Műveljük, őrizzük vagy elherdáljuk Isten ajándékait?

1. Műveljük, őrizzük vagy elherdáljuk Isten ajándékait? Világ-egyetemi előadások 2014. március 7., Budapest Dr. Jánossy László Nemzeti Környezetügyi Intézet Környezetállapot és Stratégiai Főosztály

3. Feléljük tartalékainkat… • A természetről azt hittük sokáig, hogy végtelen, hogy az embert szolgálja és ingyen jutunk hozzá mindenféle ajándékához. • Az Úristen parancsát ismerjük a Teremtés könyve ( I Móz 1,28 ) szerint: „szaporodjatok, töltsétek be a földet és vonjátok uralmatok alá!” a 2,15-ben „hogy művelje és őrizze” és a 3,23-ban „művelje a földet” • Az Özönvíz után Isten nemcsak Noéval, hanem az egész teremtett világgalszövetséget kötött, „minden földi élőlénnyel”( I Móz 9,10 ) !!!

4. Fenntarthatóság? • „Ami kielégíti a jelen szükségleteit anélkül, hogy csökkentené a jövendő generációk képességét, hogy kielégítsék a saját szükségleteiket” - Brundtland,1987 • A gazdasági növekedés: nem fenntartható! • Társadalmi egyenlőség?

5. A növekedés határai, 1972 • „Egyszerűen nem létezik folyamatos növekedés egy véges készletekkel rendelkező Földön” - Dennis Meadows prof. 42 éve megírta „The LimitstoGrowth” c. könyvében (A növekedés határai) • Megáll a gazdasági növekedés, a XXI. sz. közepére? • Vagy mi állítjuk meg a megváltozott viselkedésünkkel, vagy • A Föld állítja meg készletei kimerülésekor

8. A Föld túlzott kihasználása Planetary Boundaries, Kevin Noon et al., Nature 2009.

9. A földi rendszer már nem stabil, folyamatosan fenntarthatatlan • A mai szociális-gazdasági rendszerek fenntarthatatlanok - Gazdasági, ökológiai és szociális szempontból is • De rendkívül erősen függenek saját kitaposott útjuktól • A technológiáik, a gazdasági szemléletük és kulturális berendezkedésük foglyai • Eddigi próbálkozásaink elégtelenek, a CO2 csökkentés nem elég - A rész-megoldások sokszor csak nehezítik a teljes átalakítást, erősítik a berögzött rosszba zártságot - Elaltatjuk lelkiismeretünket, hiszen tettünk valamit…

10. Homo sapiens – a „bölcs” ember

11. Világnépesség2011: 7 Mrd, 2027: 8 Mrd, 2046-50: 9 Mrd

12. Népesség- és gazdasági növekedés • Egy hasonlat: Sérüléskor a szervezet sejtjei egy ponton abbahagyják az osztódást • A rák nem hagyja abba, addig osztódik, amíg meg nem hal tőle a szervezet • A népesség növekedés és a gazdasági növekedés olyan, mint a Föld rákja… • A klímaváltozás, az éhínség csak tünetek, amiket kezelünk valahogy • Vagy a születésszámot csökkentjük, vagy a halálozást siettetjük, mit választana? – ez Dennis Meadows prof. kérdése • Senki sem akar ebben dönteni, a Föld fog!

13. A népesség növekedés visszafordítása • emberi születési arányok – érzékeny kérdés - vallási ok és szabad személyes döntés. • terhesség megelőzés? • ne az abortuszt támogassák!!! • inkább kíméletes beavatkozást, mint kemény fellépést! • a fejlődő országok lakóinak felvilágosítása • a gazdag országok a saját népességüket növelnék… A globális felmelegedés üteme jelentősen csökkenne, a Föld eltartó képessége nőne, ha a világnépesség csökkenne.

14. A döntéshozók nem akarják látni • Az EU hivatalos alapelve még mindig a „fenntartható növekedés” • Ha a készletek elfogynak, majd kitalálnak helyette valami mást a mérnökök. • Az ivóvíz, a termőföld, de még az éghajlat sem helyettesíthető • A pillanatnyi haszon, a pénz, a választási ciklus dönt, a szakértők hiába beszélnek • Felelős gondolkodás hosszú távra???

