I. FEJEZET: A közigazgatás felépítése és működése Ügykezelői alapvizsga

1. I. FEJEZET: A közigazgatás felépítése és működése Ügykezelői alapvizsga A diasor hatályosítását végezte: dr. Varga Márk, 2014. augusztus 15.

2. Tartalom 1. A közigazgatás felépítése 1.1. A közigazgatás fogalma, feladata 1.2. A közigazgatás rendszere 1.3. A közigazgatási szervek csoportosítása 2. Államigazgatás 2.1. Az államigazgatás központi szervei 2.2. Az államigazgatás helyi-területi szervei 3. Önkormányzati igazgatás 3.1. Az önkormányzati rendszer alapjai 3.2. Az önkormányzatok típusai, feladat- hatáskörei 3.3. A helyi önkormányzatok szervezete és működésének alapvető szabályai

3. 1. A közigazgatás felépítése 1.1. A közigazgatás fogalma, feladata 1.2. A közigazgatás rendszere

4. 1.1. A közigazgatás fogalma A közigazgatás olyan szervezetrendszer, amelynek alapvető funkciója a törvényhozó szervek által meghatározott feladatok közhatalommal és egyéb szervezési eszközökkel történő végrehajtása, megvalósítása.

5. 1.1. A közigazgatás feladata Rendelet Normatív utasítás Normatív határozat Hatáskör Illetékesség Ivóvíz ellátás Óvodai nevelés Iskolai oktatás

6. 1 1.2. A közigazgatás rendszere Két szervezetrendszer (duális jelleg) Államigazgatás • Jogszabály, illetve a felettes szerv által meghatározott önálló feladat-, hatáskör, döntési jogkör. • Állami feladatokat lát el (országos közügy). • Önálló döntési jogkörrel rendelkeznek. • Hivatali forma, egyszemélyi vezetés (hierarchikus rendszer). • Szervezetüket jogszabály határozza meg. • Önálló költségvetésük van • Állami vagyonkezelők • Van felettes (irányító, felügyelő ) szervük

7. 1.2. A közigazgatás rendszere 2 Két szervezetrendszer (duális jelleg) Önkormányzati igazgatás • Törvényi és saját feladat-meghatározás. • Helyi közügyeket lát el. • Önálló döntési jogkör. • Választott vezetők irányításával működik (testületi szerv). • Szervezetüket önállóan határozzák meg. • Önálló költségvetés. • Saját tulajdon, saját bevételek. • Nincs felettes szerv (kizárólag törvényességi felügyelet).

8. 2. Az államigazgatás 2.1. Az államigazgatás központi szervei 2.2. Az államigazgatás helyi-területi szervei

9. 2.1. A központi államigazgatási szervek - Az egész országra kiterjed az illetékességük - Országos feladatokat látnak el - Irányító - szabályozó - végrehajtó típusú feladatokat látnak el

10. 2.1.1. A Kormány szervezete és működése • A Kormány hatáskörét ülésén gyakorolja, rendszeresen (hetente) ülésezik. • Rendeletet alkot. • Határozatot hoz (irányítási jogkörében: normatív határozat). • Működését részletesen a Kormány ügyrendje szabályozza. a Kormány élén áll, az Országgyűlés választja, a Kormány megbízatása a Miniszterelnöktől függ a Köztársasági elnök nevezi ki a Miniszterelnök javaslatára, vezetési, irányítási, testületi feladatokat látnak el

11. 2.1.2. A Kormány segédszervei

12. 2.1.3. Minisztériumok Miniszter feladatai: • Vezeti a minisztériumot; • Irányítja az államtitkár és a közigazgatási államtitkár tevékenységét; • Kormány-előterjesztések készítése; • Jogszabály-előkészítés, ágazati stratégia kidolgozása; • Jogalkalmazó, irányító, felügyeleti, ellenőrzési feladatok ellátása; • Nemzetközi kapcsolatok kialakítása; • Kapcsolattartás állami és civil szervezetekkel. Jellemzői: • Miniszter által vezetett, központi kormányzati szerv; • Különös hatáskör; • Kormány irányítási jogköre; • Egyszemélyi felelős vezetés; • Politikai változó és szakmai állandó elemek.

