MENEDZSMENT ÉS VÁLLALKOZÁSGAZDASÁGTAN

1. MENEDZSMENT ÉS VÁLLALKOZÁSGAZDASÁGTAN Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

2. 2 1.1. Vállalkozásgazdaságtan közgazdasági háttere 1.1.1. Érték, hasznosság • Vajon mi a gazdagság? • Mit jelent az, hogy valaki „jól él”, „jólétben él”, „gazdag”? • Az anyagi javak mennyisége nem azonos a gazdagsággal. • Egy tárgy önmagában haszontalan, értéke, hasznossága csak egy emberben alakulhat ki. Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

3. 2 • Az fokozza a gazdagságot, növeli a vagyont, amit az emberek hasznosnak, értékesnek tartanak. De, hogy mit, az igen eltérő, sokszor furcsa, különös. Nézzünk egy-két példát! • Gyorsulás, csönd, béke, szimmetria látványa, szeretés, ízek, emberi teljesítmény • Messzelátás • Mennyit ér a Hubble-űrtávcső? • „A csillagászok régóta szeretnék megtudni, hogy mennyi ideje létezik a világegyetem.” (13,7 milliárd év +-10%) • 1,5 milliárd dollár - hibás tükörrel • 1 milliárdért korrekciós eszköz Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

4. 2 • Nézzük a jegyzet példáit! • Ógörög bölcsességek könyve, láda tisztított urán, elektronika-panel egy computer tomográfhoz, professzionális baseball-kesztyű, génkezelt búzacsíra Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

5. 2 • Tanulságok • Valamilyen anyagi jószág önmagában haszontalan, értékessé csak egy embernél, egy adott szituációban válik. • Valami azért értékes, azért jelent vagyont, mert valakinél hasznosnak mutatkozik, valamilyen – „furcsa” – vágy, szükséglet kielégítője. • Ha a dolgok rosszul vannak elosztva, akkor kevesebbet érnek. Ilyenkor cserére törekszünk. Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

6. 2 • „Értékesség” – „hasznosság” • Majdhogynem szinonimák • Hasznosság • „Egy dolog képessége arra, hogy nekünk boldogságot szerezzen” (Bernoulli, Galiani) • „Bármely tárgy azon tulajdonságát értjük alatta, miáltal jótéteményt, előnyt, élvezetet, jót vagy boldogságot létrehozni hajlamos, illetve hajlamos megakadályozni azt, hogy bármiféle kár, fájdalom, rossz vagy boldogtalanság érje azon felet, akinek érdeke szóban forog.” (Bentham) • Hasznosság kifejezetten nem egy dolog belső tulajdonsága, hanem a használatával szerezhető élvezet, illetve megakadályozott fájdalom összessége. (Jevons) Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

7. 3 • Közgazdasági értelemben hasznosságot tulajdonítunk mindennek (legyen az anyagi vagy nem anyagi jószág), amely képes a társadalom valamely tagjának valamely szükségletét kielégíteni, így valakinek hiányérzete van iránta, értékesnek tartja. • Az értékes tehát, ami (várhatóan) hasznos – valakinek! Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

8. 3 1.1.2. Lehetőségek és választások • Mindent egyéni választásokkal, cselekvésekkel magyarázunk. • Vannak testületi, bizottsági döntések, de ezeket is visszavezetjük az egyéni döntésekre. • Céljai is csak az embernek lehetnek, bizottságnak, vállalatnak, országnak önmagában nem. • Az egyén előtt álló cselekvési lehetőségek kínálkoznak, és ezek közül választ. • Két alapvető választási mechanizmus • Racionális döntés • Társadalmi normák szerinti választás • Ezzel nem nagyon foglalkozunk. Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