15. Versenyfutás a maradékért 1. • A Föld könnyen hozzáférhető olaj, szén, fémérc, ritka földfém tartalékai és még az ivóvíz és táplálék forrásai is rohamos léptékben tűnnek el • Jelentős drágulás várható… • Beindult a verseny a maradékért, meg kell szerezni minél többet, más rovására is, a Sarkvidéken, az Óceán mélyén vagy Afrikában!

16. Éhhalál a Földön: 30 000 /nap

17. Versenyfutás a maradékért 2. • Az élelmiszer termelés rengeteg energiát igényel, sőt műtrágyát, gyomirtót, gomba- és rovarirtó szert. • Ezek ma mind kőolaj és földgáz alapúak! • Meddig tudjuk kielégíteni a növekvő igényeket az elfogyó készletekkel?

18. Olaj mindenáron…

19. Versenyfutás a maradékért 3. • A Földön naponta 250 000 emberrel születik több, mint ahány meghal! Hetente egy Budapestnyi, havonta egy Mo-nyi + tömeg! • Az egy főre jutó termőföld 40 év alatt a felére csökkent! • Verseny a maradékért, a tengereken egymás elől halásszák el az egyre kisebb halakat. Mielőtt utódaik lehetnének!

20. Versenyfutás a maradékért 4. • Kína, India, Dél-Korea, Szaúd Arábia, az Arab Emirátusok termő- területeket vásárolnak Afrikában • A zöld technológiákhoz (szélerőmű, hybrid autó..) rengeteg ritka földfém kell, ezek bányászata kimagaslóan környezetszennyező (savval oldják ki) • Eddig tudtuk, ha kifogy valami, azt mással helyettesíthetjük. Ennek mostanában lesz vége, talán 20-30 éven belül.

21. A fosszilis energia (f)elhasználása

22. Az emberiség ökológiai hatása

23. A Föld „betegsége” Egy másik bolygó kérdezi a Földet: • Mi történt veled? • Rosszul vagyok! • Mondd, mi bajod? • Homo sapiensem van! • Az nem baj, hamarosan elmúlik! A kutatók szerint a természet elég hamar kiheverné az emberiség kipusztulását!

24. A fenntarthatóság felé… • Hosszú távon kell gondolkodni • Sok lehetőséget mérlegelni • A tanulás fontos („csinálva tanulni”, „tanulva csinálni”, hagyni hibázni, mert abból még többet tanul) • A kormányzás újítsa meg a rendszert! • Hagyjuk nyitva a választási lehetőségeket! • Figyeljük a legelöl haladókat!

25. A nagy változásokat Nem lehet: • Keresztülvinni • „Csinálni” • Megtervezni • Előre megjósolni De LEHET: • Előre látni, készülni rá • Befolyásolni • Irányt szabni neki • Siettetni

26. Mit tehetünk? • A biológiai sokféleséget fenn kell tartani! - Tápláléklánc, kártevők természetes ellenségei, a természet rugalmassága klímaváltozás esetén, az emberiség táplálék készlete lecsökken • Az ökológiai szolgáltatásokat (a természet adományait) meg kell őrizni! • Minek? Mert nem lesz tiszta ivóvizünk, rovar beporozta terményünk, termő talajunk, gyógynövényünk, nemesíthető növény- és állatfajtáink

27. A biodiverzitás vesztés néhány oka • Közöny • Vállalkozói profitérdek • Jogi, hatósági kiskapuk • Különböző tárcák között nincs összhang • A közgazdászok, jogászok nehezen értik, ha a természet elemei nincsenek beárazva (Hány €, hogy oxigént termel az erdő, mennyit ér a természet, stb.?) • Közlegelő, mindenki csak kicsit vesz el magának a közös természeti értékekből, de a többiek ne tegyék!

28. Mit tehet a világ? • Ne építsünk új széntüzelésű erőműveket! • Ne termeljünk ki több kőolajat, szenet! • Ne építsünk új atomreaktorokat! • Csak megújuló energiát használjunk! • Több ezer km új autópályát se építsünk, váltsuk le a fosszilis tüzelőanyagú autókat! • Bioüzemanyagot ne élelmiszer helyett „termesszünk”! • Ne építsünk bevásárlóközpontokat! • Fogyasszunk helyi termékeket!

