Projekttervezés és menedzsment tanfolyam – projektmegvalósítási ismeretek vállalkozók részére

1. Projekttervezés és menedzsment tanfolyam – projektmegvalósítási ismeretek vállalkozók részére Kedvezményezett: Szeghalom Kistérség Többcélú Társulás ÁROP 1.1.5-08/C/B – 2008-0013 „Térségfejlesztés koordinálása a Szeghalmi kistérségben”

2. Szeghalom Kistérség Többcélú Társulása ÁROP-1.1.5/C „A leghátrányosabb helyzetű kistérségek fejlesztési és együttműködési kapacitásának megerősítése ” c. pályázata megvalósítása

3. Projekttervezés és Projektmenedzsment

4. Strukturális Alapok Kohéziós AlapokKözösségi Kezdeményezések

5. A strukturális források Az Európai Közösségeket létrehozó szerződés 158. cikke : • a gazdasági és társadalmi kohéziójának erősítése céljából, csökkentenie kell a különböző régiók fejlettségi szintje közötti egyenlőtlenségeket, és a kedvezőtlen helyzetű régiók vagy szigetek elmaradottságát. 2007-től a korábbi négy strukturális alap, a közösségi kezdeményezések és a Kohéziós Alap helyett két strukturális alap: • az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), Európai Szociális és Alap (ESZA), • Kohéziós Alap maradt fenn. Leválasztásra kerültek a közös agrárpolitikához, illetve a közös halászati politikához kapcsolódó finanszírozási eszközök és létrejött az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap (EMVA), valamint az Európai Halászati Alap (EHA).

6. A regionális politika célkitűzései A 2007-2013 közötti időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alap, az Európai Szociális Alap és a Kohéziós Alap új célkitűzései: • Konvergencia (legkevésbé fejlett államok és régiók felzárkózásának elősegítése) • a regionális versenyképesség és foglalkoztatás, • az európai területi együttműködés. A konvergencia célkitűzés forrásai • Európai Regionális Fejlesztési Alap, • Európai Szociális Alap, • Kohéziós Alap

7. Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) A Strukturális Alapok legjelentősebb összetevője, hiszen a regionális politikára szánt összegek legnagyobb része, hozzávetőlegesen 45%-a ezen keresztül jut el a tagállamokba. Az ERFA céljai  • gazdasági és szociális kohézió erősítése a regionális egyensúlytalanságok csökkentésén keresztül. A cél elérésének érdekében az alap támogatást nyújt a regionális gazdaságok fejlesztéséhez és strukturális igazodásához, amely magában foglalja a hanyatló ipari térségek átalakulásának támogatását is.  Tevékenységi köre: • Fenntartható munkahelyeket teremtő beruházások  • Infrastrukturális beruházások  • A helyi és regionális fejlődést elősegítő intézkedések, különös tekintettel a kis-és középvállalkozásoknak nyújtott anyagi támogatásra és szolgáltatásokra  • Technikai segítségnyújtás 

8. ERFA - gazdaságfejlesztés A „konvergencia” célkitűzés keretein belül az ERFA elsősorban a fenntartható és integrált gazdaságfejlesztést és fenntartható munkahelyek létrehozását finanszírozza:  • Kutatás és technológiafejlesztés (K+F), innováció és vállalkozói szellem  • Információs társadalom  • Környezet  • Kockázat-megelőzés  • Idegenforgalom  • Kulturális beruházások  • Közlekedési beruházások  • Energia  • Oktatási beruházások  • Egészségügyi és társadalmi infrastrukturális beruházások  • A KKV-k támogatásának közvetlen elősegítése 

9. ERFA- regionális versenyképesség és foglalkoztatás • Innováció és tudásgazdaság, ezen belül a regionális K+F és innovációs kapacitásbővítés támogatása, új finanszírozási lehetőségek kialakítása a vállalkozások számára  • Környezetvédelem és kockázat-megelőzés, ezen belül a szennyezett földterületek eredeti állapotának visszaállítása, környezetbarát technológiák közösségi közlekedésben való elterjedésének támogatása, tervek kidolgozása a technológiai és környezeti kockázatok előrejelzésére  • A közlekedési és telekommunikációs szolgáltatásokhoz való hozzáférés elősegítése, különös tekintettel a KKV-k információ- és kommunikációtechnológiai lehetőségeinek bővítésére 