9. 3 • Racionalitás • A közgazdaságtan alappillére • Mégis alig megragadható, definiálható • Amit a gazdaságtan nem tekint racionálisnak, azt a pszichológia még tekintheti annak. • Homo oeconomicus • Egyéni önérdekkövetés • Társadalmi normáktól, erkölcsi szabályoktól függetlenített, örömszerző, illetve kínt elkerülő hasznosságérzet. • „Okos kalkuláció” • A homo oeconomicusra nem jellemző • Cselekvéseit nem erkölcsi normák, érzelmek, tudattalan vágyak és félelmek, belső késztetések kormányozzák. • Nem társadalmi lény, tagadja a közérdek létezését. Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

10. 3 - 4 • Árnyaljuk a homo oeconomicus egoista képét! • Úgy tűnik, hogy gyakorta készek vagyunk más emberek hasznosságának növelésére saját hasznosságunk csökkenése árán. • Ez az altruizmus. • Valóban erről van szó, vagy csak „úgy tűnik”. • Lehet, hogy valójában ezekben az esetekben is önérdekünket követjük? • Pl. későbbi viszonzásért, elismerésért • Az önérdekkövetés mindenképpen alapvetőbb, mint az altruizmus, hiszen, ha nem lennének „önző élvezők”, nem lenne értelme az altruizmusnak sem. Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

11. 5 • Szokásos „áthidaló megoldás” a logikai kapcsolat megfordítása: • Nem a racionalitás alapján dönti el, hogy mit cselekszik, hanem cselekvése alapján, hogy mi neki a racionális. • Ez ügyes megoldás, azonban innentől kezdődően a cselekvés magyarázatára, esetleg előrejelzésére már nem használhatjuk a racionalitás modelljét. • Összességében megállapíthatjuk, hogy a racionalitás világába azért sok minden begyömöszölhető, legalábbis, ami a racionális vágyat illeti. Most térjünk át az öröm maximalizálására! Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

12. 5 • Öröm maximalizálása • Tipikus példa az egyetlen áruházban való adott pénzösszeg elköltése. • Hasznosságmaximalizálás, értékmaximalizálás. • Valójában várható hasznosság maximalizálás. • Összességében • Racionális döntéskor az ember azt cselekszi, aminek a legnagyobb a hasznossága, azaz maximalizálja hasznosságát. • Emberképünk eredmény-centrikus, azt teszi, amitől a legnagyobb (hasznosságban mért) eredményt reméli. Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

13. 5 - 6 • „Nem racionalitás” • Néhány zavaró részlet, jelenség. • Az emberek hajlamosak arra, hogy vágyaikat döntéseik függvényében alakítsák. Ne azt tegyék, amire vágynak, hanem arra vágyjanak, amit tettek. • „Savanyú a szőlő”, illetve önmagunk utólagos győzködése, hogy mennyire jó, amit tettünk. • Néha „direkt” szűkítjük lehetőségeink halmazát • Akaratgyengeség • Ivás, evés, fogorvos, kondi-terem • Stratégiai interakció • Bomba hatástalanítási lehetőségének látványosan kizárása • Hídfelégetés Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

14. 6 • Vágy-vezérelte irracionális gondolkodás • Jellegzetes emberi hajlam: az információkat olyannak látni, amilyennek szeretnénk. • Ez nem szándékos torzítás, tudattalanul hat, ugyanúgy nem irányítható, mint pl. felejtésünk. • Mindez megbújhat az információgyűjtésben is: addig és olyan bizonyítékokat gyűjtök, hogy végül azt mondhassam: Ugye, hogy ez a jó! • Nem csak a racionális viselkedés lehet a célok elérésének legjobb eszköze. • Sokszor az egyes lehetőségek összemérhetetlenek. • Például a továbbtanuláskor hozott döntés is. Nyilván a kínálkozó lehetőségek különbözőek, de nem tudom őket döntésem előtt kipróbálni. Túl keveset tudok a racionális döntéshez. • Vegyünk egy másik példát: egy vállalati kutatás-fejlesztési döntést! • Fel kell mérni a pozitív döntéssel járó bevételeket és kiadásokat. (Már ezek is bizonytalanok.) • Nagy kérdés továbbá a többi vállalat viselkedése. Vajon ezek is belekezdenek hasonló projektekbe? • Nincs megragadható támpontunk a racionális döntéshez. Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