30. 100 % megújuló energiához kell: • 3,8 millió nagy szélerőmű • 720 000 hullám-erőmű • 5350 geotermális erőmű • 270 új nagy völgyzáró gát és vízerőmű • 490 000 ár-apály turbina • 1 700 000 000 háztetőre szerelt napelem • 49 000 nagy koncentrált naperőmű • 40 000 nagy fotovoltaikus erőmű • szuperhálózatok • 20 év alatt 100 000 milliárd dollár befektetése (Jacobson & Delucchi (2011))

31. Tiszta megújuló energia: naperőmű, de megsüti a madarakat… Ivanpah Napelektromosság-termelő Rendszer Las Vegastól 64 kilométerre délnyugatra található, 1600 hektáron terül el. Fölötte közel 500 fok, megsülnek az arra repülő madarak.

32. A nagy dilemmák • A globális felmelegedést2 fok alatt kellene tartani – DEa mai gyakorlattal4 vagy még több fokot fog emelkedni 2100-ig. • Afosszilis tüzelőkészletnek legalább50 %-átmeg kellene őrizni a föld alatt (főként vegyipari nyersanyagnak), DEaz új földgáz és kőolaj lelőhelyeket is mindenáron ki akarják termelni. • A növekedésnek véges határai vannak, DEminden iparosodott ország még nagyobb gazdasági növekedést akar, hogy azzal lábaljon ki a pénzügyi válságból. • Nemzetek közötti és világméretű egyenlőségre törekvés mellett lehet csak az anyagi növekedést megállítani, DE az egyenlőtlenség világszerte nő. • A világ népesség növekedését vissza kellene fordítani, DE a gazdag országok épp a lakosság-csökkenésük ellen küzdenek. • Szinte csak megújuló energiát kellene használni, DE a fosszilis tüzelőanyagok még hatszor akkora állami támogatást kapnak. (Niels I. Meyer, Balaton Group, Sept., 2013/2)

33. Rugalmasság, terhelhetőség • Új stratégia: költsünk a globális felmelegedés hatásaival szembeni rugalmasság kialakítására • A rugalmasság egy pozitív és hajlékony, alakítható koncepció – amit jobban szeretnek a politikusok. • A zöld növekedés hangoztatása csak a további folyamatos gazdasági növekedés biztosítása zöld színben, zöld átmenet kell! • A szén alapú energiahasználattól a mai technológiákkal és gyártási mechanizmussal nem lehet elszakadni. A rugalmassági projektek kapjanak prioritást!

34. A növekedés határai • A központi dilemma: a politikusok figyelmen kívül hagyják a növekedés határait • A gazdasági növekedés nélkül több lesz a munkanélküli, mondják… • Erre van a foglalkoztatási koncepció, amelyben az átlagos munkaidőt a piaci hullámzáshoz igazítják, melyhez a munka szolidáris megosztása társul. • Nemzetközi probléma: Hogy lehet a nemzetek között megosztani egy elfogadható világméretű CO2 kibocsátás csökkentést? • A megoldás: Mindenki számára azonos, személy szerinti CO2 emissziós kvóta bevezetése 2050-ig.

35. A világméretű összeomlás lehetőségei • Ha semmibe vesszük a növekedés határait és a globális felmelegedést • ”Kis” atomháború – az utolsó olajkészletért vagy hasonló okokért. • Vegyi és biológiai fegyverek használata. • Éhínség, járványok, alapvető anyagok hiánya (pl. foszfátoké). • Forradalmak, környezeti károk elől menekülők tömege. (Paul Erlich and Anne Erlich: ”Can a collaps of global civilization be avoided?”, Proc. Royal Society, 2013.)

36. A vagyon „egyenlő” elosztása • A világ leggazdagabb 85 emberének vagyona ugyanakkora, mint a legszegényebb 3 500 000 000 emberé! (Oxfam, 2014. 01. 20.) • Az 500 multinacionális vállalat 12 család kezében • 41000 000 e. vagyona 1-1 szupergazdag kezében • Az USA GDP növekedését csak a szupergazda-gok gazdagodása adja, a szegények vagyona közben nem nő! Itthon is ugyanígy történik. • Mennyi az elég? Egy amerikai milliárdos kis gondolkozás után azt mondta: „Valamivel több!”