10. ERFA- Európai területi együttműködés • Határokon átnyúló gazdasági, szociális és környezetvédelmi tevékenységek elősegítése, fenntartható területfejlesztés közös stratégiák keretében. Ide tartozik a természeti és kulturális értékek megőrzése, az infrastruktúra közös használatában rejlő lehetőségek kihasználása.  • Transznacionális együttműködés fejlesztése, például a tengerparti régiók kooperációja. Prioritások: innováció, környezetvédelem, elérhetőség javítása és fenntartható városfejlesztés  • A regionális politika hatékonyságának erősítése. Ennek legfontosabb eszköze a regionális és helyi hatóságok támogatása abban, hogy hálózatokat hozzanak létre, és folyamatosan cseréljék egymással tapasztalataikat  

11. Európai Szociális Alap (ESZA) A legkorábban felállított alap: 1960-ban kezdte meg működését Legfőbbfunkciójaa humánerőforrás fejlesztés támogatása. Célja:gazdasági és társadalmi fejlődés a tagállamok azon szakpolitikáinak támogatásával, melyek a teljes foglalkoztatás elérésére, a munka minőségének és a termelékenység javítására, továbbá a társadalmi befogadás előmozdítására és a foglalkoztatás nemzeti, regionális és helyi szintű egyenlőtlenségeinek csökkentésére irányulnak: Munkavállalók, vállalkozások és vállalkozók alkalmazkodóképességének növelése  • Álláskeresők és inaktív személyek munkavállalásának javítása, munkanélküliség megelőzése, időskori aktivitás ösztönzése  • Hátrányos helyzetű személyek társadalmi befogadásának erősítése, munkahelyi diszkrimináció elleni küzdelem  • Humántőke fejlesztése  • Transznacionális, nemzeti, regionális és helyi szintű partnerségek, egyezmények és kezdeményezések előmozdítása 

12. Kohéziós Alap A Kohéziós Alap egy strukturális pénzügyi eszköz Ki támogatható? • egy főre jutó, vásárlóerő-paritásban mért bruttó nemzeti terméke (GNP-je) a közösségi átlag 90%-ánál kevesebb, • rendelkeznek a gazdasági konvergenciának az Európai Közösség létrehozásáról szóló szerződés 104c. cikke szerinti feltételei teljesítésére (a túlzott állami deficit elkerülésére) irányuló programmal. A támogatható projektek: környezetvédelmi projektek, amelyek összhangban vannak a vonatkozó környezetvédelmi és fenntartható fejlődési tervek által az európai környezetvédelmi politikára ráruházott célkitűzésekkel (ivóvíz-ellátásnak, a szennyvízkezelésnek és a szilárd hulladék kezelésének, erózió szabályozását és a természet megőrzését célzó projektek) közlekedési infrastrukturális projektek, amelyek a transzeurópai közlekedési hálózat iránymutatásaiban azonosított közlekedési infrastruktúrákat hozzák létre, és fejlesztik.

13. Közös Agrárpolitika Az 1257/1999. EK-tanácsi rendeletet 2007. január 1-jével felváltó jogszabály a 2007–2013 közötti hét évre határozza meg az EU vidékfejlesztési politikájának céljait, a vidékfejlesztési prioritásokat és intézkedéseket. Új célok: • Az európai családbirtok-szerkezet megőrzése • A vidéki népesség megtartása • Tájjelleg megőrzése • Vidékfejlesztés Alapelvek • A mezőgazdasági termelés és termelékenység növelése műszaki fejlesztéssel, a munkaerő optimális hasznosításával; • a mezőgazdasági termelésből élők számára méltányos jövedelemszint biztosítása; • a mezőgazdasági termékek piacainak stabilizálása; • az élelmiszer-ellátás biztonságának garantálása; • annak biztosítása, hogy a fogyasztók reális áron jussanak az élelmiszerekhez.

