1 / 22

Lengyel menekültek Magyarország területén

Lengyel menekültek Magyarország területén. A magyarok és a lengyelek kapcsolata igen erős volt a történelem folyamán, egészen az Árpád-kortól napjainkig. A szoros kapcsolatokat egy mondás is megerősíti: Lengyel, magyar – két jó barát, együtt harcol, s issza borát.

Download Presentation

Lengyel menekültek Magyarország területén

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Lengyel menekültek Magyarország területén

  2. A magyarok és a lengyelek kapcsolata igen erős volt a történelem folyamán, egészen az Árpád-kortól napjainkig. A szoros kapcsolatokat egy mondás is megerősíti: Lengyel, magyar – két jó barát, együtt harcol, s issza borát.

  3. A magyar-lengyel barátságot mélyen átérző Teleki-kormány - a maga szerény és korlátozott eszközeivel - megpróbálta a német-lengyel ellentéteket elsimítani 1939 áprilisától, illetve határozottan kiállt amellett, hogy nem akar a németek oldalán egy lengyelellenes háborúba keveredni: „Magyarország részéről nemzeti becsület kérdése az, hogy ne vegyen részt semmiféle agresszióban Lengyelország ellen (...), ennek folytán semmi körülmények között nem engedhetjük meg német csapatok magyarországi vasútvonalakon történő átszállítását Lengyelországba.” [3] . Ezt Teleki meg is írta Hitlernek, annak ellenére, hogy erőteljes német nyomás nehezedett a magyar kormányra, főleg azért, mert 1939 márciusától a két ország határos lett egymással, továbbá a Harmadik Birodalom aktívan támogatta a magyar revíziós törekvéseket.

  4. 1939. szeptember elsején reggel 5 óra 40 perckor a német hadsereg a német-lengyel határ teljes hosszában támadásba lendült, megszegve az 1934-ben kötött lengyel-német megnemtámadási szerződést. A német hadsereg kihasználva számbeli, technikai és felvonulási előnyét, a lengyel főváros felé tört előre. A lengyel hadsereg a német túlerővel szemben az ország belső területei felé hátrált, súlyos veszteségeket okozva az ellenségnek. A németek azonban így is hamarosan elérték a Visztulát, a lengyel kormány és a köztársasági elnök szeptember 17-én Romániába menekült. 1939. szeptember 17-én a német-szovjet titkos szerződés értelmében a szovjet hadsereg átlépte a lengyel-szovjet határvonalat, s megkezdte Kelet-Lengyelország birtokbavételét.

  5. 1939 tavaszától, a lengyel-német államközi kapcsolatok romlásának idején, a magyar kormány tudatosan nem kívánt bekapcsolódni egy háborús konfliktusba, sőt a maga szerény eszközeivel közvetíteni akart a két állam között. Sőt a háború kirobbanása után is elutasították a német javaslatokat: bizonyos vasútvonalak átengedése „fejében” a Felvidék (A mai Szlovákia) egy részét visszacsatolták volna Magyarországhoz. A háborús eseményeket látva a Teleki-kormány felkészült a lengyelek fogadására, bár még nem tudta megbecsülni létszámukat. A kormány kinyilvánította, hogy a nemzetközi szerződésekben foglalt jogszabályoknak megfelelően jár el a katonai és polgári menekültekkel szemben, s nem adja ki őket Németországnak.

  6. A második világháború ideje alatt magyar földön közel 100-140 ezer lengyel fordult meg, 1939 őszén mintegy 70-90 ezer lengyel katona és polgári személy lépett magyar területre. Többségük 1940 tavaszáig távozott, a világháború végéig mintegy 30 ezer katonai és polgári személy maradt Magyarországon. A lengyelek ugyanis hivatalosan a vereség után sem tették le a fegyvert. A lengyel kormány és katonai főparancsnokság és hadsereg francia földön újjáalakult, s a lengyel politikai élet számos kiválósága és a katonai vezetés több parancsnoka – különböző utakon, főleg Magyarországon keresztül – Franciaországba menekült.

