A hagyományőrzés és fejlesztés lokális lehetőségei

1. A hagyományőrzés és fejlesztéslokális lehetőségei Csörgő Zoltán Stratégiakutató Intézet

2. A jelen trendjei, jellemzői • A tér, a határok, a távolságok leküzdése • Digitális forradalom: az információ és a tudás létrehozásának és terjesztésének új körülményei • Előkészületben a biológiai forradalom • Hálózati társadalom kialakulása • A világ (gazdasági, kulturális) újrafelosztása • A felgyorsultság élménye • Egységes világmagyarázat (mítosz) hiánya

3. A hagyomány változása • Rendkívül gyors életformaváltás • A zártabb közösségekben megnehezült a világban való eligazodás, az alkalmazkodás • A bezárkózás a hagyományba egyéni, közösségi elszigetelődést eredményezett • A hagyományos formák megmerevedtek, béklyóvá váltak

4. A hagyomány változása • A társadalmi makro- és mikrostruktúrák átalakulása, a hagyományos közösségek felbomlása, kisközösségek csökkenő száma • Elszakadás a hagyományoktól, gyökértelenség, elidegenedés, identitásválság • A társadalmi együttélés átláthatatlanul bonyolulttá és bizonytalanná vált

5. A hagyomány változása • Önzéssé fajuló, atomizálódó individualizmus, „egyszemélyes család” • A helyi kultúrák fenyegetettsége az „agresszív” kultúrákkal szemben • A megszokott szellemi-erkölcsi szokásrend, értékrend és nézetek megkérdőjelezése

6. Mi a tudástársadalom? A tudástársadalom mindenekelőtt arra biztosít esélyt, hogy • makro és mezo, globális és lokális szinten olyan közösség jöjjön létre, amelyben összekapcsolódik az eszköz (technológia) és a (társadalmi) cél • mikro szinten olyan emberek alkossák ezt a közösséget, akikben egyensúlyra jut hagyomány és kreatív újítás

7. A hagyományalapú tudástársadalom A hagyományalapú tudástársadalom olyan értékvilágot, életminőség-elvet közvetít, amelynek alapján a megteremtett felelősségteljes szabadságban a külső és belső törvények, azaz önmagunk és világunk megismerésével értelmet találhat a létünk, megtalálhatjuk testi, lelki, szellemi otthonukat.

8. A hagyomány a múltban • A hagyomány a közösség önmegtartó erejeként működött • A tudásátadás struktúráját jelentette • Értékrendet, normákat, viselkedésmintákat közvetített • Nemzedékek közös tapasztalatát örökítette át

9. A hagyomány szerepei a jövőben • Az egység felismerése csökkenti a konfliktusok veszélyét. • A hagyományos értékek megőrzésével egymásra fogékony, toleráns kulturális közösségek építhetők fel. • A lokális közösségek a tudás áthagyományozásának színterei és „az identitás kialakulásának különleges forrásai”. (Castells)

10. A hagyomány szerepei a jövőben • A hagyomány a változásokhoz, az új helyzetekhez való alkalmazkodáshoz, a világban való eligazodáshoz biztos keretet, világmagyarázatot nyújt. • Az erős hagyományú és ezért nyitott közösség képes nemcsak alkalmazkodni, nemcsak kihasználni a globalizáció előnyeit, hanem újjászervezni, újjáépíteni is önmagát.

11. A hagyomány szerepei a jövőben • A hagyomány kohéziós ereje képes az atomizálódás folyamatának ellensúlyozására. • „A Nagy Újjáépítés”-ben (Fukuyama) a hagyomány, mint társadalmi tőke fontos szerepet tölt be közösségépítő, formáló kohéziós öntudatosító hatásával .

12. A hagyomány szerepei a jövőben • A hagyomány társadalmi szervezőerő, ezért szoros kapcsolata van a most kibontakozó társadalomiparral és tudásiparral • A tudásipar információözönében csak az igazodik el, aki egységet lát. • A hagyomány (mint az emberiség tapasztalati emlékezete) feladata a tudásmegőrzés és közvetítés.

13. A hagyomány szerepei a jövőben • A hagyomány az organikus fejlődés alapfeltétele: a régi és új minőségek között egyensúlyt hoz létre. • A hagyomány igazi feladata mindig a múltra támaszkodó jövőépítés!

14. A hagyomány szerepei egy régióban • A régiók ma Magyarországon területfejlesztési régiók. A jövőben a társadalomfejlesztés színterei is lesznek, amelyhez fontos a regionális kohézió és identitás kialakítása. • A jövőben a sajátosság, az egyedi és megismételhetetlen lesz előny, ennek alapja pedig a lokális hagyomány.

15. A hagyomány szerepei egy régióban A hagyomány növeli a globális faluban a lokális társadalom versenyképességét, mert: • egy kollektív tanulási folyamat eredményeként hozzájárul az innovációs folyamatok terjesztéséhez, s csökkenti a bizonytalanságot • bővíti az emberi erőforrást, így mozgósítható benső kapacitásként, felértékelődő innovációs potenciálként működik

16. A hagyomány szerepei egy régióban • A hagyományos közösségek eleve nyitott együttműködési hálózatokként működnek. • A hagyomány a régió belső szerveződésének felértékelését is gyorsítja. • A hagyomány, mint erőforrás szempontjából újragondolható az elmaradt, a hátrányos helyzetű, a kevésbé fejlett, a területi egyenlőtlenség fogalmak tartalma

17. A hagyomány szerepei egy régióban • A hagyománnyal rendelkező közösségnek nő a • teherbíró képessége • biztonságérzete • világba vetett bizalma • megújulásra való képessége • kreativitása

