A szabályozó állam a kodifikációban .

1. dr. Jeney Orsolyahelyettes államtitkárKÖZIGAZGATÁSI ÉS IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUMIGAZSÁGÜGYI ÉS MAGÁNJOGI JOGALKOTÁSÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁRSÁG A szabályozó állam a kodifikációban .

2. A szabályozás fogalma Az állami cselekvés egyben szabályozást is feltételez. • Tág értelemben a szabályozás minden olyan állami cselekvés, amely a társadalomra érdemi hatással bír. pl. : állami támogatások, stratégiai dokumentumok • Szűk értelemben a szabályozás módja lehet • állami szabályozás, • társszabályozás, • önszabályozás

3. Az önszabályozás az önszabályozás rugalmasan képes követni a piaci viszonyok és a technikai fejlődés alakulását

4. A társszabályozás

5. Az állami szabályozás

6. Az állami szabályozás során figyelembe veendő szempontok • A szabályozási szükséglet felmérése; honnan hová tartunk ? (stratégia, viszonyítási pontok)

7. A beavatkozás szintjének, mélységének meghatározása (rendszerszerű gondolkodás!) • Az adósságkritérium eléréséhez szükséges strukturális egyenlegcél

8. Az érdekek asszimilálása, egyeztetési folyamat • Társadalmi egyeztetés: • ÁLTALÁNOS EGYEZTETÉS – kötelező • KÖZVETLEN EGYEZTETÉS – elsősorban a stratégiai partnerekkel • Közigazgatási egyeztetés

10. 4. Megfelelő szabályozási alternatívák a tarsolyban

11. Az állami szabályozás során figyelembe veendő alapelvek • a normaszöveg elkészítése előtt előzetes hatásvizsgálat készítése • kellően absztrakt megfogalmazás • pontos, precíz normaszöveg, amely nehézségek nélkül alkalmazható és minden szükséges életviszonyt rendez • cél: időtálló szabályozás • a jogszabály elfogadása után a jogalkalmazási gyakorlat figyelemmel kísérése • meghatározott idő után a jogszabály alkalmazásának teljes körű vizsgálata (utólagos hatásvizsgálat)

12. Az igazságügyi tárca fokozott felelőssége • ellátja a jogalkotás során a társadalmi, gazdasági konzultációs feladatokat, • felelős a jogalkotás minőségének fejlesztéséért, • a kormányzati tevékenység összehangolásáért való felelőssége körében véleményt nyilvánít a miniszteri rendeletek tervezetéről, koordinálja a közigazgatási egyeztetéseket.

13. A kodifikáció folyamata • I. A szabályozási igény felmerülése (gyakran állásfoglalás kérések formájában, vagy a jogszabály átfogó felülvizsgálata során) jellemzően jogalkalmazói oldalról (hatósági jogalkalmazók vagy az érintettek részéről) Példa: egyéni vállalkozó halála esetén a jogszabály megengedte, de nem rendezte a pontos eljárási szabályait az egyéni vállalkozói tevékenység folytatásának (a bejelentés módja, határideje nem került rögzítésre) A probléma a nyilvántartást vezető szervnél jelentkezett, aki állásfoglalást kért a minisztériumtól az eljárási szabályokra vonatkozóan a jogalkotás előkészítéséért felelős minisztérium értesül a problémáról

14. A kodifikáció folyamata II. • II. A szabályozási igény vizsgálata a jogszabály előkészítéséért felelős minisztérium megvizsgálja, hogy szükséges-e jogszabály módosítás? (szükség esetén közvetlen egyeztetést kezdeményezhet a területet képviselő stratégiai partnerekkel, civil, társadalmi szervezetekkel véleményük kikérése érdekében) Példa: a minisztérium megkereste a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarát, az Ipartestületek Országos Szövetségét, a Magyar Iparszövetséget, annak érdekében, hogy mutatkozik-e az igény egyéni vállalkozói tevékenység továbbfolytatására, ezért szükségesnek tartják-e a jogintézmény fenntartását, valamint megfelelő-e a minisztérium által készített szabályozási koncepció?