13. A minisztérium szervezete Minisztérium

14. 2.1.4. A főhivatalok Fő feladatuk: a Kormány döntéseinek végrehajtása; a területi államigazgatási szervek irányítása; a szakterületüket érintő kormányzatidöntések előkészítése; hatósági tevékenység.

15. 2.1.4. A főhivatalok 1. Kormányhivatal • Központi Statisztikai Hivatal • Magyar Energia Hivatal • Országos Atomenergia Hivatal • Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala • Nemzeti Adó- és Vámhivatal 2. Rendvédelmi szerv • rendőrség • büntetés-végrehajtási szervezet • hivatásos katasztrófavédelmi szerv • polgári nemzetbiztonsági szolgálatok 3. Autonóm államigazgatási szerv • Közbeszerzési Hatóság • Egyenlő Bánásmód Hatóság • Gazdasági Versenyhivatal • Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság 4. Önálló szabályozó szerv • Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság • Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal 5. Központi Hivatal • Nemzeti Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség • Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség • Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság • Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal stb.

16. 2.2. Az államigazgatás helyi-területi szervei Központi szakigazgatási szervek

17. 2.2.1. A megyei és fővárosi kormányhivatalok szervezete

18. 2.2.2. Járási (kerületi) hivatalok A megyei és fővárosi kormányhivatalok szervezeti egysége (198 db); Az államigazgatás legalacsonyabb szintű területi szerve; Azon államigazgatási feladatok jelentős részében rendelkezik hatáskörrel, melyekben korábban a jegyzőnek , a polgármesternek vagy a hivatal szervezetének (pl. okmányiroda) kellett eljárnia.

19. 3. Az önkormányzati igazgatás 3.1. Az önkormányzati rendszer alapjai 3.2. A helyi önkormányzatok típusai 3.3. A helyi önkormányzatok egymás közti kapcsolata 3.4. A helyi önkormányzatok feladat- és hatásköre 3.5. A helyi önkormányzatok szervezete és működésének alapvető szabályai

20. 3.1. Az önkormányzati rendszer alapjai A helyi önkormányzás a helyi közügyekönálló, demokratikus intézése, a helyi közhatalomnaka lakosság érdekébentörténő gyakorlása. A helyi önkormányzás joga az érintett választópolgárok közösségét illeti meg. Helyi közügy: • közszolgáltatás biztosítása; • közhatalom helyi gyakorlása; • szervezeti, pénzügyi, személyi feltételek biztosítása. Gyakorlása: • közvetlenül (népszavazás, népi kezdeményezés), • közvetetten (képviselő-testület) útján történik.

21. 3.2. A helyi önkormányzatok típusai

22. 3.3. A helyi önkormányzatok egymás közti kapcsolata A települési önkormányzatok típusai • Városi (speciális jogállású járásszékhely város, megyei jogú városok) önkormányzatok • Fővárosi kerületi önkormányzat • Községi települési önkormányzatok A megyei önkormányzatok • Nem felettesei a települési önkormányzatoknak • Mellérendeltségi viszonyban állnak

23. 3.4. A helyi önkormányzatok feladat- és hatásköre Területi Megyei Települési Minden helyi közügy, amelyet törvény nem utal más szerv feladat- és hatáskörébe, és nem sérti a települési önkormányzat érdekeit: • területfejlesztési, • területrendezési, • vidékfejlesztési, valamint • koordinációs feladatokat látnak el.

24. 3.5. A települési önkormányzatok szervezete és működésének alapvető szabályai • A helyi önkormányzat a feladatok és hatáskörök közvetlen címzettje. • A képviselő-testületet a polgármester képviseli. • Az önkormányzati feladatok ellátását a képviselő-testület és szervei biztosítják. Az Mötv. szerint a képviselőtestület hatásköre átruházható: • a képviselő-testület bizottságaira; • a polgármesterre; • településrészi önkormányzat testületére; • önkormányzati társulásra. Az Mötv. felsorolja az át nem ruházható hatásköröket is. Pl.: rendeletalkotás, költségvetés megállapítása stb.