15. 6 • Ilyenkor megoldás lehet • Megelégedésre törekvés • Válasszuk azt, ami egy elég jó! • Pénzfeldobás • Az emberek nem szeretik az indoknélküliséget… • Értékelhetetlenség tagadása • „Racionalitásba vetett irracionális hit” • Inkább költségesen tovább kutatnak információkért. • A „második tizedesjegy” alapján döntenek. • Próbálkozásos, evolúciós módszer • Arra számítok, hogy a véletlen „mutánsok” valamelyike majdcsak megfelelő lesz. Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

16. 6 • Az információgyűjtés racionalitása • Nem elég az összegyűjtött információk alapján racionálisan dönteni, hanem az információgyűjtésben is racionálisnak kell lenni. • A több információ, az alaposabb mérlegelés javíthatja a választás eredményességét, viszont megy vele az idő, nőnek a költségek. • Orvosi diagnózisállítás • Gyermekelhelyezési perek • Vállalati beruházási döntés • Bármelyik gyors döntés jobb lehet bármelyik lassúnál. Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

17. 7 1.1.3. Csere, alternatíva költség, hatékonyság • Az önkéntes cseréknél nem egyenlő értékek cserélnek gazdát, hanem mindkét fél nyer! • Mindenki beáldoz valami számára értéktelenebbet valami számára értékesebbért. • Ha az ógörög könyvet, a láda tisztított uránt, az elektronika-panelt, a baseball-kesztyűt és a génkezelt búzacsírát elcseréljük egy házra, akkor nekünk a ház ér többet, cserepartnerünknek pedig e tárgyak. • A cserén keresztül mindkét fél, tehát az egész társadalom is gazdagodik. • A csere jó. • Ha a tárgyak jobb kezekbe kerülnek, gazdagodás történik. Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

18. 7 • Mondhatjuk persze, hogy a cserék semmi újat nem hoznak létre, legfeljebb a dolgokat rendezik értékesebb formára az emberek között. • Miért, az iparban vagy a mezőgazdaságban nem ez történik? • A csere, a kereskedés is termelőtevékenység, a gazdagság, a jólét növelésének forrása. • A dolgok létezése ugyanis még kevés, ezeknek jókor, jó kezekbe is kell kerülniük. • Ehhez kell a csere, a kereskedés. • Kereskedővel vagy anélkül Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

19. 7 • Cserénél valami hasznosért beáldozunk egy kevésbé hasznosat. „Áldozunk”, azaz költséget vállalunk. A költségek az alternatívák költségei, nem a megszerzett jószághoz kötődnek, hanem az elvesztett alternatívához. • A költségek alternatíva költségek. • Az emberek a hasznosság, az érték maximalizálására törve olyan döntéseket hoznak, amelyeknél a nyert hasznosságok magasabbak, mint az elvesztettek, azaz az alternatíva költségek. Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

20. 8 • A hatékony („jó”, „értelmes”, „racionális” stb.) nem objektív fogalom! • Valami eredmény (valami érték) és valami áldozat (ez is valami érték) viszonya. • Az értékek hozzárendelése viszont erősen szubjektív, így a hatékonyság megítélése is egyéni! • Hogyan hatékony Budapestről a Balatonhoz utazni? • Hatékony-e színházba járni? • Hatékony-e zakót viselni? • Hatékony-e a Hubble-űrtávcső? • Mivel hatékonyabb egy családi házat fűteni, fával, gázzal vagy napenergiával? • „Technológiai hatékonyság” – az mi? Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

21. 8 • Mivel a hatékonyság („értelmesség”, „helyesség”) megítélése igen szubjektív, így örök viták tárgyai is. • Nem az a kérdés, hogy • „Melyik változat a hatékonyabb?”, hanem az, hogy • „Kinek a joga dönteni a változatok között?”. • Magántulajdon és társadalmi „játékszabályok”: kinek a joga megítélni az egyes változtatok hatékonyságát. Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

