Forgóeszköz-gazdálkodás

1. Forgóeszköz-gazdálkodás

2. Forgóeszköz • Azok az eszközök, amelyek várhatóan egy évnél rövidebb ideig szolgálják a vállalkozási tevékenységet • Főbb csoportjai: a) készletek b) követelések c) értékpapírok d) pénzeszközök

3. A forgóeszközök körforgása készpénz készpénz vevőállomány Vásárolt készletek termelés értékesítés Késztermék készletek

4. Forgóeszköz-gazdálkodás feladata: • A forgóeszközök körforgásának fenntartása • A termelés folyamatának biztosítása a lehető legkisebb ráfordítással • Eszközstruktúra és eszközlekötés optimális szintje • Eszközök finanszírozása

5. Forgóeszköz-hatékonyság az előállított termék mennyiségének és a tartós forgóeszköz-lekötésnek a hányadosa Forgóeszköz-igényesség a tartós forgóeszköz-lekötés és az előállított termék mennyiségének aránya Forgási sebesség mutatók A forgóeszköz-gazdálkodás elemzésére szolgáló mutatók

6. Forgóeszköz-gazdálkodás jellemzői • Rövid táv • Könnyebben korrigálhatók a döntések • A döntések jelentős hatással vannak a vállalat likviditási és jövedelmezőségi helyzetére

7. A vállalat működéséhez szükséges forgótőke mennyisége függ: • A tőke forgási idejétől (a készletre váltott pénz ismét készpénz formában jelenik meg) • A termelés és a forgalom nagyságától • A versenytársak magatartásától • A beszállítók szállítási feltételeinek változásától • Konjunkturális változásoktól • Technológiai változásoktól • A vállalat várakozásaitól

8. Optimális szint meghatározása Kétféle politikát folytathat a menedzsment: Konzervatív politika - magas forgóeszköz-állomány, nagyobb biztonság, magasabb költségek, könnyebben biztosítható a likviditás, nagyobb tárolási veszteségek, stb. Kockázatosabb politika - alacsony forgóeszköz-állomány, alacsonyabb költségek, Optimum a kettő között! • A forgóeszközök szintjét a forgóeszközök és az összes eszköz hányadosaként határozzuk meg optimális aránya az összköltség minimalizálásával határozható meg

9. Anyagi folyamatok és készletek A logisztikai rendszer

10. Anyagi folyamatok • Különböző készültségi fokú termékeknek vállalaton belüli és a vállalatok közötti áramlása • Térben és időben megszakadnak • A készlettartás: fizikai, gazdasági kényszerszerűség a gazdaság minden szintjén Készletek: a vállalatnál adott időpontban rendelkezésre álló termékek, anyagok állománya

11. Logisztika • Az a vállalati tevékenység, amely biztosítja, hogy az üzleti folyamatok zavartalan lebonyolításához szükséges termékek a megfelelő helyen és időpontban, a szükségletnek megfelelő mennyiségben, minőségben és választékban rendelkezésre álljanak • Logisztikai rendszer szerkezete: a) az anyagi áramlások b) készletek, c) a rájuk vonatkozó információk és irányítási struktúrák

12. A VÁLLALAT LOGISZTIKAI RENDSZERE A logisztika célja: a forgóeszköz-gazdálkodás, közvetve a vállalati gazdálkodás hatékonyságának biztosítása. 7M megfelelő termék megfelelő minőségben megfelelő állapotban megfelelő helyen megfelelő időben megfelelő felhasználónak megfelelő költségen

13. Logisztika története I. • Alkalmazása a hadseregnél kezdődött (pl. Nagy Sándor) • II. világháború után új fogalom a gazdasági szférában • 1950-es évektől stratégiai fontosságú a vállalatok számára • Gazdasági kiindulópontja: USA → Nyugat Európa → Kelet-Ázsia → Közép-Kelet-Európa (Magyarországon a rendszerváltás után)

14. Logisztika története II. • Fejlődési szakaszok (célok) • 1950-es évek: termelés támogatása (költségcsökkentés) • 1970-es évek: értékesítés támogatása • 1980-as évek: új célként a vevőkiszolgálás (vevő igényeihez való alkalmazkodás • Napjaink logisztikája: egyedi igényekre ill. az ellátási hálózatra koncentrál

15. A logisztikai rendszer részei: • Beszerzési logisztika, amely a vállalati tevékenységhez szükséges inputokat szerzi be és bocsátja a termelés rendelkezésére. • Termelési logisztika, amely a beszerzési logisztika által biztosított anyagokat áramoltatja a termelési folyamaton át. • Értékesítésilogisztika, amely a termelésből kikerülő termékeket az outputpiacon való értékesítés számára megfelelő módon biztosítja

16. A logisztikai rendszer szerkezete és részei közötti összefüggés

17. A logisztika helye a vállalatokon belül • Az egyes vállalatok logisztikai rendszerüket és szervezetüket nem különítik el az egyéb vállalati folyamatoktól és szervezetektől • Az anyag- és információ áramlás lehetővé teszi a vállalati logisztikai célok megvalósítását, melyek a következők:- a szállítási határidők rövidítése- a szállítási pontosság, a megbízhatóság növelése- a kapacitások kihasználása- készletszintek csökkentése- rugalmasság- rendszer áttekinthetősége- a termék jó minősége- környezetvédelem- megfelelő szolgáltatások nyújtása

18. A logisztikai stratégia • Értékesítési stratégia • Beszerzési stratégia - venni vagy gyártani - a szállítóval szembeni követelmények (minőség, gyakoriság, szállítási idő, szállítást kísérő szolgáltatások - beszerzési információs rendszer • Készletgazdálkodási stratégia - befektetett eszközök nagysága - a vállalati működés rugalmassága - a készletekkel kapcsolatos folyamatok ráfordítások • -Az értékesítési rendszer felépítése • A kereslet kielégítés időzítése • A szállítás technológiájának kialakítása

19. Közlekedés-technika Gyártás-technika Szállítás- és rakodás-technika Csomagolás-technika Üzem- és vállalatgaz-daságtan Logisztika Raktározás-technika Marketing Kommuni-kációs technika Informatika A logisztikával kapcsolatban levő főbb szakterületek

20. A logisztikai rendszer működésének értékelése: 2 tényezőt kell figyelembe venni: • Általa nyújtott szolgáltatás színvonalát • Működés költségeit

21. A kiszolgálási színvonala(értékesítési logisztika) 3 tényező határozza meg: • Rendelkezésre állás: a logisztikai rendszernek az a képessége, hogy kielégítse a vele szemben jelentkező keresletet. (szoros kapcsolat a készletgazdálkodással) • Kiszolgálási idő: rendelés beérkezésétől annak teljesítéséig eltelt idő • Kiszolgálás minősége: vevő megfelelő árut kapott?

22. A logisztika költségstruktúrája 2 fő csoport: • Adminisztratív (irányítási) költség: • Készletezés, beszerzés, értékesítés, termelésellátás adminisztratív költségei + információrendszerek működtetési költségei • Logisztikai funkció fizikai megvalósításának költsége • Szállítás, tárolás, anyagmozgatás, csomagolás költségei

23. Készletgazdálkodás költségei KÉSZLETTARTÁS KÖLTSÉGEI Raktárköltségek - fűtés - világítás - karbantartás Készlettárolás költsége - anyagmozgatás Egyéb költségek - biztosítás - igazgatás HIÁNY KÖLTSÉGEK Számszerűsíthető Nem számszerűsíthető UTÁNPÓTLÁSI KÖLTSÉGEK Közvetlen költségek - beszerzés Közvetett költségek -megrendelés -átvétel - ellenőrzés

24. Készletgazdálkodás Vásárolt készletek állománya: alanyanyagok, segédanyagok, vásárolt alkatrészek Saját termelésű készletek:félkész, befejezetlen, késztermék készletek Kérdések: Mit tartsunk készleten? Mekkora legyen a készlet? Milyen időközönként mennyit rendeljünk? Hogyan tudjuk gazdaságosan megoldani? Készletezési mechanizmusok: - rendelés rögzített időközönként - rendelés meghatározott készletszint elérésénél - a rendelési tétel nagysága rögzített - a rendelési tétel akkora, hogy beérkezése után adott szintet a készlet elérjen

25. Mikor rendeljünk? Amikor a Mindig ugyanakkor készletszint egy (Rögzített rendelési meghatározott időköz (t)) jelzőkészlet - szint (s) alá csökken. Mindig ugyanannyit „Fűrészfog” modell (t,q) Kétraktáros modell (s,q) (Rögzített rendelési mennyiség (q)) Mennyit rendeljünk? Anny it, hogy az a maximális Ciklikus modell (t,S) Csillapításos modell (s,S) készletszintre (S) töltsön fel. Készletgazdálkodási mechanizmusok

26. Fűrészfog modell (t,q)

27. Ciklikus készletgazdálkodási mechanizmus (t,S) Rögzített paraméterek: - rendelési időköz - maximális készlet Prognosztizálandó: - a rendelési volumen

28. Ciklikus készletgazdálkodási modell Maximális készletszint Készlet mennyi-ség Q1 Q3 Q2 Kényszer leállás Idő t t t Előnye: fix rendelési időpont, a beszerzés munkájának ütemezhetősége Hátránya: változik a rendelt mennyiség, magas biztonsági készleteket kell tartani

29. Csillapításos készletgazdálkodási mechanizmus (s,S) Rögzített paraméterek: - maximális készlet - jelzőkészlet Prognosztizálandó: - a rendelési időpont - rendelési tétel

30. Maximális készletszint Készlet mennyi-ség Q3 Q1 Q2 Rendelési jelzőszint Minimális készlet Idő t1 t2 t3 Csillapításos készletgazdálkodás Előnye: szükségletekhez igazodó rendelési időpont, rögzített maximális készletszint Hátránya: folyamatos készletellenőrzés

31. Kétraktáras készletgazdálkodási mechanizmus (s,q) Rögzített paraméterek: - rendelési tétel - jelzőkészlet Prognosztizálandó: - a rendelési időpont

32. Készlet mennyi-ség Q Q Q Rendelési jelzőszint Minimális készletszint Utánpótlási idő Idő t1 t2 t3 Kétraktáras készletgazdálkodás Előnye: nagyfokú automatizmus Hátránya: erős ingadozás esetén nehezen tervezhető

33. Költségek Utánpótlási költségek Q Gazdaságos rendelési mennyiség modellje Készlettartás összes költsége Raktározási költség

34. Készlettartás költsége: ahol: k= egységnyi készlet költsége

35. Rendelés költsége: ahol: S= egy rendelés költsége R=termelés nagysága Q= a rendelés tételnagysága

36. Az adott időszak készletezésének költsége: + =-+ Optimális rendelendő mennyiség: