230 likes | 317 Views
Mit és hogyan tanulnak a magyar diákok a saját és más népek történelméről?. Fischerné Dárdai Ágnes Pécsi Tudományegyetem Kaposi József Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. A vizsgált kérdések. Milyen értékek mentén történik az oktatás Magyarországon? Melyek az oktatás-nevelés fő céljai?
E N D
Mit és hogyan tanulnak a magyar diákok a saját és más népek történelméről? Fischerné Dárdai Ágnes Pécsi Tudományegyetem Kaposi József Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet
A vizsgált kérdések • Milyen értékek mentén történik az oktatás Magyarországon? • Melyek az oktatás-nevelés fő céljai? • Melyek a fejlesztendő kulcskompetenciák? • Melyek a kiemelt fejlesztési feladatok? • Melyek a nemzeti és etnikai kisebbségi nevelés és oktatás főbb elvei?
A vizsgált dokumentumok Nemzeti Alaptanterv (207/2007.Kormányrendelet) - preambulum - „Ember és Társadalom” műveltségterület A történelem érettségi vizsga követelményei
Az oktatás-nevelés közös értékei 1. • A népek, nemzetek, nemzetiségi, etnikai csoportok és a nemek egyenlősége • Szolidaritás és tolerancia • Más népek történetének, szokásainak, kultúrájának ismerete és megbecsülése • A különböző kultúrák iránti nyitottság, megértés • A világ globális problémái iránti egyéni és közösségi felelősség
Az oktatás-nevelés közös értékei II. • európai, humanista értékrend • az egyén tisztelete, lelkiismereti szabadság • az alapvető közösségek (család, nemzet, az európai nemzetek , az emberiség) együttműködése
Oktatási-nevelési célok • a közös nemzeti értékek erősítése, a nemzeti hagyományok ápolása, a nemzeti identitás fejlesztése • az ország nemzetiségeihez, kisebbségeihez tartozók azonosságtudatának ápolása, kibontakoztatása • a hazánk területén élő kisebbségek életének, kultúrájának ismerete • az ország és tágabb környezete, a Kárpát-medence megismerése • Európához tartozásunk erősítése
A kiemelt fejlesztési feladatok I. • Énkép, önismeret: önállóság, önkontroll, felelősség • Hon- és népismeret: a nemzettudat megalapozása, a nemzeti önismeret, a hazaszeretet elmélyítése és ettől elválaszthatatlan módon a hazánkban és szomszédságunkban élő más népek, népcsoportok értékeinek, történelmének, hagyományainak megbecsülése.
A kiemelt fejlesztési feladatok II. Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés: • Magyarságtudatukat megőrizve váljanak európai polgárokká. • Váljanak nyitottá és megértővé a különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások, a másság iránt. • Konfliktuskezelés, a humanitárius segítségnyújtás, az együttműködés képessége
A nemzeti és etnikai kisebbségi nevelés és oktatás főbb elvei A nemzeti kisebbségi nevelés és oktatás célja a tanulók nemzetiségi közösséghez való tartozásának erősítése. Ezt a célt a nemzetiségi nyelv és kultúra közvetítésével, a nemzeti kisebbség sajátos helyzetének megismertetésével éri el.
Az „Ember és társadalom” műveltségterület I. Fejlesztési célok: • Problémaközpontú tanítás, amely segít a mában felmerülő problémák történeti gyökereinek megértésében • Forrásközpontú tanítás. A történelmi múlt rekonstruálása különböző jellegű források alapján. Többféleképpen értelmezhető szövegek jelentésrétegeinek feltárása • Az információforrások kritikus kezelése. Kérdések megfogalmazása a forrás megbízhatóságára, a szerző esetleges elfogultságaira, tájékozottságára, rejtett szándékaira stb. vonatkozóan. • Tárgyilagos érvelés és a személyeskedés megkülönböztetése. Mások véleményének türelmes meghallgatása, és figyelembevétele.
Az „Ember és társadalom” műveltségterület II. Tartalmi elemek: • Ismereteket szerezzenek a határon túli magyarok történetéről és kultúrájáról; • Ismereteket szerezzenek a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek – köztük a romák – történetéről; • Hogyan élhetnek együtt különböző kultúrák, vallások, népek? Milyen lehetőségei és akadályai vannak a kultúrák közötti kommunikációnak? • Hogyan lehetséges az, hogy ugyanazt a történelmi eseményt vagy jelenséget különböző emberek különbözőképpen értelmezik? • Hányféle közösségi identitása lehet egy embernek?