37. Egyenlőségegy elfelejtett koncepció • A magas szintű pénzügyi és társadalmi egyenlőség általános jólétet biztosít, megszünteti a társadalmi nyugtalanságot, a nemzetközi versenyképességet fokozza, stb. • A mai gyakorlatban a versengő társadalom legyőzi a jóléti (egyenlőséget biztosító) társadalmat – még az Észak-európai országokban is. • Világszintű egyenlőségre törekvés nélkül nem képzelhető el nemzetközi összefogás a globális felmelegedés mérséklése érdekében (Angela Merkel). • Progresszív adó kell a nagyon magas jövedelmekre, a jelentős magántulajdonra és a nagy örökségekre Nincs remény az idejében véghezvitt zöld átmenetre, csak a mainál sokkal nagyobb nemzeti és nemzetközi gazdasági és társadalmi egyenlőség mellett!

38. Az elővigyázatosság elvea másik elfelejtett koncepció • A legtöbb kormány a technológiai fejlesztést reklámozza. • De ki kell értékelni az új technológiák várható veszélyes következményeit. Röntgen-sugárzás, ólmozott benzin, azbeszt, élelmiszer adalékok... • A gazdasági fejlődés ma még fontosabb, mint a biztonság. Elsőbbség az elővigyázatosság elvének!

39. Megbukott a neoliberális gazdaságpolitika ”a gazdaság: politika, álruhában” • A 80-as évektől dominál a neoliberális gazd. pol.. • Az ellenőrizetlen és gyanús pénzügyi tranzakciók felgyorsították a pénzügyi válságot • A neoliberális gazdaságpolitikának nincs tudományos alapja és több problémát okoz, mint amennyit megold (Stiglitz and Krugman). • A gazdasági stabilitás érdekében újra be kell vezetni a tőke áramlás nemzeti ellenőrzését (Keynes). • Elsőbbség kell az ökológiai gazdálkodásnak

40. Ki kéne próbálni az igazi demokráciát(Az emberek hatalmát – nem a pénz hatalmát) • A pénz aláássa a demokráciát– erre tökéletes példa az Egyesült Államok.Demokrácia az egyáltalán? • A demokratikusdöntéseket a pénz egyáltalán nem befolyásolhatja! • A politikai pártok és politikusok pénzelése a magánszférából - illegális cselekedetnek minősítendő – kivéve a párttagok csekély tagdíját. • A politikai kampányokat főként önkéntesekkel kell megszervezni, egy alapszintű állami támogatás mellett. • Különben a pénz hatalma fogja a demokráciát helyettesíteni!

41. Nemzetközi lehetőségek • Vissza kell állítani a tőke mozgások állami ellenőrzését (Keynes 1930s) – amint ez megvolt az EU-ban a ’80-as évekig. • A WTO (Kereskedelmi Világszervezet) helyett legyen egy környezettudatos kereskedelmi szervezet, amely felel a világméretű szállításért és pénzügyi adózásért. • A zöld átmenetnek és az egyenlőségre törekvésnek legyen elsőbbsége a Világbank és az IMF helyett! • Meg kell szüntetni a fosszilis üzemanyagok állami támogatását. • Ne várjunk a nagy nemzetekre, mint az USA vagy Kína! Ők csak elszabotálják a világméretű megállapodásokat és kötelezettségeket! • Válasszunk világosan gondolkodó és szakmai szempontból kompetens politikusokat!

42. Mi indítja be az átmenetet? • Az egyik (kellemetlen) lehetőség, ha megvárjuk, míg összeomlik a világ. • Egy csoportba azokat az országokat, amelyek bemutatják a zöld fenntartható átmenet technológiai realitását és gazdasági előnyeit. • Az Észak-európai országok a legalkalmasabbak: Több, mint 20 millió lakóval, gazdag jóléti országok, a nemzetközi kitekintés hagyományával, elhanyagolhatóan alacsony szintű korrupcióval és hosszú távú északi együttműködési gyakorlattal. • Az Északi Csoport és az EU között egy sokkal rugalmasabb együttműködést kellene kialakítani, amely megengedi a tőke mozgások ellenőrzését, stb. • A fiatalok forradalma vigyen át minket a fenntartható világba!

