Makroökonómia I. ea.

1. MakroökonómiaI. ea. Gazdasági szektorok és jövedelemáramlás, nemzetgazdasági teljesítmény számbavétele, nominál és reál kategóriák

2. VÍGH LÁSZLÓ Elérhetőség: vigh@kgt.bme.hu Honlap: vighlaszlo.com BME Q ép. II. em. A217. sz. Fogadóórák: kedd 10-12

3. Mikro- és makroökonómia • Levezethető-e a gazdaság működése helyzetüket optimalizáló szereplők döntéseiből • Keynes: Nem! • Neoklasszikusok: Igen! • Működik, vagy nem működik a láthatatlan kéz?

4. John Maynard Keynes 1883-1946

5. Alternatív modellek • Neoklasszikus: • rugalmas árrendszer • stabil egyensúly • teljes foglalkoztatottság • passzív gazdaságpolitika • Keynesiánus modell • az árrendszer nem tökéletes • a gazdasági egyensúly instabil • a foglalkoztatás általában nem teljes • szükséges az állami beavatkozás • figyelembe veszi a bizonytalanságokat és a várakozásokat

6. Makroökonómiai alapfogalmak. A makrogazdasági célok és összefüggések. A makroökonómia alapkérdései: Mi határozza meg egy ország össztermelésének, összes jövedelmének nagyságát és növekedési ütemét? Mi határozza meg a foglalkoztatottságot? Mi okozza az inflációt? Milyen tényezők befolyásolják a fizetési mérleg alakulását? A makrogazdasági politika céljai: A jövedelem és a termelés magas szintje, ill. növelése Magas szintű foglalkoztatottság, alacsony munkanélküliség Stabil inflációs ráta Külgazdasági kapcsolatok egyensúlya. 6

7. Makroökonómiai alapfogalmak. A makrogazdasági célok és összefüggések. Kibocsátás: ma a gazdasági siker legfőbb mércéje az országoknak az a képessége, hogy a gazdasági javak és szolgáltatások kibocsátásában magas szintet és gyors ütemű növekedést érjen el. Ennek legátfogóbb mérésre a Bruttó Hazai Termék (GDP: Gross DomesticProduct) szolgál, mely az egy év alatt termelt összes jószág és szolgáltatás. Foglalkoztatottság és munkanélküliség: a kényszerű munkanélküliség tömegessé válása anyagi nehézségeket okoz a családoknak, de a gazdasági terhek mellé hamarosan felsorakoznak a súlyos pszichológiai, társadalmi és közegészségügyi következmények is. 7

8. Makroökonómiai alapfogalmak. A makrogazdasági célok és összefüggések. Árak és infláció: fő makroökonómiai cél az árstabilitásnak a szabadpiaci viszonyok közötti fenntartása. Az árstabilitás azt jelenti, hogy az árak sem nem emelkednek, sem nem esnek túl gyorsan. Külgazdasági politika: az adott nemzet külkapcsolataival függnek össze. Normális időkben az export és import egyensúlyban van és stabil valutaárfolyam a jellemző. 8

9. A makrogazdasági szektorok: azonos gazdasági szerepet, funkciót ellátó szereplők összessége Vállalati szféra (V): Értékesítés céljából árukat és szolgáltatásokat termelő, költségeit bevételeiből finanszírozó, profitérdekelt szervezetek összessége. Háztartási szféra ( H ): fogyasztási cikkeket keres, munkát kínál és megtakarít; Költségvetési szféra (ÁLLAM - Á): Az állam különböző szervezeteinek összessége (központi költségvetés, települési önkormányzat, társadalombiztosítási alap); Külföld (K): Mindazon személyek, akik nem állandó lakói az adott országnak valamint mindazon vállalatok, amelyek nem integrálódnak szervesen a nemzetgazdaság belső folyamataiba. + Bankszektor 9

