Dr. Radnai Márton Elnök Pro Scientia Aranyérmesek Társasága NKTH konferencia

1. Ajánlások a külföldön kutatók hazatérésével és az alapkutatási eredmények magánosításával kapcsolatban Dr. Radnai Márton Elnök Pro Scientia Aranyérmesek Társasága NKTH konferencia Veszprém, 2005. július 7.

2. Vázlat • Bemutatkozás • Ajánlások – hazatérés és reintegráció • Ajánlások – alapkutatási eredmények magánosítása • Záró gondolatok

3. Bemutatkozás –A Pro Scientia Aranyérem • 1988-ban alapította az Országos Tudományos és Diákköri Tanács (OTDT) • Kiemelkedő tudományos vagy művészeti teljesítményt honorálja • Kétévente 48-an kapják (45 tudományos, 2 művészi, 1 junior), tudományterületenként 1-5 érmes • Eddig 377 érmes van

4. Bemutatkozás - A Társaság • Jogilag 1996-ban alakult meg • A Fővárosi Bíróság által nyilvántartott közhasznú társadalmi szervezet • Tagja lehet bármely érmes • Célja a fiatal magyar tudósok, művészek munkájának elősegítése, egymás tevékenységének megismerése, érdekeinek képviselete

5. Ajánlások – hazatérés és reintegráció 1. • A magyar és külföldi kutatás közötti színvonalbeli különbség a társadalomtudományok esetében sokkal jelentősebb, mint a természettudományok esetében • A külföldi kutatók hazatérésének elősegítése támogatandó, hiszen ez az egyik legfontosabb módja a magyar és a külföldi felsőoktatás, illetve a magyar és külföldi kutatás közti színvonalbeli különbség csökkentésének.

6. Ajánlások – hazatérés és reintegráció 2. • Törekedni kell a meglévő magyar kutatási és oktatási intézmények finanszírozási problémáinak csökkentésére is, illetve a finanszírozás átalakítására olyan módon, amely nem a tömegoktatást támogatja (felsőoktatás fejkvóta alapú támogatás csökkentése, tudományos normatív támogatás növelése: cél az 50-50%-os arány elérése).

7. Ajánlások – hazatérés és reintegráció 3. • A hazatérést nem a PhD fokozat megszerzése után közvetlenül, hanem néhány éves tanítói illetve kutatói karriert követően érdemes támogatni. Támogatni érdemes emellett a virtuális hazatérést is: itthon és külföldön dolgozó kutatók kutatási együttműködését.

8. Ajánlások – hazatérés és reintegráció 4. • A hazatérés és reintegráció egyik legfőbb gátja a szinte minden tudományág esetében érvényesülő kontraszelekció – ennek áthidalása nem pénzügyi kérdés. • Szükséges lenne ezért egy „teljesítmény-kódex” elfogadása, amely az előmenetel feltételeit rögzíti. • Bizonyos tudományágak esetében segíthet az alapkutatások eredményeinek magánosítási lehetőségeinek elősegítése is.

9. Ajánlások – alapkutatási eredmények magánosítása 1. • Az alapkutatás eredményeinek magánosításának előnyeit és hátrányait tudományáganként kell mérlegelni, minden tudományágra érvényes válasz ebben a kérdésben nem adható. • A gyógyszerkutatás esetében az alapkutatás magánosításának veszélyeit általában kisebbnek ítéljük meg, mint az ezzel együtt járó hasznokat, ezért támogatjuk a szabályozás további liberalizálását.

10. Ajánlások – alapkutatási eredmények magánosítása 2. • Tiltani kell viszont az olyan eredmények magánosítását, amely alapján konkrét gyógyszerfejlesztés még nem kezdhető meg, csak a további kutatás lehetősége teremtődik meg (pl. géntérkép, egyes emberek közötti genetikai eltérések stb.) • Az alapkutatási eredmények magánosítása nem tévesztendő össze azzal a gyakorlattal, hogy egy kutatóintézet eszközeivel és kutatóival saját kutatási célt nem szolgáló szolgáltatást végez külső intézmények számára.

11. Záró gondolatok • „Miért marad egy kutató Magyarországon? Hát kalandvágyból!” • „Egyik dédapám asztalosként dolgozott, de sose dolgozott volna olyan fával ami 20 évnél rövidebb ideje áll a padlásán. Ez volt az alsó határ. Azt gondolom, hogy befektetés szinten a világ már nem csak a holnap eladható tudományos eredményeket akarhatja támogatni. Persze, hogy az alacsony kockázatú, magas hozamú termékeket jobban lehet értékesíteni, de ez meg miért lenne baj.”

12. Köszönöm a figyelmet! • További információk: http://www.psat.hu/ • Támogatóink: