anat�lia belso r�szein fuf�l�kbol �ll� szeg�nyes sztyepp n�v�nyzet bor�tja. A Toros-hegys�gben �s Kelet-Anat�li�ban c�drusokkal vegyes tulevelu erdoket, a magasabb t�rsz�neken pedig erdei- �s feketefenyokbol �ll� erdoket tal�lunk A Pontuszi-hegys�get hatalmas b�kk-, t�lgy-, plat�n- �s ny�rfaerdok bor�tj�k. A M�rv�ny- �s F�ldk�zi-tenger partvid�k�n �s Kelet-Tr�ki�ban kem�nylomb�akb�l, alacsony n�v�s, �r�kz�ld cserj�kbl, valamint kakukkfbl, levendul�b�l �s olajf�kb�l �ll� mediterr�n n�v�nyzet az uralkod�. Az orsz�g d�lkeleti r�sz�n a f�lsivatagi n�v�nyzet (gy�r fu, t�sk�s boz�t) a domin�ns.

5. Ter�let�n (Kis-�zsi�ban) a legr�gibb v�rosszer telep�l�sek a Kr.e. VII. �vezredre teheto. Kr.e. 2600 k�r�l a tr�jai kult�ra v�lt jelentoss�. Ter�let�t hettit�k, perzs�k, majd g�r�g�k uralt�k. Ter�let�nek egy r�sze r�mai ter�lett� v�lt. Nagy Constantinus i.sz. 330-ban a r�gi Biz�ncot tette meg �j fov�ross�, s az ��j R�ma� a Konstantin�poly nevet kapta. A Biz�nci Birodalom gyenges�g�t I. Oszm�n kihaszn�lta, �s a XIII-XIV. sz�zadban megteremtette az Oszm�n - T�r�k - Birodalom alapjait. II. Mohamed 1453-ban bevette Konstantin�polyt, �s veres�get m�rt a Biz�nci Birodalomra. I. Szelim (1512-1520) kiterjesztette az oszm�n uralmat Palesztin�ra, Egyiptomra �s Sz�ri�ra. Az oszm�n birodalom hatalmi cs�cspontj�t II. Szulejm�n (1520-1566) uralkod�sa alatt �rte el. (1526-ban Magyarorsz�gra is veres�get m�rt, b�r 1529-es b�csi ostroma sikertelennek bizonyult.) A Szent Liga sz�vets�gesei (Velence, Spanyolorsz�g, Vatik�n) 1871-ben a Lepant�i csat�ban veres�get m�rtek az oszm�nokra. Majd az 1683-1699 k�z�tt zajl� nagy t�r�k h�bor�ban az oszm�nok elvesz�tett�k Magyarorsz�got �s m�g sz�mos ter�letet. A XIX. sz�zadt�l Ausztri�val, Oroszorsz�ggal folytatott h�bor�k veres�gek�nt a Balk�ni ter�leteinek nagy r�sz�t, Ciprust, Tun�zi�t, Egyiptomot elvesz�tette. Az I. vil�gh�-bor�ban N�metorsz�g, Ausztria �s Magyarorsz�g oldal�n vett r�szt. A h�bor� v�ge az Oszm�n Birodalom felboml�s�t jelentette. Az 1920- 1922-es g�r�g-t�r�k h�bor� a t�r�k�k gyozelm�t hozta. A lausanne-i b�keszerzod�sben (1923. j�lius 24.) a sz�vets�gesek elismert�k az �j T�r�korsz�g f�ggetlens�g�t, �s ma is �rv�nyes hat�rait. 1923. okt�ber 29-�n kiki�ltott�k a k�zt�rsas�got. Az �j �llam megteremtoje Kemal Atat�rk. A II. vil�gh�bor�ban semleges maradt. 1952-ben bel�pett a NATO-ba. Az EU tagja szeretne lenni�

