160 likes | 261 Views
Ötéves gyerekek és a (bVn) változó. Mátyus Kinga Szegedi Tudományegyetem Nyelvtudományi Doktori Iskola Magyar Nyelvészeti Alprogram. Az előadás tartalma. Elméleti háttér Hipotézisek Módszertan Eredmények Következtetések Módszertani tanulságok Összefoglalás. Elméleti háttér.
E N D
Ötéves gyerekek és a (bVn) változó Mátyus Kinga Szegedi Tudományegyetem Nyelvtudományi Doktori Iskola Magyar Nyelvészeti Alprogram
Az előadás tartalma • Elméleti háttér • Hipotézisek • Módszertan • Eredmények • Következtetések • Módszertani tanulságok • Összefoglalás
Elméleti háttér • Chambers (2003) „A nők többször használják a sztenderd változatot, mint az ugyanahhoz a társadalmi csoporthoz tartozó férfiak (162).” • MNSzV - Kontra (2003) Grammatikalitási ítéletes feladatokban a nők a férfiaknál nagyobb arányban választották a sztenderd változatot a (bVn) változó esetében. • Gyermeknyelvi variabilitás nemzetközi szakirodalma (Romaine (1984), Reid (1978), Eckert (2000) etc.) Romaine (1984): Nemek közti nyelvi variabialitás bizonyos változók használatában hatéves gyerekeknél.
Hipotézisek • Olyan beszédhelyzetekben, ahol a beszédpartner sztenderdebb, mint az adatközlő, az ötéves lányok többször használják a sztenderd változatot, mint az ugyanennyi idős fiúk. • A szegedi adatközlők több sztenderd változatot használnak, mint a mindszentiek; s ez mind a lány, mind a fiú adatközlőkre igaz.
Módszertan • Változó: (bVn) • Adatközlők: 5 éves gyermekek (4;8 – 5;8), 10 lány és 10 fiú, összesen 20 adatközlő • Helyszín: Mindszent, Szeged • Feladatok: képleírás • Adatok gyűjtése és feldolgozása: ≈20-30 perces interjúk Olympus WS-310M digitális diktafon (12 órányi felvétel) Olympus AS 4000 átírókészlet (150 oldal gépelt szöveg) SPSS
Eredmények 1 1. TÁBLÁZAT: Eredmények (az összes adatközlő)
Nemek szerinti megoszlás 2. TÁBLÁZAT: Nemek szerinti megoszlás SPSS t-teszt: 5%-os szinten szignifikáns
Lakóhely szerinti megoszlás 3. TÁBLÁZAT: Lakóhely szerinti megoszlás SPSS t-teszt: nem szignifikáns
Eredmények 2 • Kisebb audiomonitoros kontroll – több nem sztenderd változat. • A két változat akár ugyanabban a mondatban is szerepelhet. • Nincs összefüggés az adatközlő nyelvi megnyilatkozásai és általános szellemi fejlettsége között (vö. Réger 1990:14).
Következtetések • A magyarban is megfigyelhető nemek szerinti variabilitás a (bVn) változó használatában – már ötéves gyerekeknél. • A lakóhelynek itt nincs szignifikáns hatása a változó használatára. • Nagy szórás mind a négy csoportnál → kommunikatív kompetenciájuk alakulófélben van → ilyen hatások érik őket • Nagy eltérés a nemek között →← anya hatása (kiegyenlítődés) (vö. Labov 1990). • Lakóhelyek szerinti eltérés → anya hatása? • A magasabb társadalmi osztályhoz tartozó anyák többet beszél(get)nek gyermekeikkel, ill. választékosabb inputtal szolgálnak (vö. Hoff-Ginsberg 1944).
Következtetések (folytatás) • „Nemi paradoxon” (Labov 2001: 293) „A nők a férfiaknál jobban alkalmazkodnak azokhoz a szociolingvisztikai normákhoz, amelyek nyíltan elő vannak írva, de kevésbé azokhoz, amelyek nincsenek előírva.” (ford. Kontra 2003: 194) • Eltérő minták követése (Romaine 1978) A lányok a presztízzsel rendelkező változatot részesítik előnyben, míg a fiúk inkább azokat, amelyeknek kevesebb, vagy esetleg rejtett presztízsük van.
Módszertani tanulságok • Sok fölvétel – kevés adat. • A terepmunkás sokat beszél – nagy odafigyelést igényel, hogy nyelvhasználatát végig azonos szinten tartsa. • Ez sokszor csak az átírásnál derül ki → előkutatás fontossága. • Nagy figyelmet kell fordítani az adott életkornak megfelelő sajátosságokra (+ környezet befolyásoló hatása) → előkutatás fontossága. • Ha meghatározott változókat akarunk vizsgálni, egészen specifikusan arra kell koncentrálni.
Összefoglalás • Olyan beszédhelyzetekben, ahol a beszédpartner sztenderdebb, mint az adatközlő, az ötéves lányok többször használják a sztenderd változatot, mint az ugyanennyi idős fiúk. +5%-os szinten szignifikáns • A szegedi adatközlők több sztenderd változatot használnak, mint a mindszentiek; s ez mind a lány, mind a fiú adatközlőkre igaz. + tendencia
A kutatás további lehetséges irányai • Ugyanez a módszertan – több adatközlő → pontosabb eredmények • Ugyanez a korcsoport – ugyanez a változó – több beszédhelyzet – több stílus → a változó stílusérzékenységének vizsgálata • Ugyanez a korcsoport – ugyanez a változó – több óvoda → a változó részletesebb szociolingvisztikai leírása • Ugyanez a korcsoport – más változók → más változóknál is kimutatható-e nemfüggőség, s ha igen, milyen mértékben • Más korcsoportok → a változó használatának változásai • Felnőtt adatok gyűjtése hangfelvételek segítségével → összehasonlítható adatok
Irodalom Chambers, Jack. (2003). Sociolinguistic Theory: Linguistic Variation and its Social Significance. Second Edition. Oxford: Blackwell. Hoff-Ginsberg, E. (1994). Influences of mother and child on maternal talkativeness. Discourse Processes 18. 105-117. Kontra, Miklós ed. (2003). Nyelv és társadalom a rendszerváltáskori Magyarországon. Budapest: Osiris Kiadó. Labov, William. (1990). The intersection of sex and social class in the course of linguistic change. Language Variation and Change 2: 205-54. Labov, William. (2001). Principles of Linguistic Change. Volume 2: Social Factors. Oxford: Blackwell. Réger, Zita. (1990). Utak a nyelvhez. Budapest: Akadémiai Kiadó. Reid, Euan. (1978). Social and stylistic variation in the speech of children: Some evidence from Edinburgh. In: Peter Trudgill (ed.) Sociolinguistic Patterns in British English. London: Edward Arnold, 158-71. Romaine, Suzanne. (1978). Postvocalic /r/ in Scottish English: Sound change in progress? In: P. Trudgill (ed.) Sociolinguistic Patterns in British English. Baltimore: University Park Press. 144-57. Romaine, Suzanne. (1984). The Language of Children and Adolescents: The Acquisition of Communicative Competence. Oxford: Basil Blackwell.
Köszönöm a figyelmet! Mátyus Kinga matyus.kinga@gmail.com