14. Támogatási egységek Az Európai Unió regionális támogatásai régiók, vagy annál kisebb térségek fejlesztésére irányulnak. A támogatásokban részesülő régiókra az EU egy ún. NUTS rendszert alkalmaz mely 3 fő kategóriából áll: Kiinduló egység a tagállam meglevő közigazgatási egysége (tartomány, régió, megye, stb.), a további egységek ezen közigazgatási egységek összevonásából vagy felosztásából képezhetők. • Magyarország esetében a közigazgatási egységek a megyék (főváros), további egységek a megyék (főváros) összevonásából képzett régiók, illetve a régiók összevonásából képzett nagyrégiók (I. szint). • NUTS I : Nyugat-, Kelet- és Közép-Magyarország (egységek száma: 3) • NUTS II : tervezési-statisztikai régió (egységek száma: 7) • NUTS III : megye/főváros (egységek száma: 20)

15. Strukturális Alapok területi szintjei A magyarországi NUTS regionális struktúra Területi Statisztikai Régiók (NUTS) • NUTS I az ország teljes területe • NUTS II régiók • NUTS III mikrorégió (megyék) • NUTS IV kistérségek • NUTS V települések • Magyarország: 7 NUTS II. régió

16. Magyarország 7 régiója

17. Az EU regionális politikáját és a Strukturális Alapokat irányító elvek • Öt meghatározó alapelv: • Szubszidiaritás(a döntéseket és végrehajtást a kompetenciával rendelkező szintre kell delegálni) • Programozás (többéves programok) • Partnerség(érintett szereplők bevonása) • Addicionalitás(társfinanszírozás) • Koncentráció(földrajzi, tematikus) • Egyéb alapelvek • Monitoring (értékelés) • Transzparencia (átláthatóság)

18. EU pályázati rendszerének alapelvei • Szubszidiaritás: a döntéseket és a végrehajtást arra a területi szintre kell helyezni, amely a legnagyobb átlátással és kompetenciával rendelkezik a feladat megvalósításához • Addicionalitás: a Közösség által nyújtott pénzügyi támogatás kiegészíti az adott ország fejlesztési politikáját, hozzájárul területfejlesztési stratégiájához. • Koncentráció :a támogatásokat azokra a régiókra kell koncentrálni, ahol a legnagyobb az elmaradottság, azaz azokra a régiókra, ahol az egy főre eső GDP nem éri el az EU átlag 75%-át. • Partnerség: fejlesztési stratégiák partnerségen alapuló kidolgozása, ezek megvalósításának egyértelmű célkitűzési rendszere, a fejlesztések egymásra épülése, időbeli ütemezése jelenti a programozást. • Programozás: fejlesztési stratégiák partnerségen alapuló kidolgozása, ezek megvalósításának egyértelmű célkitűzési rendszere, a fejlesztések egymásra épülése, időbeli ütemezése jelenti a programozást. • Monitoring és ellenőrzés

19. A kohéziós jelentés • a területfejlesztés mellett új elemek: • az öregedő társadalom egyre nagyobb terheket ró az aktív munkavállalókra és a társadalombiztosítás rendszerére • a szociális kohézió erősítése a szegénység elleni küzdelem miatt lényeges • a globális versenyképességhez a munkahelyteremtés képessége nagy mértékben hozzájárul – és nem csak a hátrányos helyzetű térségekben és iparágakban! • a versenyképesség további tényezői: mindenfajta infrastruktúra, humántőke fejlesztése, innovációs kapacitások

20. Új célrendszer • korábban: regionális/területi fejlettségi különbségek csökkentése • most: versenyképesség – foglalkoztatás – kohézió • további célok: • tudásalapú társadalom építése • társadalmi befogadás • fenntartható fejlődés • belső piac kiteljesítése