25. A képviselő-testület szervei 3.5.1. A települési önkormányzatok szervezete • Polgármesteri Hivatal • Jegyző • Körjegyző • Főjegyző (megye, főváros) • Aljegyző(k) • Bizottságok • kötelező • önként létrehozott • állandó • eseti bizottság Polgármester (Főpolgármester Közgyűlés elnöke) Részönkormányzat

26. 3.5.1.1. A képviselő-testület • Rendeletet alkot, határozatot hoz. • A legfontosabb hatáskörei nem ruházhatók át. • Hatáskörgyakorlás formája: testületi ülés. • Tagjainak számát a település nagyságának függvényében a polgármesterek, képviselők választásáról szóló törvény határozza meg • A képviselő köteles részt venni a képviselő-testület munkájában.

27. 3.5.1.2. A polgármester • Irányítja a polgármesteri hivatalt • Képviseli az önkormányzatot • Önkormányzati hatáskörök ruházhatók át rá • Államigazgatási hatáskörök címzettje • Helyettesítésére alpolgármester(ek) választása • Tagja és elnöke a képviselő-testületnek • Összehívja és vezeti az üléseket • Köteles végrehajtani a képviselő-testület döntését

28. 3.5.1.3. Bizottságok •  A képviselő-testület munkáját segítik. • javaslattevő, véleményező, döntést előkészítő, döntéshozó, a döntés végrehajtását szervező, ellenőrző funkció • Tagjai: • önkormányzati képviselők (többségben), és külső szakértők •  Elnökecsak képviselő lehet Kötelezően létrehozott ha törvény előírja (pl. pénzügyi bizottság) Szabadon létrehozható lehet állandó, ideiglenes, vagy eseti

29. 3.5.1.4. Önkormányzati társulások Létrehozható: egy vagy több önkormányzati feladat- és hatáskör polgármester és a jegyző államigazgatási feladat- és hatáskörének hatékonyabb, célszerűbb ellátására.

30. 3.5.2. A települési önkormányzatok működése • Szervezeti és Működési Szabályzat A működés alapdokumentuma • Az ülések összehívása, határozatképesség; nyilvános és zárt ülés esetei • Döntéshozatal (a képviselő-testület ülésén történik): - egyszerű többség - minősített többség • A képviselő-testület döntése: - rendelet - határozat • Rendeletalkotás A törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére a képviselő-testület rendeletet alkot. • Közmeghallgatás intézménye

31. 3.6. A helyi önkormányzatok és az egyéb állami szervek kapcsolata Kormány: - képesítési előírások - törvényességi ellenőrzés biztosítása (megyei kormányhivatalon keresztül) • Köztársasági • elnök: • - választások kitűzése • területszervezési döntések Országgyűlés: - törvényi keretek (pl.:Mötv.) - feloszlatás - területszervezési döntések ÖNKORMÁNYZAT IM + BM - ”ágazati” felelős - döntés-előkészítés - törvényességi ellenőrzés biztosítása a kormányhivatalokon keresztül Miniszterek: - szakmai követelmények meghatározása - ellenőrzés - információcsere Fővárosi és Megyei Kormányhivatal - törvényességi ellenőrzés - szakmai segítségnyújtás - hatósági feladatok

32. 4. Közigazgatás-fejlesztési Stratégia (Magyary Program) • 4.1. A közigazgatási változások • 4.2. A közigazgatási stratégiaalkotás folyamata

33. 4. Közigazgatás-fejlesztési Stratégia (Magyary Program) A Magyary Zoltán Közigazgatás-fejlesztési Program a magyar közigazgatás középtávú működési kereteit meghatározó stratégiai dokumentum és kijelölt cselekvések sora, amely rögzíti a közigazgatás-fejlesztés irányait.