A történelem érettségi vizsga követelményei Összhangban a Nemzeti Alaptantervvel • Pl. Források kritikus használata és értékelése; a magyar történelem sorsfordító eseményeinek több szempontú bemutatása; a kisebb közösségek és a többségi társadalom együttélésének, konfliktusainak elemzése (pl. nemzetiségi kérdés, a romák integrációja) • Témák: A nemzeti érzés megerősödése a magyarság és a nemzetiségek körében a 19.században; A magyar nemzetiségi politika és a nemzetiségi törekvések; Trianon gazdasági, társadalmi, etnikai következményei; A határon túli magyarság sorsa; A közép-európai régió jellemzői, sajátos problémái, távlatai; Etnikumok és nemzetiségek a magyar társadalomban.
Történelemtanítás A tanítás a forrás- és tevékenységközpontú tananyag-feldolgozásra épül. A diákok megismerkednek a történelmi múlt különböző forrásainak (szöveges, képi, audiovizuális) általános jellemzőivel, feldolgozási szempontjaival, továbbá Elsajátítják a képességet, hogy a különböző típusú és szemléletű (kontorverzív) forrásokban meglássák az azt létrehozó szerzők nézőpontját. Kiemelt szerepe van a problémaközpontú és elemző tanításnak is, amely segít a történelmi problémahelyzetek megértésében, illetve a mában felmerülő problémák történeti gyökereinek megértésében.
Konklúzió A magyar oktatáspolitikai dokumentumokban lefektetett tartalmi, és fejlesztési követelmények lehetőséget teremtenek: • multiperspektivikus szemléletű, probléma- és forrásközpontú történelemtanításra • kontroverzív forrásokra épülő tankönyvek, munkafüzetek, feladatgyűjtemények írására
Forráselemzés „(…) A hadifogolytáborokban található 14 700 volt lengyel tiszt, hivatalnok, földbirtokos, rendőr, katonai kémszolgálat ügynöke, csendőr, telepes, börtönőr (…) különféle ellenforradalmi kém- és diverzánsszervezetek tagjai, volt földbirtokosok, gyárosok, volt lengyel tisztek, tisztviselők, dezertőrök ügyét különleges módon vizsgálja ki, és a legmagasabb büntetést szabja ki rájuk: az agyonlövetést.”
A feladat kérdései • Döntse el a részlet alapján, mely nagyhatalom felelős a lengyel tisztek legyilkolásáért! Húzza alá a forrásban azokat a kulcsszavakat, amelyek egyértelműen az elkövető hatalomra utalnak! Indokolja válaszát! • Nézze meg Andrzej Wajda Katyń című filmjét! Készítsen a filmről 4-5 mondatos ajánlást vagy plakáttervet!
Háborús propaganda Elemezze a plakátokat a feladatok alapján!
A feladat kérdései • Állapítsa meg az egyes plakátokról, hogy melyik háborús fél álláspontját jelenítik meg! Írja a kép alá a megfelelő szövetség nevét! • Gyűjtse össze a négy plakát közös elemeit (szándék, mondanivaló, ábrázolásmód stb.)! Fogalmazza meg néhány mondatban, melyek az általánosítható jegyek! • CSOPORTFELADAT! Tervezzünk korhű háborúellenes plakátot! Alakítsunk 4-5 fős csoportokat, s beszéljük meg a plakátra kerülő szöveget, képet, rajzokat, jelképeket. Ha van rá mód, készítsük el a plakátot! (Dolgozhatunk számítógépen is!)
Képekhez kapcsolódó feladatok • Állapítsa meg, mely eseményt örökíti meg az első karikatúra! • Nevezze meg mely ország lett az első áldozata az első képen ábrázolt eseménynek! • Gyűjtse össze az első karikatúráról a két rendszer jelképeit! • Állapítsa meg, mely eseményre utal a második karikatúra! • Állapítsa meg, hogy a második kép földön heverő kártyái és a szereplők által szorongatott fegyverek milyen szerzői szándékot jelenthetnek! • Fogalmazzon meg feltételezést arról, hogy a két politikus együttes szerepléséről miért készült rengeteg karikatúra!
Képekhez kapcsolódó feladatok • Nevezze meg a karikatúrákon látható személyt! • Állapítsa meg a két karikatúrában mi a közös! • Határozza meg, hogy milyen módon alkalmazza a két karikatúra ugyanazt a jelképet! • Állapítsa meg, hogy az első karikatúra az ábrázolt személy mely szokásait, tulajdonságait emeli ki! • Határozza meg a második karikatúra mely cél érdekében ösztönöz kitartásra! • Fogalmazzon meg feltételezést, hogy miért ugyanazt a jelképet használja a két karikatúra!