GAZDASÁGI ÉS KÖZLEKEDÉSI MINISZTÉRIUM

1. GAZDASÁGI ÉS KÖZLEKEDÉSI MINISZTÉRIUM A DUNA HAJÓZHATÓSÁGÁNAK JAVÍTÁSATÁRGYÚ PROJEKTET MEGALAPOZÓ TANULMÁNY Dr. Mayer István JAKABSZÁLLÁS, 2007.10.10.

2. A tanulmány célja • A hajózást akadályozó gázlók és szűkületek megszüntetése • az ENSz EGB előírásai szerint a Duna 1811-1641 fkm szakaszán a VI/B és • az 1641-1433 fkm szakaszán a VI/C hajóútnak megfelelő mértékben. • A hajóút folyamatos üzemeltetésének biztosítása • folyamatos monitoring (mérő, ellenőrző és hírközlő) rendszer megvalósítása, • a hajóút kitűzése, • a jéglevonulás szabályozása, • az üzemeltetés intézményi (jogi, gazdasági és szervezeti) feltételeinek megteremtése. • A hajózási feltételek javításával összefüggő • ökológiai rehabilitáció (környezet- és természetvédelmi intézkedések) végrehajtása, • a rekreáció és a turizmus legcélszerűbb fejlesztése, • a partiszűrésű vízkészletek, valamint a vízkivételek védelme. • A Duna teljes hazai szakaszára vonatkozó integrált folyógazdálkodási terv kidolgozása

3. A tanulmányban megoldandó feladatok • A víziút javításához és üzemeltetéséhez szükséges munkák • A mederállapot javítása, a hagyományos folyamszabályozási módszerű megvalósítás lehetséges alternatíváinak kidolgozása • A szabályozás illesztése az egyéb igényekhez, használathoz — az integrált folyógazdálkodás megtervezése • Ivóvízkészlet, parti szűrésű kutak – a vízbázisok védelme • Jéglevezetés • A hajóút kitűzése, közzététel • A folyó menti természeti értékek védelme, ökológiai rehabilitáció • A víziúthoz kapcsolódó rekreáció és turizmus • Megvalósíthatósági változatok értékelése, költség-haszon elemzése

4. B C A 1. A víziút javításához és üzemeltetéséhez szükséges munkák • Megtörtént a mederfelmérés módszerének meghatározása, az eltérő detektálhatóságú szakaszok kijelölése • A mérőhajóba telepített egysugaras felmérő rendszerrel a szelvénymenti mérések Szap és Baja között befejeződtek • A többsugaras felmérő rendszerrel a gázlók és szűkületek részletes felmérése a teljes magyarországi szakaszon elkészült

5. 1. A víziút javításához és üzemeltetéséhez szükséges munkák • Számították a Szap-déli országhatár szakaszra a hajózási kisvízszint felszíngörbéjét (a 94%-os, 30 éves tartósságú jégmentes vízhozamhoz tartozó vízfelszínt, amely a hajóút javítás, gázlók, hajóút szűkületek kiváltásának vonatkozási felülete)

6. 1. A víziút javításához és üzemeltetéséhez szükséges munkák • Egydimenziós modell készült a Szap-Déli országhatár szakaszra • Megtörtént a modell adatfeltöltése, kalibrálása • Elkészült a tervváltozatok hajózási kisvízszint felszíngörbéjére gyakorolt hatásának modellezése • Iteratív módon vizsgálták az egyes tervezett szabályozási munkák hatását

7. 2. A mederállapot javítása, a folyamszabályozási módszerű megvalósítás lehetséges alternatíváinak kidolgozása • Elkészült a hajózás szempontjából kedvezőtlen gázlók (21 db), hajóút szűkületek (28 db) és jégmegállásra hajlamos helyek (6 db) katasztere • Bemutatták és elemezték a korábban készült szabályozási tervváltozatokat és mérlegelték aktualitásukat • Elkészítették a kritikus szakaszokra a szabályozási változatokat és azok leírását • Összefoglalták a mellékág-rehabilitációs célokat, megállapították az élőhely rehabilitáció peremfeltételeit, összefoglalták a tervezési szempontokat jéglevezetési viszonyokra és a mellékágak feltöltődési viszonyaira vonatkozóan

9. 3. A szabályozás illesztése az egyéb igényekhez, használathoz — az integrált folyógazdálkodás megtervezése • Leírták a jelenlegi állapotot, meghatározták a folyógazdálkodás célját • A nyílt tervezési eljárás keretében kérdőívek kiküldésével és feldolgozásával feltárták • az önkormányzatok, • vállalkozók, • civil szervezetek, • hatóságok különböző folyóhasználati igényeit • Megállapították a célállapotok eléréséhez szükséges feltételeket • az ökológia, • a hajózás, • a vízgazdálkodás, • a parti szűrésű ivóvízkészlet, • a rekreáció és turizmus vonatkozásában