34. 4.1. A közigazgatási változások Típusai • REFORM • felülről lefelé irányuló folyamat • a közigazgatás vezető szintje kezdeményez • a közigazgatás egészét érinti • INNOVÁCIÓ • alulról fölfelé induló folyamat • az apparátus kezdeményez • valamely részterületet érint

35. 4.2. A közigazgatási stratégiaalkotás folyamata • A Kormányzati Stratégiai Irányítási Rendszer (KSIR): • egymásra épülő hosszú, közép- és rövid távú kormányzati tervdokumentumok kialakítása, amelyek szervesen összefonódnak a megvalósítással, • a megvalósítás nyomon követése és szükség szerinti beavatkozások biztosítása, • 3. a fentiek érvényesülését elősegítő tudásgyarapítás, eljárások, intézményi működési formák és segítő eszközök bevezetése es fenntartása. • A kormányzati stratégiai dokumentumok két csoportra • a tervdokumentumokra és • a megvalósítási dokumentumokra bomlanak.

36. 4.2.1. Magyary Zoltán szakmai munkássága - 1888-1945 - Jogász, egyetemi tanár, iskolateremtő tudós, köztisztviselő - Pályájának első fele a közigazgatáshoz kapcsolódik: 1931: közigazgatási kormánybiztosi megbízatást kap - Nevéhez fűződik a Magyar Közigazgatási Intézet megalapítása, amelyet igazgatóként vezetett. - Az 1930-as évektől egyetemi tanári es kutatói munkássága vált meghatározóvá. Ekkorra már nemzetközi hírű közigazgatás-tudós. Angolul, franciául, németül és oroszul jelentek meg publikációi, monográfiái. - Fő műve: Magyar közigazgatás (1942)

37. 4.2.2. A Magyary Program kiindulópontjai • A megoldásra váró problémák • – túlburjánzó állami szervezetrendszer és a tisztázatlan felelősségi viszonyok; • – közigazgatási ügyintézés alacsony színvonala; • – teljesítménykényszer hiánya; • – közigazgatás jogalkotói képessége mögött elmarad a tervezési képesség színvonala. • A Magyary Program műfaja nem terv, hanem program, mert • biztosítja a folyamatos mérhetőséget. Megvalósulásáról évről évre jelentés készül, amely alapján az előrehaladás mértéke mérhető; • időtartománya igazodik a politikai ciklushoz; • maga is eszköz. A közszolgálat számára közös cél- es fogalomrendszert hoz létre, amely segít abban, hogy az általa közvetlenül érintett sok ezer kormánytisztviselő, katona, rendvédelmi dolgozó valódi hivatásrenddé és közösséggé váljon; • sikeres fejlesztési modellként hatása kisugárzik.

38. 4.2.3. A Magyary Program célrendszere A Magyary Program átfogó stratégiai célja az Alaptörvényben foglaltaknak megfelelően a hatékony nemzeti közigazgatás megteremtése. A Magyary Program stratégiai célkitűzései: – az eredményes szervezeti működés; – a feladatrendszer megújítása; – a belső eljárások racionalizálása; – az ügyfélkapcsolatok javítása; – a személyzeti igazgatás fejlesztése; – a kiszámítható életpálya.

39. 4.2.4. A Magyary Program beavatkozási területei • A közigazgatási szervezetrendszer • A közigazgatási feladatellátás • A közigazgatás eljárásrendje • A közigazgatási személyzeti rendszer

40. 4.2.5. A Magyary Program végrehajtása KIM központi hatáskörrel rendelkezik a feladat ellátására Az intézkedések zömét belső erőforrásból, illetve az ÁROP és az EKOP révén rendelkezésre álló európai uniós forrásból, kisebb részben nemzeti forrásból valósítja meg egy folyamatosan aktualizált részletes intézkedési terv mentén, amely rögzíti a konkrét projekteket, intézkedéseket, a felelősök körét, a forrásokat és a határidőket.

41. köszönöm megtisztelő figyelmüket! sikeres felkészülést kívánok!