15. Az érdekképviseleti szervekkel, valamint egyéni vállalkozók nyilvántartását vezető szervvel történt konzultációt követően világossá vált, hogy évente legfeljebb egy-két igénybejelentés érkezik az egyéni vállalkozó halálát követően arra vonatkozóan, hogy az özvegy vagy más örökös folytatni kívánja az elhunyt vállalkozói tevékenységét, ennek ellenére azonban igény van arra, hogy a jogszabály megengedje a tevékenység továbbfolytatását. Az egyéni vállalkozó halála esetén nincs elkülönült vállalkozói vagyon, a vállalkozói tevékenységgel felhalmozott vagyon külön nem örökölhető, az a hagyaték részét képezi. A vállalkozói tevékenység továbbfolytatása kizárólag a szerződéses viszonyokban jelent folytonosságot, mégis a kisvállalkozó vállalkozói kapcsolatainak, „hírnevének” fenntartása érdekében jogos igény mutatkozik arra, hogy a tevékenységet örököse továbbfolytathassa, és ne kelljen új vállalkozóként tevékenykednie. felmerül a szabályozási szükséglet, a szabályozási irány tisztázott

16. A kodifikáció folyamata III. • III. Normaszöveg előkészítése a jogszabály előkészítéséért felelős minisztérium a rendelkezésére álló ismeretek birtokában elkészíti egy átfogó törvénymódosítás keretében a jogszabálytervezet szövegét, a normaszövegről előterjesztés készül, amely tartalmazza a szabályozási szükséglettel kapcsolatos információkat a meghatározott sablon szerint Példa: az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló törvény átfogó felülvizsgálatával egyidejűleg az egyéni vállalkozói tevékenység továbbfolytatására vonatkozó pontos eljárási szabályok megszövegezése megtörtént rendelkezésre áll a normaszöveg első változata

17. A kodifikáció folyamata IV. • IV. A normaszöveg előzetes egyeztetése elsődlegesen a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium hét államtitkárságán belül kerül egyeztetésre a jogszabályszöveg, a vélemények beérkezése után az első helyen felelős szervezeti egység szükség esetén átdolgozza a jogszabálytervezet szövegét Példa: az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló törvény ún. „belső egyeztetése” során nem érkezett érdemi észrevétel az érintett szövegre vonatkozóan, így annak módosítására nem került sor a normaszöveg készen áll a közigazgatási egyeztetésre

18. A kodifikáció folyamata V. • V. A normaszöveg széles körű, ún. közigazgatási egyeztetése • a normaszöveget is tartalmazó előterjesztés megküldésre kerül valamennyi minisztérium, és egyéb közigazgatási, állami szerv (pl. bíróságok, állami adóhatóság) számára • az előterjesztés megküldésre kerül a területet képviselő társadalmi szervezeteknek, • a normaszöveg felkerül a Kormány honlapjára (www.kormany.hu), ahol e-mailen keresztül bárki eljuttathatja véleményét a normaszöveggel kapcsolatban Példa: az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló törvény módosításával kapcsolatos előterjesztés az ún. „közigazgatási egyeztetés” során közel húsz szervezetnek került megküldésre

19. A kodifikáció folyamata VI. • VI. A normaszöveg korrekciója a beérkezett észrevételek alapján a normaszöveget korrigálja a tárca a beérkezett észrevételek • a szabályozási iránnyal, • a jogszabály tartalmával, • kodifikációs hiányosságokkal (jogszabály-szerkezeti problémák, elírások, pontatlan fogalmazás) kapcsolatosak. Szükség esetén a beérkezett észrevételek függvényében az érintett szervezetekkel egyeztetésre kerül sor, ahol megvitatásra kerülnek a fontosabb észrevételek, ütköztetni lehet az eltérő álláspontokat.

20. A kodifikáció folyamata VII. • VII. Elkészül a normaszöveg egyeztetett változata • VIII. A Kormányülést megelőzően az előterjesztést a Közigazgatási Államtitkári Értekezlet megtárgyalja Ha a Közigazgatási Államtitkári Értekezlet az előterjesztést megfelelőnek tartja, úgy azt a Kormány következő ülésén megtárgyalja • IX. A Kormányülésen a miniszterek döntenek a jogszabály-tervezet Parlamenthez történő benyújtásáról

21. A kodifikáció folyamata VIII. • X. A Parlament megtárgyalja, majd elfogadja a jogszabályt • XI. A jogalkalmazási probléma elhárult

22. A kodifikációs munka Kihívásokkal teli, izgalmas feladat, amely • átfogó tudást, kreativitást és kitartást igényel, és amelynek során • szükséges az eltérő nézetek és az állami érdekek megfelelő ütköztetése. • Kiemelten fontos a precizitás. • „Ne törődjetek azzal, amit a kritika mond, egy kritikusnak sem emeltek még szobrot.” (Jan Sibelius, finn zeneszerző)

23. Köszönöm a figyelmet!