22. 8 • Ha szerintünk valami értelmetlen a világban, • nem hatékonyan használják fel, • a költségeket és a hasznokat nem a „valós értékükön” veszik figyelembe, akkor valójában a tulajdonjogok és társadalmi játékszabályok ellen van kifogásunk. • Szubjektív közgazdaságtan Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

23. tokaji villányi 1000 1000 900 900 800 800 700 700 600 600 szamorodni szamorodni 500 500 400 400 300 300 200 200 100 100 100 100 200 200 300 300 400 400 500 500 600 600 700 700 800 800 900 900 1000 1000 kékfrankos kékfrankos 8 - 9 1.1.4. Komparatív előny és az ár • Két borász – egy „jó” és egy „rossz” (?) Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

24. 9 • A szamorodni a tokaji gazdánál relatíve olcsóbb, hatékonyabban termeli: „A tokaji gazdának komparatív előnye van a szamorodni előállításában.” • Tokaji: 1 l szamorodniért 0,5 l kékfrankost • Villányi: 1 l szamorodniért 1,25 l kékfrankost • A „kékfrankosban” viszont a villányi a jobb, ebben neki van komparatív előnye • Tokaji: 1 l kékfrankosért 2 l szamorodnit • Villányi: 1 l kékfrankosért 0,8 l szamorodnit Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

25. 1000 1000 900 900 800 800 tokaji villányi 700 700 600 600 500 500 400 400 300 300 szamorodni szamorodni 200 200 100 100 100 100 200 200 300 300 400 400 500 500 600 600 700 700 800 800 900 900 1000 1000 kékfrankos kékfrankos 10 • Szakosodjanak komparatív előnyeik szerint, majd cseréljenek egy az egyben! • Mindketten jobban járnak! Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

26. tokaji villányi 1000 1000 900 900 800 800 700 700 600 600 szamorodni szamorodni 500 500 400 400 300 300 200 200 100 100 100 100 200 200 300 300 400 400 500 500 600 600 700 700 800 800 900 900 1000 1000 kékfrankos kékfrankos 10 • Legyen a kétfajta bor fogyasztási aránya fele-fele mindkét környéken! • A szakosodás és cserélés még többletköltségek esetén is megérheti. („export-import”) Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

27. 11 • Nézzük meg a példa egy másik aspektusát is! Mi a helyzet akkor, ha egyik vagy mindkét bortermelő számára adódik egy másik borfajta, aminek termelése ezeknél is előnyösebb? • Akkor rossz lenne a példánk… • Nincs értelme a „szamorodni vagy kékfrankos?” kérdéssel foglalkozni, ha van valami még jobb. • Az áldozat mindig a következő legjobb. • Gazdasági mérlegelés mindig a két legjobb lehetőség között történik! Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

28. 11 • Nézzük meg azt a helyzetet, amikor a szamorodni ára olyan magas, hogy mindkettőnek annak termelése érné meg. • Ilyenkor kell lennie valakinek, aki „kékfrankosban jó”. Az nem lehet ugyanis, hogy valami olcsóbb, mialatt mindenki drágábban (nagyobb áldozatok árán) állítja elő. • Ha van a kékfrankosnak „jó” termelője, akkor viszont a tokaji gazda tönkremegy, hiszen a szamorodnit drágábban állítja elő. • Ez is lehetetlen! • Nézzük a tokaji költségeit: föld, segédmunka, berendezések, „borász-vállalkozó”. • Valamelyik költség meghatározása hibás! • Leginkább tokaji „borász-vállalkozó” lesz alacsonyabb költségű (szegényebb ember). Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