43. Kis történeti visszatekintés • Ókor, középkor, járványok, háborúk, rossz higiénés viszonyok • Évezredeken át alig nőtt a Föld lakossága • Tradicionális világ volt • A szükségletek kötöttek voltak • Aki elérte az elvárt életszínvonalat, nem dolgozott tovább (nem „hajtotta” a pénzt, lelki békéje volt) • Harmóniában élt a természettel, nem is „igázta le”

44. A protestantizmus hatása • A protestantizmus szerint a rendszeres munka megvéd a kísértéstől, az időfecsérlés pedig bűn • A hivatás gondolatán alapuló racionális életvezetés (kálvinista eszme) a kapitalizmus szellemi megalapozója • A protestáns etika lerombolta a nyereségvágy korlátait, felszabadította a szerzési ösztönt (A katolikus jámborság idegen a világtól, nem is tesz benne akkora kárt.) (Max Weber: A protestantizmus és a kapitalizmus szelleme, 1905)

45. ...és én hol tartok? • „kényelemszerető, sikerorientált konzumkeresztény” vagyok-e? (Fabiny Tamás evangélikus püspök szavai) • Vagy felelősen, hosszú távra gondolva kezelem, amit Isten rám bízott? • Mert a „hajtsátok uralmatok alá…!” parancs már túl jól sikerült, • És Isten nem azt mondta, hogy tegyétek tönkre magatok alatt! • Bár a „művelje és őrizze…!” valóban sokkal nehezebb.

46. Mit tehetek? • Minél gazdagabb vagyok, annál több kárt teszek a természetben! Tudok-e takarékoskodni az energia, vegyszer, csomagolóanyag használattal, lemondani az autózásról – amikor csak lehet? (el nem autózott kilométerek) • Szelektíven gyűjtöm-e a hulladékot? • Felelős vagyok hosszú távon a társadalomért és a teremtett javakért vagy csak a pillanatnyi hasznot nézem? • Észreveszem-e a bajban lévőt? Nem restellek segíteni?

47. Még mit tehetek? • Szinte mindent újra kell hasznosítani nyersanyagként! • Sokkal tovább használni, javíttatni • Hatékonyabban használni • Az épületeket átépíteni energia és erőforrás hatékonyra (vastag, hatékony hőszigetelés, új nyílászárók, nap- és geotermális energia használata… (ezek ráadásul gyorsan meg is térülnek!) • Környezettudatosság, szemléletformálás • Új technológiák, kutatás a hatékonyságért • Ha a GDP<, a környezetrombolás is nő!

48. . „Törekedjetek arra, hogy kicsit jobbnak hagyjátok magatok után ezt a világot, mint ahogyan ti kaptátok!” (Robert Baden-Powell) / környezeti és szociális fenntarthatóság /

49. Köszönöm a figyelmet! laszlo.janossy@neki.gov.hu, Nemzeti Környezetügyi Intézet

50. Néhány hivatkozás • Dennis Meadows: „Limit to Growths” Rome, 1972 • Ross Jackson: ”Occupy World Street”, Chelsea Green Publishing, Vermont, USA, Spring 2012. • Herman Daly: ”Ecological Economics and Sustainable Development”, in Advances in Ecological Economics, Edward Elgar Publishsers, MA, US, 2007. • Joseph E. Stiglitz: ”The Price of Inequality”, Norton Publishers, New York, USA, 2013. • Niels I. Meyer: ”Danish Pioneering of Modern Wind Power”, chap. 6 in ”Wind Power for the World”, Pan Stanford Publ., Singapore, 2013. • CEESA project, final reports 2012: www.ceesa.dk • Niels I. Meyer: ”Enough is enough” (in Danish), 88 pp. Tiderne Skifter, Copenhagen, DK, November 2012. • Al Gore: Kellemetlen igazság c. film és könyv