  7. Hazánkban a menekülteknek érkező segítség elosztását a Magyar-Lengyel Menekültügyi Bizottság, koordinálta amely végső soron a magyar, a külföldi, a Vöröskeresztes, az amerikai, angol és más nemzetközi anyagi és pénzügyi segítség szétosztásáról döntött, egyetértve a Belügy- és Hadügyminisztérium szándékaival. A lengyel menekültügy intézésébe bekapcsolódtak a legálisan működő lengyel emigrációs szervezetek, amelyek közül a legfontosabb szerepet a Lengyel Polgári Bizottság játszott. Ez a szervezet intézte a lengyel emigráció belső ügyeit, a katonai és polgári menekültek körében a szociális, a kulturális, az oktatási, az egészségügyi, a sajtó és a könyvkiadási ügyeket, egyben összekötő szerepet töltött be az emigráció és a magyar hatóságok között. Vezetője Henryk Slawik, lengyel szocialista képviselő, katowicei újságíró és lapszerkesztő volt. Slawik 1944. március 19-e, Magyarország német megszállása után illegalitásba vonult, de a Gestapo csellel elfogta és 1944 augusztusában Mauthausenbe kivégezték.

  8. A legálisan működő lengyel szervezetek között szerepelt a Lengyel Lelkészi Hivatal, amelynek szervezetéhez vagy száz lengyel pap és szerzetes tartozott. Vezetőjük Wilk-Witoslawski ferences szerzetes, akinek irányítása alatt a magyar földön tartózkodó lengyel papság bekapcsolódott – a lelki gondozás mellett – az oktatásügybe, a szegénygondozásba, az ifjúsági munkába, valamint a titkos katonai ellenállásba. Részt vettek a futárszolgálatba, sokukat a németek később – Magyarország német megszállása után - Mauthausenbe hurcolták.

  9. A lengyel polgári menekültek jelentős részét a gyermekek és iskolaköteles fiatalok alkották, akik részére már 1939 októberétől – a polgári és katonai táborokban – oktatást szerveztek.

  10. A lengyel menekültek ingyenes orvosi ellátásban, súlyosabb betegség esetén kórházi ápolásban részesültek. Az első felmérés szerint magyar földön, 1939 őszén közel félezer lengyel orvos tartózkodott, végül a Lengyel Orvosok Csoportjába száz orvos lépett be. 1940 nyarán az összes lengyel menekült orvosi ellátását a Lengyel Orvosok Csoportjára bízták, minden táborban rendelő és betegszoba, Győrben 140 ágyas lengyel kórház működött. Az orvoscsoport vezetőjét, Jan Kołłątaj-Srzednicki orvostábornokot a megszálló német katonák 1944 március 19-én meggyilkolták.

  11. Lengyel menekült gyerekek karácsonyi ünnepsége Keszthelyen

  12. Március 15.: a lengyel-magyar barátság napja • Csupán néhány, a Magyar Nemzeti Múzeumban őrzött fekete-fehér felvétel őrizte meg azt, hogy a Magyarországra menekült lengyel katonák részt vettek a nagycenki március 15-i ünnepségen, 1940-ben. A szabadságra és függetlenségre való együttes megemlékezés így demonstratív jelleget öltött.

  13. Szent Borbála templom, Brennbergbányán • Lengyel menekültek a Bodrogközben

  14. Fekete márványtábla közepén bronz képkeretben kezet fogó kézpár. Felirata balról magyarul, jobbról lengyelül: "E házban működött/a lengyel Polgári Bizottság/1939 és 1944 között/megannyi magyar ember/segítőkész bátorságának/köszönhetően lengyel/menekültek, polgárok/és katonák ezreinek/nyújtott támogatást, és/mentette meg életét/köztük számos lengyel/zsidóét. A bizottság munkáját/irányító Henrik Slawikot/(1894-1944) a mauthauseni német/koncentrációs táborban/gyilkolták meg. 2004 ."

  15. Kapronczay Károly : Lengyel menekültek Magyarországon 1939-1945

  16. Lengyel - Magyar barátság

More Related