10. Makroökonómiai piacok A piacok:a makroökonómia olyan piacokkal foglalkozik, amelyeket az egyes részpiacok összesítésével nyerünk. Az alapvető piacok: Árupiac: egy gazdaság összes végső felhasználásra kerülő árujának piaca. A fogyasztási javak és a beruházási javak piacát egyesíti. Munkapiac: ahol az összes munkakereslet és kínálat találkozik. Az eladók a háztartások és a vásárlók a vállalatok és az állam. Tőkepiac amely a pénz, kötvény és részvény kínálat és kereslet kölcsönhatásával jellemezhető. 10

11. A makroszintű jövedelemáramlás • A gazdasági szektorok közötti jövedelemáramlást mutatja • Modell-semleges

12. A makroszintű körforgás ÁLLAM TV W VÁLLALAT TRV SV TRH SA TH G TŐKEPIAC HÁZTARTÁS SH Y I ÁRUPIAC SK C X IM KÜLFÖLD áru- és pénzmozgás 12 pénzmozgás

13. A makrogazdaság alapegyenletei: Az árupiac alapegyenlete: Y=C+I+G+X-IM A tőkepiac alapegyenlete: I=SÁ+SH+SV+SK.

14. Y = C + I + G + X - IM ha Y = GDP, akkor I: bruttó beruházás, SV tartalmazza az amortizációt. Bruttó profit ha Y = NDP, akkor I: nettó beruházás, amortizáció nincs SV-ben. (Nettó profit) Az Y értelmezése: 14

15. A szereplők alapegyenletei: A háztartás egyenlete: C+Th+Sh = W+TRh A vállalaté: W+Tv+Sv= Y+TRv Az államé: TRh+TRv+G+Sá = Th+Tv A külföldé: X+Sk =IM

16. Az árupiac alapegyenlete: Y=C+I+G+X-IM A tőkepiac alapegyenlete: I=Sá+Sh+Sv+Sk. A háztartás egyenlete: C+Th+Sh = W+TRh A vállalaté: W+Tv+Sv= Y+TRv Az államé: TRh+TRv+G+Sá = Th+Tv A külföldé: X+Sk =IM

17. A MAKROGAZDASÁG TELJESÍTMÉNYÉNEK MÉRÉSE

18. A nemzetközi összehasonlítások alapja: Nemzeti Számlák Rendszere (System of National Accounts, SNA) → SNA-mutatók Kiindulópont: Bruttó kibocsátás (Gross Output), GO: Egy országban, adott időszak alatt előállított termékek és szolgáltatások összértéke Meghatározása: • az összes termelő- és szolgáltató szervezet összes értékesítése és készletváltozása piaci (fogyasztói) árakon vagy tényezőköltségen számolva; • nem piaci szolgáltatások (pl. közoktatás, honvédelem stb.) esetén a ráfordítások összege

19. A bruttó kibocsátás nem alkalmas a tényleges teljesítmény mérésére, mert „halmozódásokat” tartalmaz (egyes értékeket többszörösen számít fel) Folyó termelő felhasználás: valamely tevékenység során felhasznált, ugyanakkor korábban megtermelt javak értéke (pl. kenyérgyártás – liszt; autógyártás – alkatrészek) A halmozódás kiszűrése: Bruttó kibocsátás – folyó termelő felhasználás = Bruttó hazai termék(Gross Domesticproduct, GDP)

20. Amortizáció: valamely tevékenység során igénybevett fizikai tőkejavak (gépek, berendezések, épületek stb.) adott időszakra elszámolt értékcsökkenése Bruttó mutatók – amortizáció = nettó mutatók: GDP – amortizáció=NDP

21. A nemzetgazdasági kibocsátás számbavételének módszerei, mutatószámai és problémáik A bruttó hazai termék: A bruttó hazai termék (GDP) az egy országban egy év alatt megtermelt végső felhasználásra kerülőtermékek és szolgáltatások összes értéke. A GDP mérhető, mint : Az egyes ágazatokban megtermelt hozzáadott értékek összege. A gazdaságban keletkezett különböző fajta tényezőjövedelmek összege. A végső javakra irányuló kiadások összege. 21

22. A nemzetgazdasági kibocsátás számbavételének módszerei, mutatószámai és problémáik 1. Egy termelési folyamatban keletkező hozzáadott érték a megtermelt javak értékének és a termelő felhasználás értékének a különbsége. Hozzáadott érték = összes termelés – Folyó termelő felhasználás A GDP egyenlő az egyes ágazatokban keletkező hozzáadott értékek összegével. A GDP minden megtermelt jószág értékét csak egyszer tartalmazza. GDP = Σ hozzáadott érték 22

23. A nemzetgazdasági kibocsátás számbavételének módszerei, mutatószámai és problémáik pl.: 23

24. A nemzetgazdasági kibocsátás számbavételének módszerei, mutatószámai és problémáik 2.A GDP, mint a gazdaságban keletkezett munka és tőkejövedelem összege: A GDP az országban a termelés során keletkezett tényezőjövedelmek: a kifizetett munkabérek, kamatok bérleti díjak, és a vállalatoknál maradó profitok összege. A hozzáadott érték, vagyis a megtermelt javak és a termelő fogyasztás értékének különbsége mutatja az egyes termelési folyamatokban termelődő tényezőjövedelmet. A GDP-t úgy is kiszámíthatjuk, mint a gazdaságban keletkező tényezőjövedelmek összegét. 24

25. A nemzetgazdasági kibocsátás számbavételének módszerei, mutatószámai és problémáik 3.A GDP mint a kiadások összege: A GDP-t mérhetjük, mint a hazai termelésű javakra irányuló kiadások értékét (C+IB +G+X-IM). A GDP-be számító kiadások: a fogyasztás, a bruttó beruházás, a kormányzati vásárlás, az export és az import különbsége. 25

26. A nemzetgazdasági kibocsátás számbavételének módszerei, mutatószámai és problémáik A nettó hazai termék: A GDP-ből levonva az állóeszközök értékcsökkenését (amortizációt) kapjuk meg a nettó hazai terméket, az NDP-t. NDP = GDP - amortizáció NDP = (C + In+ G + EX – IM) - amortizáció (In= nettó beruházások értéke) 26

27. A számbavétel kérdései A háztartások által termelt termékek (pl. kertben termelt zöldségek) beszámítanak a GDP-be, de a háztartásokban végzett szolgáltatások (pl. ebédfőzés) nem. A GDP nem tartalmazza: az illegális, tiltott gazdasági tevékenységet (pl. kábítószer előállítása), a legális, de az adócsalás szándéka miatt rejtett tevékenységet (fekete gazdaság), az informális, nem vállalati keretek között folytatott tevékenységet is (pl.: háztartásban végzett munka). A javakat elsősorban saját piaci árukon, vagy egy hasonló jószág piaci árán értékeljük. Ha egy jószágnak nincsen piaci megfelelője (pl. oktatási, egészségügyi, közbiztonsági, honvédelmi szolgáltatások, stb.), akkor azt költségáron értékeljük. 27

28. A nemzeti mutatók A GDP és az NDP a nemzeti számlarendszer termelési mutatói: az ország területén megtermelt végterméket mérik. A megtermelt hazai jövedelem nem feltétlenül egyezik meg a hazai gazdasági szereplők által felhasználható jövedelemmel. A bruttó nemzeti jövedelem (GNI)egy nemzet gazdasági szereplőiáltal, adott időszakban realizált összes elsődleges (bruttó) jövedelem és az amortizáció összege GNI = GDP + beáramló tényezőjövedelmek - kiáramló tényezőjövedelmek Nettó nemzeti termék (NNI – Nettó National Income) NDP + beáramló tényezőjövedelmek - kiáramló tényezőjövedelmek 28

29. A nemzeti rendelkezésre álló mutatók Ha figyelembe vesszük a segélyek, adományok és egyéb juttatások nemzetközi áramlását, akkor újabb jövedelmi mutatószámhoz jutunk. A közvetlen ellenszolgáltatás nélkül áramló jövedelmeket transzferekneknevezzük. Bruttó nemzeti rendelkezésreállójövedelem:a nemzetközi transzferekkel korrigált nemzeti jövedelem mutató (GNDI): GNDI = GNI + beáramló transzferek - kiáramló transzferek A GNDI-nek is van nettó párja a nettó nemzeti rendelkezésre álló jövedelem (NNDI). 29

30. SNA legfőbb mutatói 30

31. SNA legfőbb mutatóinak kiszámítása GDP = GO- Termelő fogyasztás NDP = GDP- Amortizáció GNI = GDP + külföldről kapott jövedelem-külföldre utalt jövedelem NNI = GNI – Amortizáció NNI = NDP +külföldről kapott elsődleges jövedelem-külföldre utalt elsődleges jövedelem GNDI = GNI+ külföldről kapott transzferek-külföldre utalt transzferek NNDI = GNDI-Amortizáció 31

32. A gazdasági növekedés mérése A reál-GDP százalékos változása az előző év azonos időszakához képest A végtermékek (és végső szolgáltatások) természetes mértékegységben kifejezett nagyságának %-os változása Meghatározása a gyakorlatban: GDP-deflátor a gyakorlatban: 1- az inflációs ráta

33. A nominális GDP az adott időszak árain számított, pénzben kifejezett GDP. A nominális GDP folyóáras mutató. A reál GDP-n a javak mennyiségében kifejezett GDP-t értjük, amelyet úgy kapunk, hogy a nominális GDP-t osztjuk a javak súlyozott átlagos árával, az árszínvonallal. Az árszínvonal jele P. A reál GDP-t egy összetett jószág egységeiben(Hicks) mérjük. Az összetett jószág egy jószágkosár, amelyben az egyes javak részarányát a normális GDP-beli részarányuk adja meg. A nominál és reál GDP 33

34. A nominál és reál GDP A reál GDP és az árszínvonal elméletben használt fogalom. A gyakorlatban ezeket a változatlan áras GDP (reál GDP) és az árindex (árszínvonalváltozás) helyettesíti. A változatlan áras GDP egy régebbi időszak árain számított GDP. A változatlan áras GDP-t úgy határozzuk meg, hogy a folyóáras GDP-t osztjuk egy megfelelően megválasztott árindexszel. Az árindex egy árukosár jelenlegi árösszegének arányát mutatja egy régebbi időszakhoz (ún. bázisidőszakhoz) képest. 34

35. A nominál és reál GDP. Kísérletek a gazdasági jólét mérésére A változatlan áras GDP kiszámítására alkalmazott árindexet GDP-deflátornak nevezzük, amely a GDP-be beszámító javak árindexe. A GDP-deflátor változása az infláció nagyságának legátfogóbb mutatója. 35

36. A nominál és reál GDP. Kísérletek a gazdasági jólét mérésére A változatlan áras GDP a reál GDP elméleti fogalmának gyakorlati mérésére szolgál. A reál GDP a termelt javak mennyiségét mutatja egy összetett jószág egységeiben kifejezve. A reál GDP tehát nem pénzben, hanem jószágmennyiségben fejezi ki a bruttó hazai terméket. Ezzel szemben a változatlan áras GDP pénzben kifejezett nagyság: a tárgyidőszaki GDP-t méri egy régebbi időszak, a bázisidőszak árain kifejezve. 36

37. Indexek • Értékindex= • Volumenindex 0= • Volumeninde 1

38. Árindexek • Árindex 1= • Árindex 0= • Az előbbi a GDP-deflátor, az utóbbi a fogyasztói árindex formátum

39. Összefüggések • 1. • 2. Nominális GDP: GDP-deflátor=Reál-GDP

40. A gazdasági jólét mérése A GDP a termelés és a jövedelem alapvető mutatója, de mégsem tekinthető a gazdasági jólét mérésére szolgáló mutatónak, ugyanis önmagában a megtermelt és a hazai gazdasági szereplőkhöz áramló jövedelem változása alapján nem lehet megítélni az ország gazdasági jólétének változását. 40

41. Legismertebb mutató Az emberi fejlődés indexe (HDI): A HDI-t az ENSZ munkacsoportja dolgozta ki, az emberi jólét jellemzésére. A HDI figyelembe veszi: a születéskor várható átlagos élettartamot; a népesség átlagos iskolázottsági szintjét; az egy főre jutó nemzeti jövedelmet. A három adat egyenlő súllyal esik latba a 0-1-ig terjedő HDI indexszám meghatározásakor. 41