7. A mezogazdas�g, mely a keresok�pesek k�zel 60 %-�t foglalkoztatja, m�g mindig nagy gazdas�gi jelentos�ggel b�r, b�r extenz�v jelleg. M�g mezgazdas�gi term�keit az EU piac�n nem tudja �rt�kes�teni, addig k�zel-keleti szomsz�dai �vrol-�vre egyre t�bb t�r�k �lelmiszert import�lnak. Az orsz�g ter�let�nek 1/3-a sz�nt�, a m�sik 1/3-a legel. Magas a parlagon hever o ter�letek ar�nya. Az orsz�g hagyom�nyosan komoly gabonatermeszto, melybol �nell�t�. Vil�gviszonylatban is jelents term�kei: tea, doh�ny, mogyor�, mazsolaszolo, napraforg�, gyapot, gy�m�lcs �s az olajbogy�. �llat�llom�ny�b�l a szarvasmarha, juh-,kecsketeny�szt�s emelkedik ki. Term�szeti kincsi k�z�l jelents a kr�m-, vas-, r�z-, �lom- �s cink�rc b�ny�szata. Energiahordoz�k k�z�l a barnasz�nb�ny�szata emelkedik ki, mely az energiatermel�s szempontj�b�l jelentos, de m�gis sz�mottevo energiaimportra k�nyszer�l. Ipar�ban a hagyom�nyos ipar�gak jelents�ge emelkedik ki, melyek: textilipar, �lelmiszeripar, �p�toanyag-ipar. Az ut�bbi �vekben figyelemre m�lt� volt az ipar fejlod�se, melynek sor�n a g�p- �s j�rmugy�rt�s, az elektrotechnika �s a finommechanika is elot�rbe ker�lt.

8. A turista�rkez�sek sz�ma n�veked�st mutat az elm�lt 10 �v t�vlat�ban. 2002-ben az orsz�gba �rkezett turist�k sz�ma 12 782 000 fo volt. Az orsz�g igazi vonzerej�t egym�st�l elt�r jellegu t�jai �s idoj�r�si �vezetei, tengerei �s strandjai, valamint kilenc �vezred sz�mtalan kult�rt�rt�neti l�tnival�i jelentik. Isztambul, az orsz�g legn�pesebb v�rosa. Az orsz�g legnagyobb kik�toje �s elsosz�m� gazdas�gi �s ipari k�zpont. Az orsz�g kultur�lis �s muv�szeti k�zpontja. A v�ros egyed�l�ll� fekv�se, a biz�nci- �s az oszm�n-kor sz�mos lenyug�zo alkot�sa r�v�n a turist�k kedvelt c�lpontja. A v�rost Kr.e. 680-ban a megarai d�rok alap�tott�k. Az akkori nev�t - Konstantin�poly - I. Constantinus cs�sz�rr�l kapta, aki 330-ban a r�mai birodalom �j fov�ros�v� tette. F�nykor�t Justinianus cs�sz�r uralkod�sa alatt (527-565) �lte. II. Mehmed az Oszm�n birodalom fov�ros�v� tette, mely eg�szen 1923-ig t�lt�tte be ezt a funkci�t. Az Aja Sz�fia �p�let�t (Szent b�lcsess�g temploma) Justinianus idej�n �p�tett�k, �s templomnak haszn�lt�k, majd II. Mehmed mecsett� alak�ttatta �t. Ma m�zeumk�nt funkcion�l. A k�zponti kupola �s a nyolc mell�kkupola harmonikus kialak�t�sa szerves egys�get alkot az eredeti �p�let st�lus�t�l el�t hatalmas t�mpill�rekkel �s t�mfalakkal. A templom k�zponti ter�t ural� kupola 31 m �tm�roju �s 55,6 m magas. H�resek fennmaradt mozaikjai, az oszm�n kori imaf�lk�je, sz�sz�ke, d�szes kapuja, valamint az udvar�ban l�vo szult�nok �s hercegek s�reml�kei. A Topkapu Szer�j (Topkapi Sarayi), az Aja Sz�fi�hoz k�zel tal�lhat�, melynek h�romtorny�, gazdagon d�sz�tett kapuja �s d�szk�tja fogadja az idel�togat�t. A kapu m�g�tt van a szer�j elso kertje, a Szent Eir�n�-templommal, Isztambul egyik legr�gebbi �p�t�szetimualkot�s�val. A szer�jban van a Topkapu Ser�j M�zeum, a h�rem, a belso szer�judvar, a kincst�r termei.

9. A K�k-mecsetet I. Ahmed �p�ttette 1609-1616 k�z�tt. A dzs�minak 6 minaretje van. A mecset falait k�k fajansszal bor�tott�k. Kupol�ja, mely szint�n k�k sz�n, 22,2 m �tm�rj �s 43 m magas. Az imaf�lk�j�ben a mekkai k�ba-k egy darabja l�that�. A v�rosban sz�mos dzs�mi egy�ttese emelkedik ki, melyet Szin�n �p�tett 1550-1557 k�z�tt, ezt az alkot�s�t vizsgamunk�nak tekintette az �p�t�sz. T�r�k �s Iszl�m Muv�szetek M�zeum�ban az iszl�m kult�ra szinte minden elem�vel megismerkedhet�nk. A gyujtem�ny�t feliratos s�rk�vek, faragott oszlopfok, vall�si erekly�k, szult�ni oklevelek, kalligr�fi�k, kor�nbor�t�sok gazdag�tj�k. Yedikula, a H�ttorony erod�tm�ny v�rb�rt�nk�nt funkcion�lt, ahol a XVI-XVII. sz�zadban sok magyar raboskodott. A Nagy Baz�r Isztambul egyik fo l�tnival�ja, ahol az arany�rusok utc�ja lenyug�zo l�tv�ny: Isztambulhoz k�zel tal�ljuk Bey�glu v�ros�t, mely a Galata-toronyr�l h�res, mely m�r 500 k�r�l �llt. A felso r�sz�t vend�glonek rendezt�k be, ahonn�t csod�latos panor�ma ny�lik a k�rny�kre. Isztambul P�ccsel �s Essennel elnyerte 2010-re Eur�pa Kultur�lis Fov�rosa c�met.

10. konstantin �s justinianus cs�sz�r muveikkel tisztelegnek m�ria elott Istanbul Topkapi_palota, adminisztrat�v k�zpont, II. Mohamed �p�tette, 1459-65

11. A Boszporusz 30 km hossz� tengerszoros. Ortak�yn�l - a legkeskenyebb szakaszon a k�t part 660 m-re van egym�st�l - �p�lt egy 6 s�vos f�ggoh�d, mely �sszek�ti Eur�p�t �zsi�val. Isztambult�l d�lre az Izmit-�b�lben van a Herceg-szigetek, ahol a biz�nci korban alap�tott t�bb kolostor is l�that� Edirne a Marica foly� partj�n fekszik, k�zismert nev�n Drin�poly. A v�ros f nevezetess�ge az 1340-ben �p�tett �H�romemeletes dzs�mi�, melynek mind a 4 minaretje m�s kik�pz�s. Selimiye-dzs�mit II. Szelim parancs�ra Szin�n mester �p�tette, mely 1575-ben k�sz�lt el. A 42 m magas kupol�ja vetekszik az isztambuli Aja Sz�fia kupol�j�val. A M�rv�ny-tenger partj�n fekvo Tekirdag (Rodost�) magyar vonatkoz�sa, hogy a Pasa megh�v�s�ra 1717-tol 1735-ig itt �lt II. R�k�czi Ferenc. A vele kapcsolatos eml�kt�rgyakb�l a magyar �llam kis m�zeumot rendezett be.

12. T�r�korsz�g Kis-�zsiai r�sz�re �sk�dar v�ros�ba komppal lehet �tjutni, mely dzs�mijain k�v�l h�res a vil�g legnagyobb muzulm�n temetoj�rl. Izmir v�ros h�res fajanszair�l, melyek a dzs�mikat, palot�kat d�sz�tik. Megtekint�sre �rdemes a �Z�ld-dzs�mi�, melynek sz�p a csempebor�t�sa, imaf�lk�je. Itt van a Z�ld Mauz�leum, mely I. Mehmed s�rhelye, �s itt rendezt�k be a T�r�k Iszl�m M�zeumot, az oszm�n muv�szet remekeivel. A fot�ren van a Nagy Mecset 1421-beli �p�lete, mely az �t�r�k t�pus� dzs�mik (oszlopokon nyugv�) k�z� tartozik. Megtekint�sre �rdemes II. Mur�d dzs�mija kilenc t�rb�vel, az �j f�rdo f�nyuzu belso kialak�t�s�val. A Dardanell�kt�l 6 km-re fekszik Tr�ja. Az 1870-1894 k�z�tti �sat�sok t�rt�k fel romjait. Az elker�lt fal- �s kapumaradv�nyok j�l megeros�tett v�rr�l tan�skodnak, melyet egykoron az akk�dok (g�r�g�k) csak t�z�vi ostrom ut�n tudtak bevenni. A felt�rt romok k�z�l a R�mai Sz�nh�z �s a g�r�g Ath�n� temploma a legjelentsebbek. Bergamon (Pergamon) kisv�ros fo l�tnival�ja a V�rhegy, ahol valaha a pergamoni Akropolisz �llt, �s az Aszklepion, a gy�gy�t�s isten�nek szentelt templom. A V�rhegy l�tnival�i k�z�l kiemelkedik Zeusz-olt�ra; R�mai f�rdi; Hadri�nusz cs�sz�r idej�ben emelt V�r�s-Bazilik�ja.

