Az egyetemek szerepe és a szellemi tulajdon hasznosítása I. Egyetemi innováció-menedzsment

1. Az egyetemek szerepe és a szellemi tulajdon hasznosításaI. Egyetemi innováció-menedzsment Dr. Buzás Norbert

2. Az egyetemi attitűd megváltozása • A gazdaság konkrét igényekkel és feladatokkal fordul az egyetemekhez • A források szerkezetének változása alkalmazás-orientált kutatásokra ösztönöz • Az egyetemek tevékenységének jellemzésére használt mutatók közé „üzleti” mutatók is bekerültek

3. Egyetemi technológiai transzfer • Feladat (?) • „Tudomány és üzlet: árulás, kényszer vagy józan felismerés?” • 2. Kompetencia • 3. Finanszírozhatóság • Elvárható-e, hogy a vezető egyetemek a költségvetésük 1%-át az innovációs rendszerük felépítésére és fenntartására fordítsák? • 4. Kockázat és teljesség

4. Egyetemi technológiai transzfer • Feladat (?) • „Tudomány és üzlet: árulás, kényszer vagy józan felismerés?” • 2. Kompetencia • 3. Finanszírozhatóság • Elvárható-e, hogy a vezető egyetemek a költségvetésük 1%-át az innovációs rendszerük felépítésére és fenntartására fordítsák? • 4. Kockázat és teljesség

5. Egyetemi technológiai transzfer • Feladat (?) • „Tudomány és üzlet: árulás, kényszer vagy józan felismerés?” • 2. Kompetencia • 3. Finanszírozhatóság • Elvárható-e, hogy a vezető egyetemek a költségvetésük 1%-át az innovációs rendszerük felépítésére és fenntartására fordítsák? • 4. Kockázat és teljesség

6. Képes-e az egyetem arra, hogy az előállított tudás hasznosításakor önmaga is üzleti szereplőként lépjen fel? • Kompatibilitás az iparral Munkakultúra (határidő, felelősség, szerződés) Technológia kereslet és -kínálat • Egyetem-tudat (kiválóság) • „Európában mindössze 66 olyan intézmény van, ami már 1500-as évek közepén is létezett: a Katolikus Egyház, a Protestáns Egyház, az Izlandi Parlament, a Man sziget Parlamentje, és 62 db egyetem !!!” • Secretary General Per Nyborg, NorwegianCouncil of Universities

7. Nem minden csodás kutatási eredményből lesz nagyszerű technológia • Nem minden nagyszerű technológiának van remek piaci alkalmazása • Nem minden remek piaci alkalmazásnak van megvalósítható üzleti koncepciója • Nem minden megvalósítható üzleti koncepció eredményez működő vállalkozást • ÉS: nem minden működő vállalkozás jelent számottevő piaci sikert !!! 1–2% TTS = kutatás xközvetítő x ipar

8. Egyetemi technológiai transzfer • Feladat (?) • „Tudomány és üzlet: árulás, kényszer vagy józan felismerés?” • 2. Kompetencia • 3. Finanszírozhatóság • Elvárható-e, hogy a vezető egyetemek a költségvetésük 1%-át az innovációs rendszerük felépítésére és fenntartására fordítsák? • 4. Kockázat és teljesség

9. Egyetemi technológiai transzfer • Feladat (?) • „Tudomány és üzlet: árulás, kényszer vagy józan felismerés?” • 2. Kompetencia • 3. Finanszírozhatóság • Elvárható-e, hogy a vezető egyetemek a költségvetésük 1%-át az innovációs rendszerük felépítésére és fenntartására fordítsák? • 4. Kockázat és teljesség

10. Mit vállalhat fel az egyetem a hasznosítás folyamatából és mit lenne célszerű más szereplőkre bízni? Állam PPP Üzleti szektor Kockázatvállaló Egyetem Egyetem Magántőke Magántőke Kockázat Projektgyűjtés Projektértékelés IP jogok biztosítása Kapcsolatépítés Oktatás Tőkebefektetés Piacbővítés IP értékesítés Üzleti stratégia Vállalkozásalapítás IP finanszírozás Idő

11. Vállalkozások K+F mérete Vállalatirányítás Piacszerkezet Tőkevonzó és tőkebefogadó képesség Innovációs folyamatok Közfinanszírozású kutatás K+F mérete Diszciplináris szerkezet Szervezet-típusok Tudásátadó kapacitás Kutatásteljesítmény A munkakultúra különbözősége A tudáskereslet és a tudáskínálat kompatibilitása Piaci igények és technológia- fejlesztési lehetőségek Kölcsönhatás csatornái EGYETEM-IPAR KAPCSOLATRENDSZER Támogatási programok Szervezeti berendezkedés Szabályozás Ösztönző környezet forrás: Polt et al., Science and Public Policy 28, 4 (2001)

12. A „Bayh-DoleAct” 1980-ban fogadták el az USA-ban a Bayh-Dole törvényt, mely lehetővé teszi, hogy az egyetemek a kormányzati forrásokból létrejött eredmények felett is szellemi tulajdonjogokat gyakoroljanak. A törvény számszerű eredményei 1990-2000 között • A benyújtott amerikai szabadalmi kérelmek száma 2004-ről 6375-ra nőtt • A kibocsátott szabadalmak száma 1267-ről 3764-ra emelkedett • A megkötött licencia szerződések és a lehívott opciók száma 1043-ról 4362-ra nőtt • Összes licenciából származó bevétel 153 millió USD-ről 1335 millió USD-re emelkedett

13. A TTO-k célja, hogy a találmányok hasznosuljanak, azonban úgy, hogy a haszonból az egyetem is részesüljön 1. Feltaláló 2. Feltaláló … n. Feltaláló Az innováció bonyolult „stake-holder” köre Titoktartási megállapodások Nemzeti és EU pályázatok Ipari finanszírozás Anyagátadási megállapodások Kollaborációk Felhasznált szellemi tulajdon Kié lesznek az IP jogok? Lehetséges kimenetek „Csak” publikáció Ipari partneré az IP Közös tulajdonú IP Saját tulajdonú IP Kap-e a hasznosítás után royalty-t az egyetem? Kinek, milyen hasznosítási joga van? Kinek, milyen licencia vételi joga van? Szolgálati szabadalom? Alkalmazotti szabadalom? Feltalálói szabadalom? Ez esetben nincs további kérdés Eldöntendő kérdések forrás: Convincive Consulting

14. Egyetemi hasznosító irodák (UILO) „Saját” „Tulajdonolt” „Kihelyezett” UNI UNI UNI UNI UNI Speciális egység Leányvállalat Közvetítő szervezet Közvetítő szervezetek Közvetítő szervezetek Spin-off cégek Egyéb cégek Spin-off cégek Egyéb cégek Spin-off cégek Egyéb cégek