21. A kohéziós jelentés ajánlásai • három prioritás: • konvergencia: a növekedés és munkahelyteremtés támogatása a legkevésbé fejlett régiókban • regionális versenyképesség és foglalkoztatás: a változások követése és elősegítése • európai területi együttműködés: az EU területének harmonikus és kiegyensúlyozott fejlődésének elősegítése • a szubszidiaritás elvének erőteljesebb érvényesítése a megvalósításban • nagyobb koncentráció

22. Támogatási területek • innováció és a tudásalapú gazdaság • a megközelíthetőség és az általános gazdasági érdekű szolgáltatások • nem csak fizikai infrastruktúra, hanem ICT is! • környezetvédelem és kockázat-megelőzés • elvek: prevenció, beavatkozás a forrásnál • oktatás, foglalkoztatás és a társadalmi támogatási rendszerek fejlesztése • a munkavállalók alkalmazkodóképessége • földrajzi, ágazati és szervezeti mobilitás • a humántőke és a munkaerő-utánpótlás

23. Támogatási eszközök • vissza nem térítendő támogatás: • Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) • infrastrukturális (kis)projektek támogatása • Európai Szociális Alap (ESZA) • humán projektek támogatása • Kohéziós Alap (KA) • környezetvédelmi és infrastrukturális (nagy)projektek támogatása • kedvezményes (kamatozású és futamidejű) hiteleket nyújt: • Európai Beruházási Bank (EIB)

24. Hatályos szabályozás(2007-2013) • A regionális versenyképesség és foglalkoztatás célkitűzés arra irányul, hogy – a legkevésbé fejlett régiókon kívül – növelje a régiók versenyképességét, vonzerejét és foglalkoztatási rátáját, a humán tőkébe való beruházás minőségének javítása, az innováció, a tudásalapú társadalom, a vállalkozói szellem előmozdítása, a környezet védelme és állapotának javítása, továbbá az elérhetőség javítása, a munkavállalók és az üzleti vállalkozások alkalmazkodóképességének növelése, illetve a nyitott munkaerőpiac fejlesztése révén. (ERFA, ESZA) • Az európai területi együttműködés célkitűzés arra irányul, hogy erősítse a határokon átnyúló együttműködést közös helyi és regionális kezdeményezések útján, a transznacionális együttműködést az integrált területi fejlődéshez vezető, a közösségi prioritásokhoz kapcsolódó intézkedések révén, valamint az interregionális együttműködést és tapasztalatcserét a megfelelő területi szinten. (ERFA)

25. A megvalósítás keretrendszere • tagállami szinten meghatározott • az EU rendelettel szabályozza az intézményi kereteket, amelyeken belül a tagállamok nagy fokú szabadságot élveznek • EU-szinten meghatározott: • nemzeti stratégiai referenciakeret (NSRK-Nemzeti Stratégiai Referenciakeret) • az uniós kohéziós célok és a nemzeti reformprogram közötti kapcsolat bemutatására • 2007. január 1-től 2013. december 31-ig hatályos • operatív programok (OP-k) • NSRK alapján, szintén a teljes programozási ciklusra vonatkozóan • konkrét pályázati kiírások alapját képezik

26. A megvalósítás intézményei • tagállami döntés alapján • alapvető szervezetek OP-szinten: • Irányító Hatóság (IH) • pályázat kiírása, szerződéskötés, programszintű monitoring • Közreműködő Szervezetek (KSZ-ek) • az IH-tól vesznek át egyes feladatokat • Kifizető Hatóság (KH) • a támogatást kifizetési kérelemre nyújtja a kedvezményezett számára

27. ERFA finanszírozás Az Európai Regionális Fejlesztési Alapból támogatható: • munkahelyteremtő beruházások • infrastrukturális beruházások • kis- és középvállalkozások, különösen • vállalatvezetés, technológiatranszfer, hozzáférés a pénzügyi forrásokhoz, közvetlen támogatás

28. ESZA finanszírozás • Európai Szociális Alap (ESZA) fejlesztési területei • aktív munkaerő-piaci politikák; • esélyegyenlőség biztosítása a munkaerőpiacra való belépés tekintetében, különös tekintettel a társadalmi kirekesztés szempontjából veszélyeztetett csoportokra; • az oktatás és képzés rendszerének fejlesztése; • a munkavállalók és a munkaszervezet alkalmazkodóképességének javítása; • a nők munkaerőpiacra való belépésének és munkaerő-piaci részvételének támogatása.

29. Az Uniós támogatások… • Csak az uniós célokkal összhangban lévő elképzelések kaphatnak támogatást… • Csak a megfelelő formában ismertetett elképzelések kaphatnak támogatást… • Csak a fenntartható fejlődés elvével összhangban lévő elképzelések kaphatnak támogatást… • Csak az esélyegyenlőség elvével összhangban lévő elképzelések kaphatnak támogatást…

30. A NFT II. világa: Átfogó cél • Kettős cél: • Foglalkoztatás bővítése • Az egyén foglalkoztathatóságának javítása (munkaerő kínálat növelése) • Munkahelyteremtés (munkaerő-kereslet növelése) • A kereslet és kínálat összhangját biztosító foglalkoztatási környezet kialakítása • Tartós növekedés elősegítése • Versenyképesség növelése • A gazdaság bázisának szélesítése • Üzleti környezet fejlesztése (elérhetőség javítása, szabályozási környezet javítása, állami szolgáltatások hatékonyságának növelése)

31. Prioritások • Gazdaságfejlesztés • Közlekedésfejlesztés • Társadalom megújulása • Környezeti és energetikai fejlesztés • Területfejlesztés • Államreform

32. Célkitűzések Három célkitűzés megvalósítására: • 1. Elmaradott régiók támogatása (az egy főre jutó GDP az EU átlagának 75%-a alatt van) • 2. Strukturális nehézségekkel küzdő területek gazdasági és társadalmi átalakításának támogatása • 3. Oktatási, szakképzési, foglalkoztatási politikák és rendszerek korszerűsítésének és átalakításának támogatása

33. A Strukturális Alapok Fogadása Lebonyolítás • Intézményrendszer • Strukturális Alapok szabályrendszere • Felelősség és hatáskörök • Hatékonyság: intézményi modellek • Folyamatok, eljárások • Strukturális Alapok szabályai • lebonyolítás, pályáztatás, értékelés, ellenőrzés, monitoring, kifizetés…

34. Felkészülés a támogatások felhasználására Hogyan kezdjünk hozzá?

35. A támogatások felhasználása • minden esetben projektek keretében történik • a projektekhez pályázat útján lehet támogatást szerezni • ismerni kell a hazai és az uniós szintű pályázati rendszert (amennyiben ilyen ambícióink is vannak…) • figyelni kell a kiírások megjelenését és a határidőket! • számos „írott és íratlan” szabálynak kell megfelelni

36. „Projektek felértékelődése” • egyre sűrűbben vannak esetek, amikor egyedi, a napi rutinon túlmutató problémákkal szembesülnek a cégek, • vannak iparágak, ahol napjainkra a működés egyedi feladatok összessége, • kulcsszó: egyediség • a fentiek következtében adódik a feladat: kell egy vezetési eszköz, amely ezeket a feladatokat hatékonyan kezeli.

37. Milyen a jó projektötlet? • valós igényeket elégít ki • illeszkedik valamely konkrét pályázati kiíráshoz • illeszkedik az EU kohéziós politikájának céljaihoz • illeszkedik a nemzeti programdokumentumokban megfogalmazott prioritásokhoz • reális célokat tűz ki

38. Követelmények a pályázókkal szemben • pályázó jogi státusza alkalmas • szakmai alkalmasság • pénzügyi alkalmasság • terv kidolgozottsága • célok világosak, a hozzájuk vezető út egyértelmű • hatékonyság, „value for money” • megvalósíthatóság és fenntarthatóság

39. A projekt fogalma • A projekt szempontjából 3 tényező: • Erőforrások (humán, energia, pénz) • Cél, célrendszer • Idő, fázisok

40. Mi a projekt??? (egyszerű) • Egy olyan egyszer elvégzett munka, amelynek jól meghatározható kezdeti és befejezési időpontja van (Verzuh 2006, 26. o.). • A fogalom meghatározásához rögtön szervesen kapcsolódik egy megjegyzés is, amely szerint „ez a fajta munka ellentétben állhat a szervezet rendszeresen végzett tevékenységeivel”

41. Szervezeti megközelítés • rutinmunkákon kívül eső, egyedi feladat megoldására létrejött csoport, • léte időben korlátozott, kezdete és vége meghatározott, • elkülönült erőforrásokkal dolgozik, önálló költségvetése van, • a szervezete egyedileg összeállított csapat, a tagok nemritkán különböző szervezetekből jönnek.

42. A Projekt (körülíró) Egy olyan komplex tevékenység folyamat, amelynek végeredménye - előre definiált célja - egy előre meghatározott (műszaki) paraméterekkel leírható olyan, önmagában működőképes létesítmény, aminek megvalósítása időben és pénzértékben is egyaránt meghatározott.

43. Projekttömeg Szükséges egy olyan tevékenység tömeg, amely képes felszívni a támogatást • Ötlettől a projekttervig  projekttervezés, projektmenedzsment • Jogosultság (elfogadható költségek, versenyszabályok) • Megvalósíthatóság (pénzügyi és nem pénzügyi megtérülés, költségek és hasznok)

44. A projekt egy olyan tevékenység: • amely meghatározott célrendszerrel rendelkezik • konkrét időtávot fog át • zárt költségvetése van • másképpen: • egy adott kiinduló helyzetből • adott időtartamon belül • adott eszközökkel • egy specifikus célt elérni kívánó tevékenységsorozat

45. Projekt definiálható (leírható) • a célként elérendő eredménnyel, • a teljesítés időtartamával, • a teljesítés költségkeretével.

46. idő • specifikáció • költség • gazdasági sz. • finanszírozás • földrajzi kérdések • szerződéses feltételek Projektek négy fázisa 1. fázis: koncepció • vevő és cél (kell vevő?) • elkötelezettség • új termék ötlete • „játéktér” - stakeholder • tanulmányterv (kapacitás, szellemiség) • projektmenedzser • kommunikációs csatornák, felelősségek

47. Projektek négy fázisa 1. fázis: koncepció (folytatás) Minimális kérdések: • vevői igények - végtermék • funkcionális alternatívák • döntéshozatali prioritások • vevőiigények - kommunikáció • idő-, erőforrás- és költségkorlátok • sikeres teljesítés mérőszámai • kockázati tényezők • háttér információk

48. Projektek négy fázisa 1. fázis: koncepció (folytatás) Definiáló dokumentum • probléma meghatározás • technikai/funkcionális célkitűzések • várható hatékonysági vagy gazdasági eredmények • befejezés követelményei,szállítandó minőségi paraméterek • feltételezések, kiindulási pontok • kockázati tényezők • erőforrásigények és korlátok

49. Projektek négy fázisa 1. fázis: koncepció (folytatás) A projektek sorsa... • A projektek nem szerepelnek jól. • 50% - törölve szállítás előtt • 25% - leszállítva, de nincs alkalmazva • 20% - alkalmazva nagy változtatásokkal • 5% - leszállítva és alkalmazva • okok • nincsen megfelelően definiálva • személyi változások • túl komplikált, hosszú vagy nagy • váratlan események • gazdasági prioritások változása • vállalati menedzsment politika stb.

50. 4. Projektek négy fázisa 2. fázis: Tervezés – szervezés (core - facilitating) • részletezettség (WBS) : tevékenység = munkacsomag? • ütemezés • erőforrástervezés • költségtervezés • projektmenedzser (rangidős tagok) • projektterv • kontingenciák • kockázatmenedzsment • minőség, szervezet, kommunikáció