13. Izmir Isztambul ut�n az orsz�g 2. legjelentosebb kik�tov�rosa. A v�ros r�mai kori piactere, az agora, melynek �szaki oldal�n �ll egy 160 m hossz�, 2 m magas bazilika. Az agor�n k�t m�rv�nytorz�t l�thatunk Poszeid�n �l �s D�m�t�r �ll� m�rv�nyszobr�t. A baz�r k�rny�ke t�kr�z csak keleties jelleget, ahol a dzs�mik tal�lhat�k. Efezosz volt az antik- kor egyik legnagyobb kis-�zsiai v�rosa. Az itt tal�lhat� Artemisz-templom egyike volt az �kori vil�g 7 csod�j�nak. Nevezetess�geit a Biz�nci kapu, a Szent J�nos-bazilika, a Fellegv�r, Isza Beydzs�mi, Artemisz-templom romjai adj�k. Mil�tosz az �kor jelent�keny szellemi, politikai �s gazdas�gi k�zpontja volt. Itt alapult a Mil�toszi filoz�fiai iskola. A g�r�g idokbol sz�rmaz� sz�nh�za, v�rromja, agor�ja, Apoll�nnak szentelt Delphinion �s G�mnaszion emelkedik ki. A F�ldk�zi-tenger partj�n h�res �d�lohelyek Antalya �s Alanya k�rny�k�n vannak.

14. Denizli k�zel�ben van T�r�k�rsz�g egyik leg�rdekesebb term�szeti k�pzodm�nye a,Pamukkale. Az itt felt�r forr�sb�l 35 �C-os v�z sok kalciumot, sz�n-dioxidot, alum�niumot, k�nt tartalmaz. Sz�ps�g�t �s �rdekess�g�t a feh�r sz�n, kicsap�dott m�sz �s gipsz lerak�d�sokb�l keletkezett 200-300 m magas hegyoldal jelenti. (Ehhez hasonl� k�pzodm�ny haz�nkban az Egerszal�ki-hoforr�sn�l figyelhet meg, melyet �kis Pamukk�le� n�ven emlegetnek.)

15. Az orsz�g fov�rosa 1923-t�l Ankara. Nagyon r�gi v�ros, hiszen a citadella m�r val�sz�nuleg a hettit�k idej�n is �llt. Fr�giaiak, perzs�k �s kelt�k telepedtek meg itt. A v�ros nevezetess�ge az Anat�liai Kult�r�k M�zeuma (Hettita M�zeumnak is nevezik), ahol az anat�liai kult�r�kr�l p�ratlanul gazdag gyujtem�ny tal�lhat�. N�prajzi M�zeum�ban - mely oszm�n st�lus� �p�let - szonyegeket, n�pviseleteket, text�li�kat, fajanszokat, hangszereket tal�lhatunk. A Citadell�t kettos falgyuru veszi k�r�l. Itt tal�lhat� az Alaeddin-dzs�mi, mely Ankar�ban a legr�gebbi. A Haci Bayram dzs�mi mellett van Augustus �s R�ma templom�nak romja. �rdekes az 1926-ban felt�rt R�mai f�rdo, ahol t�bb f�rdohelyis�g, medence �s v�zvezet�kek maradv�nyai l�that�ak. Az orsz�g fov�ros�ban van az Atat�rk mauz�leuma (1953-ban fejezt�k be �p�t�s�t), ahol a modern T�r�korsz�g alap�t�j�nak szarkof�gja tal�lhat�.

16. Safranbolu traditional house a nev�bol van a s�fr�ny, mert jelent�se s�fr�nnyal tele, �szak-k�z�p t�r�ko.

17. Kappad�kia G�r�me v�rosa