18. Hagyományfejlesztő projektek A hagyományőrző és teremtő projektek célja: • Értékőrző szemléletalakítás • Hagyománytudatos életforma kialakítása • Régi hagyományok új tartalommal való megtöltése • Új hagyományok kialakítása az eltűnő közösségi funkciók pótlására • Infokommunikációs technológiák alkalmazása

19. Lokális hagyományfejlesztő projektek • Térségi hagyományközpont • Térségi virtuális hagyományközpont (Térségi hagyományportál) • Erdei iskolák, honismereti és kézműves táborok • Kézműves vásárok • Hagyományturizmus erősítése (élményparkok)

20. Élő skanzenek országos hálózata • Szervező: Hagyományok Háza • Cél: • Épületkomplexum (skanzen) létrehozása • Hagyományos életmód bemutatása • Turisták fogadása • Programok: táborok, kézműves képzések • Pilot projekt indul: 2002-ben Szarvason

21. Kézműves inkubátorház Cél: a hagyományipar fejlesztése és kapcsolatteremtés: • a hagyományos kézművesipari tevékenységet folytató (kezdő) vállalkozások • a hagyományközpontok (Hagyományok Háza, Unesco Folklór Intézet, stb.) • a kormányzati és az önkormányzati szervek • valamint esetleg a befektetői tőke között.

22. Kézműves inkubátorház • Miben más ez, mint egy • „hagyományos” inkubátorház: • ötletvállalkozások helyett hagyományos termékek • kockázati tőke helyett hagyományértékre építés • high-tech termékek helyett kézműipari termékek

23. Kézműves inkubátorház • Feladatok: • A kézművesek termelő tevékenységükhöz kedvezményes díjjal telephelyet bérelhessenek (kis műhelyek), továbbá • infrastrukturális, műszaki, adminisztrációs, számítástechnikai, információs, pénzügyi és innovációs szolgáltatásokhoz jussanak, ezzel biztosítsa a termelés és értékesítés egyre teljesebb feltételrendszerét.

24. Kézműves inkubátorház • Feladatok: • A lehetséges gazdasági (és persze technológiai, infrastrukturális) feltételek más térségeknél gyorsabb és magasabb szintű - ökológiai szemléletű - javítása • Hatékony technológiatranszfer megvalósítása

25. Kézműves inkubátorház • Feladatok: • Újszerű módon támogassa a kézműves (kis)vállalkozások indulását, illetve a már • korábban elindult vállalkozások erősítését • - szinergiák és kapcsolatháló nyújtásával • - az emberi erőforrások fejlesztésével • - a stratégiai összefonódások segítésével

26. Kézműves inkubátorház • Feladatok: • Szolgálja az élenjáró technológiák széleskörű alkalmazását • Segítse beszállítói kapcsolatok kialakítását, • bővítését, a piacra lépést, a hitelhez jutást (tanácsadással) • Segítse a hagyományos kézművesipar megerősítését a leépült ipari ágazatok helyén

27. Kézműves inkubátorház • Feltételek: • A fejlesztésben és az üzleti életben egyaránt • jártas menedzsment jöjjön létre • Egy – akár már meglévő, átalakított, de – • a korszerű technológiát is biztosító épület biztosítson helyet a vállalkozások indulásához

28. Kézműves paradigma (Dr. Cséfalvay Zoltán) A világpiaci résekbe bejuttathatók olyan versenyképes, nagy kézimunka igényű (hand made) hagyományos és egyedi magyar termékek (hungaricumok), amelyek iránt növekvő a kereslet.

29. Nemzetközi példák a kézművesség élő öröksége számára • Feltételek: • A Nemzeti Kéziszövés és Kézműipar Múzeuma (Új-Delhi) programja: bemutatók, oktatás, árusítás. • Bombolulu: 400 rokkant termelő közössége Kenyában, központi irodával, képviselővel • Comparte: 600 falusi lakos szövetkezete Chilében saját elosztási központtal, a helyi vásárlóknak kiskereskedelmi egységek, nagykereskedelmi katalógusáruházi részleg • Aszuruk termelő közössége Bolíviában: nem piacorinetált, hanem hagyományőrző

30. Nemzetközi példák a kézművesség élő öröksége számára • Tanulságok: • A befektetés a kézművesség fejlesztésébe megtérül és foglalkoztatási előnyei is vannak • Tervezhető jövedelemkiegészítő, szezonális vagy részmunkaidős foglalkozásként • A kézműves termelőegységek kis költséggel felállíthatók, főleg ott, ahol él a hagyománya és beleillik a közösség életébe • Tisztességes értékesítési mechanizmus révén a bevétel közvetlenül a termelők kezébe juttatható

31. Internetes e-kereskedelmi információs és kommunikációs központ program • Kézműves internetes áruház: • Elérhetővé teszi azon cégek adatait, • információit és elérhetőségeit, melyek hagyományos kézműves termékeket állítanak elő, vagy ilyen termékeket (e-)kereskedelmi úton értékesítenek. • Lehetőséget teremthet üzleti kommunikációs és az üzleti tranzakciók lebonyolítására is. • Az interneten keresztül mutatja be a kézműves termékeket és ezek árusítását is folytathatja.

32. A hagyomány szerepei a jövőben (+) Nem a múlt feltámasztása a cél, hanem a múltból áthozni a mába és megőrizve továbbvinni a jövőbe azt, ami mint évezredes tapasztalat segíthet az emberekhez, a természethez és az önmagunkhoz való viszony kialakításában.