29. 11-12 • A dolgok költsége, ára (földdé, gépeké, embereké stb.) az emberek értékítéletei szerinti legjobb felhasználási lehetőségükhöz igazodik! • Ha a tokaji föld legjobb felhasználási lehetőségének a szamorodni termelést tartják, akkor a tokaji föld értéke az emberek szamorodnihoz kapcsolt értékítéletéhez igazodik. • A legjobb felhasználási lehetőségén azonban minden és mindenki versenyképes, legfeljebb keveset ér, szegény lesz. • Mindenki akkor jár a legjobban, ha tulajdonát és munkaerejét komparatív előnyeik szerint használja, majd cserél. Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

30. 12 • Ez adja a szakosodás és csere ösztönzését, az „ezermesterség” feladását. • „Mi leszel, ha nagy leszel?” • Az emberek cserék utáni igénye egy megfelelő csereeszköz, a pénz megjelenését eredményezte. • A pénz elvont hasznosságot fejez ki. • Nem közvetlenül nyújt hasznosságérzetet, hanem a hasznosságérzet lehetőségét teremti meg. • A pénz hasznossága azon jószágok hasznosságával egyezik meg, amelyeket meg lehet vásárolni érte. Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

31. 12 • A cserepartnerek összehozása is költséges • Szállítás • Lehetőségek felkutatása • Ezeket nevezzük tranzakciós költségeknek. • Kereskedők • Nekik éppen a cserepartnerek összehozásában van komparatív előnyük. • Alacsonyabb költségekkel állítják elő a cserékhez és szakosodáshoz szükséges információt (illetve szállítást), mint mások. Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

32. 12 • A kereskedők versenyeznek egymással, de a termelőkkel és fogyasztókkal is. • „A kereskedők az emberek tudatlanságából húznak hasznot.” • Igen • Pont úgy, mint pl. az építészek, az orvosok … Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

33. 13 • A költségek tehát nem objektív dolgok, nem tárgyakhoz kötődnek, hanem valakinél jelentkeznek. • Mert az adott dolog miatt elveszti a „más” nyújtotta hasznosságot. • A költségek a „más” felhasználási lehetőségek emberi értékeléseihez kötődnek • tokaji föld értéke (költsége) Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

34. 13 • A költség tehát a beáldozott hasznosságok értékéből adódik, határértelemben, a valakinek szempontjából. • Csak az számít, hogy „még mennyi” áldozatot kell hozni! Ezek határ alternatíva költségek. • Nézzünk egy-két példát! • Rossz Hubble-űrtávcső javítása • Félig kész vízlépcső • Fűtés („feltekerés”, kiépítés, korszerűsítés) • Még egyszer • Elsüllyedt költségeket nem • Határ alternatíva költségek igen Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

35. 13-14 • A termelésben is helyettesítési lehetőségek! • Legjobb technológia nincs! • Autópálya-építés Újdelhiben • Betonvésés vésővel és kalapáccsal • A „kínálás” egy hajlandóság valamiről való lemondásra, „odaadására” pénzért cserében. • A kínáló azokat az áldozatokat árazza be, amiket az újabb egység előállításáért hoz meg. Valami előállításának költségeit, azaz áldozatait, térítteti meg. • Milyen költségeket? A már említett határ alternatíva költségeket. Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

36. 15 1.2. Részvényesi érték maximalizálása 1.2.1. Profit • „Talán nincs még egy fogalom vagy kifejezés a köz-gazdaságtanban, amelyet olyan sokféle megtévesztő értelmezéssel használnának, mint a profitot.” • Teljes bevétel – összes költség • Bér, ez nem profit • Bérleti díj, ez nem profit Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

37. 15-16 1.2.1.1. Kamat, hozam • Ez sem profit 1 év múlva most Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

38. 16 1.2.1.2. Kockázatmentes kamat • Kockázatmentes kölcsön kamata • Pozitív időpreferencia • Technikai, technológiai, gazdasági fejlődés • Ezekért kompenzáció, fizetség Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

39. 17 1.2.1.3. Kockázatos hozam • Kockázatos befektetés várható hozama • Kockázatkerülés • Hasznosságveszteség • Ezért kompenzáció, fizetség Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

40. Kockázat • eltérés a várható értéktől • ingadozás • szórás • Normális eloszlás • sok tényező hatása • Központi határeloszlás • „igazi véletlen” • várható érték - szórás • Várható hozam Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