10. 3. A szabályozás illesztése az egyéb igényekhez, használathoz — az integrált folyógazdálkodás megtervezése • Megállapították a célállapotok eléréséhez szükséges feltételeket • az ökológia, • a hajózás, • a vízgazdálkodás, • a parti szűrésű ivóvízkészlet, • a rekreáció és turizmus vonatkozásában

11. 4. Ivóvízkészlet, parti szűrésű kutak – a vízbázisok védelme • Összefoglalták a vízbázisok védőterületére vonatkozó korlátozásokat • Elkészítették a Duna-menti parti szűrésű üzemelő és távlati vízbázisok kataszterét (a Vízkészlet-gazdálkodási Atlasz, valamint az érintett vízügyi igazgatóságok adatszolgáltatása alapján) • Meghatározták a folyószabályozási munkák során érintett vízbázisokat • A tervezett szabályozási beavatkozásokról tájékoztatták az érintett vízműveket és vízügyi igazgatóságokat • Meghatározásra kerültek az értékelési tényezők, a kritikus szakaszok szabályozási változatai alapján folyamatban van az érintett vízbázisokra gyakorolt hatások becslése • A szabályozási változatokról egyeztetések, információcserék zajlottak az adott vízművekkel

12. 5. Jéglevezetés • Ismertették a jéglevezetés előzményeit és jelenlegi helyzetét, valamint a javasolt intézkedéseket a magyarországi folyamszakaszra • Kidolgozták a rendszeres mederfelmérésre a jégmegállásra hajlamos szakaszok mederszakaszok ellenőrzésére, a mederrendezési munkák végrehajtására vonatkozó tervet • Javaslatot tettek a jégtörő hajópark korszerűsítésére és üzemeltetésére

13. 6. A hajóút kitűzése, közzététel • Leírták a hajóút kitűző rendszer jelenleg használt úszó és parti jeleit, javaslat készült azok korszerűsítésére Korszerű többfunkciós jelzőbója Korszerű kompakt szolár paneles világító egységek

14. 6. A hajóút kitűzése, közzététel • Bemutatták a hajóút kitűzési és közzététel műszaki és hazai és nemzetközi gyakorlatát (eszközök, szervezeti rend) • Leírták a folyami információs szolgáltatások (RIS) célját, alapelveit és hazai bevezetésének lehetséges folyamatát • Javaslatot készítettek a hajózást irányító és kitűző jelzések engedélyezési eljárásának, közzétételének korszerűsítésére

15. 7. A folyó menti természeti értékek védelme,ökológiai rehabilitáció • Kidolgozták az ökológiai rehabilitáció előkészítő adatgyűjtésének módszertanát • florisztikai, • cönológiai, • makro-faunisztikai, • halbiológiai vonatkozásban • Felméréseket végeztek 28 folyószakaszra és 55 szigetre, mellékágra • Összefoglalták a mellékágak és szigetek rehabilitációját célzó műszaki beavatkozásokat

16. 8. A víziúthoz kapcsolódó rekreáció és turizmus • Kidolgozták az adatgyűjtés-elemzés területbejáráson, piackutatáson alapuló módszertanát • Elkészítették a Duna-völgy turizmusának tematikus elemzését • víziturizmus • horgászturizmus • ökoturizmus • aktív turizmus • kerékpáros turizmus • lovas turizmus • falusi turizmus • bor és gasztromónia • kulturális turizmus • egészségturizmus • konferencia és üzleti turizmus bontásban • A szabályozási változatok alapján a turisztikai lehetőségek vizsgálata és mintatervek kidolgozása történt meg három turisztikai hajótípus • nem gépi hajtású vízi sporteszközök (evezős csónak, kenu, kajak, keelboat) • kishajók (jacht, motoros kishajó) • nagyhajók (kiránduló-, üdülő- és lakóhajó) igényeinek megfelelően

17. 9. Megvalósíthatósági változatok értékelése, költség-haszon elemzése Elkészült • a beavatkozási lehetőségek számbavétele • a reális változatok elemzése • a tervváltozatok költség-haszon elemzése

18. 9. Megvalósíthatósági változatok értékelése, költség-haszon elemzése

19. 9. Megvalósíthatósági változatok értékelése, költség-haszon elemzése

20. 9. Megvalósíthatósági változatok értékelése, költség-haszon elemzése

21. Köszönöm a figyelmet!