41. Kockázatmentes kölcsön Kockázatos befektetés E(F1) F1 E(r) E(r) F0 F0 E(r) rf 17 Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

42. 18 1.2.1.4 Várható és tényleges profit • Bevétel mínusz költségek • Bérek, bérleti díjak, kamatok • Egyéb „nyilvánvaló” költségek (beszállítók, közüzem, adók stb.) • A maradék (nyereség vagy veszteség) a vállalkozás tulajdonosáé. • Ez csak akkor profit, ha még levonjuk a tulajdonos költségeit is. • Bérét, tőkéjének kamatát, vállalkozásba bevitt vagyontárgyainak bérleti díját • A maradék a profit! Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

43. 18-19 • Lehetséges-e egy versenyző piacgazdaságban az, hogy egy üzleti tevékenységnek tartósan „csak úgy” profitja legyen? • Nem, mert jönnek a versenytársak… • A profithoz kell valami „különleges” tudás • Éppen annyira „különleges”, mint más szakmákhoz. • Arbitrázs, újítás és utánzás. • Kreativitás, intuíció, vezetői karizma, határozottság stb. • A vállalkozónak ezekben van komparatív előnye. Az ő egyfajta „teljesítményalapú béreként” is megragadható a profit. • A vállalkozói tudás „sima bérként” meg is vásárolható és el is adható. Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

44. 19 • Vállalkozói tudás – menedzser • Kockázatvállalás kérdése • Ez nem vállalkozás • Inkább minden vállalkozás kapcsolt része • Profit • Várható • Tényleges • Tényleges – várható • „Ügyesség” – „Szerencse” • Befektető – részvényes – vállalkozó – menedzser • Tulajdonos • Őt illeti a profit • Hatalma van arra, hogy a profitmaximalizálás (a várható profit) legyen a vállalati alapcél. Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

45. 20 1.2.2. Részvényesi érték • Vállalat • Részvénytársaság • Részvényes (tulajdonos) • Részvényesi cél • Gazdasági jellegű hasznosság • Pénzben mért bevételek és költségek • Részvényesi érték maximalizálása • Profit maximalizálása Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

46. 21 1.2.3. Megbízó és ügynök • Korai kapitalista vállalat • Tulajdonos és a menedzser ugyanazon személy • Teljes vagyonával felel • Tömegtermelés, tőkekoncentráció • „Közösködés” • Egyetemleges felelősség problémája • Részvénytársaságok • Korlátolt felelősség • Világos társulási arányok • Jogi személy • Tulajdonos és a menedzsment elválik • Adható-vehető Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

47. 22 • Több tulajdonos – egy vállalkozás • Menedzselés átadása „ügynököknek” • Képviseleti vagy megbízó-ügynök probléma • „Figyeltetés” • Szakemberekkel • Piaci alapon • Csak ameddig megéri Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

48. 22 1.2.4. Szabad pénzáramlások • A vállalati gazdasági elemzések célja kifejezetten a részvényesi célokhoz „tapad”. • A vállalat működését a vevői befizetések, valamint a bérek, beszállítói és egyéb költségek, adózás és hitelügyletek után tekintjük. • Ezek a maradékok a „szabad pénzáramlások”. • Ez még nem profit • Ha a szabad pénzáramlásokat csökkentjük a tőkeköltséggel, akkor jutunk el a profithoz. Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

49. E(Fn) E(F2) E(FN) E(F1) … 0 … 1 2 n N F0 Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

50. 23 1.3. Vállalkozásgazdaságtan elemzési alapjai I. 1.3.1. Üzleti gazdaságtani elemzések és a korlátozott racionalitás • Tökéletesen racionális gazdasági elemzés • „Jó – nem jó?” és „Melyik a jobb?” • Beágyazott elemzések tömege, végtelen apró elemzések láncolata • Korlátozott racionalitás • A gazdasági elemzések „méretgazdaságossága” Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan