Az e-számlázás könyvelési gyakorlata 2011.09.23

1. Az e-számlázás könyvelési gyakorlata 2011.09.23 Lengyel Tibor elnök-vezérigazgató Euroexpert Tanácsadó zRt elnök Magyar Könyvelők Országos Egyesülete www.mkoe.hu tibor.lengyel@mkoe.hu 06-30-931-9477

2. Az előadás vázlata: 1./ A gazdasági tevékenységek, és az adminisztráció időrendi áttekintése 2./ e-számla 2001-2011 közti időszakban /e-számla, e-mérleg, e-adóbevallás, e-ügyintézés/ 3./Áttekintés az e-számla hazai és európai vonatkozásában 4./ Az e-számlázás könyvelési gyakorlata 5./ A Széchenyi Elektronikus Elszámoló Rendszer

3. 1./ A gazdasági tevékenységek, és az adminisztráció időrendi áttekintése A számolást segítő eszközök története A számolást segítő eszközök története gyakorlatilag egyidős az emberiség történetével. Az ősember az ujjait használta a számoláshoz, aminek a latin neve digitus. Innen származik az angol számjegy, a digit elnevezés is. Később a számoláshoz köveket, fonalakat használtak, az eredményt a barlang falába, csontba vagy falapokba bevésve rögzítették. Az abakusz első eszközként az abakusz tette lehetővé az egyszerűbb műveletvégzést. Az abakusz sínekbe helyezett apró kövekből áll. A kövecske latin neve calculus, innen származik a kalkulátor szó is. Az ősi formája valószínűleg 6000 éve jelent meg. Hasonló eszközt használnak még ma is a kínaiak és a japánok. Az előbbit szuan-pannak, az utóbbit szorobánnak nevezik, amely ma újra terjedőben lévő eszköz. A görög abax névből származik a rómaiak által használt eszköz neve, az abakusz. Az abakusz felépítésében tükrözi a római számírás sajátosságait.

4. 1202-ben Leonardo da Pisa, Fibonacci (1170?-1240) Liber Abaci című könyve hathatósan közreműködött abban, hogy Európa megismerkedjék a hindu-arab számokkal és használatukkal. A könyvében még hindu számjegyekről beszélt helyesen! A könyv címe azt sugallja, hogy csak az abakusszal elvégezhető műveletekről szól, ezzel szemben valójában az arab számokkal való számolás érdekében az abakusz ellenpropagandáját jelenti. A tényleges áttörést a logaritmus megjelenése jelentette. A középkorban azonban még tudtak ezeknek a számoknak az igazi eredetéről. Ezt mutatja egy latin nyelvű könyv címe is: Algoritmi de numerus indorum (magyarul: al-Khwarizmi az indusok számjegyeiről). A latin címben szereplő algoritmi szó az Abu Abdalláh Muhammad ibn Musa al-Khwarizmi (780?-850?) (Khwarizm városából való) nevének elferdítéséből ered. Ebből származik az algoritmus valamilyen számolási eljárást jelentő szavunk.

5. Ramón Lull spanyol szerzetes 1275-ben azt a gondolatot vetette fel, hogy az igazság mechanikus módszerekkel is igazolható. Módszerének elveit az "Ars Magna et Ultima Lulli" című munkájában fejtette ki. Egy gondolkodó gépet szerkesztett, amelyben számok helyett az egymással összefüggésbe hozandó fogalmak, illetőleg azok jelei szerepeltek. E logikai gép segítségével akarta bebizonyítani Isten létezését és mindenhatóságát, megtéríteni a hitetlen muzulmánokat. (Kora nem értékelte munkásságát, Tuniszban megkövezték.) A XVII. században a hajózási és a csillagászati térképek készítése, az ehhez szükséges számítások elvégzése hosszadalmas és idegőrlő munkát jelentett. A munka könnyebbé válását elsőként a logaritmus feltalálása segítette. A logaritmust elsőként Simon Stevin (1548-1620) használta kamatoskamat-számításra, és elkészítette az (1+p)n értékeinek táblázatát különböző p-kre és n-ekre, amelyet mintául véve Jost Bürgi (1552-1632) a svájci lichtensteigi órásmester elkészítette az első logaritmustáblázatot 8 év alatt, 1603 és 1611 között, amely Kepler sürgetésére 1620-ban végre nyomtatásban is megjelent. Bürgi 1592-ben kiadott "Arithmetica" című könyvében szerepel elsőként a tizedes törtek mai írásmódja. Egy a logarléc ősének tekinthető eszközt is szerkesztett.

6. Wilhelm Schickard (1592 - 1635)A németországi Herrenbergben született Wilhelm Schickard thübingeni csillagász professzor 1623-ban egy olyan számológépet tervezett, amelyben egymáshoz illeszkedő tíz- és egyfogú fogaskerekek vannak. Ezen, a mai fordulatszámlálókhoz hasonló elvű gépen elvégezhető volt mind a négy alapművelet. A gépezet magját az aritmetikai egység alkotta, amely az összeadást és a kivonást végezte. Hat pár kerékből állt, amelyek hat decimális pozíciónak feleltek meg. A számításokat mechanikus módon, rudak, fogaskerekek és egy automatikus átvitelképző mechanizmus kombinációjának használatával végezte el. Schickard 1623-ban Keplernek írt levelében vázlatokat közöl a készülékről. A következőket írta: "az összeadás és kivonás műveletét teljesen, a szorzást és az osztást részben automatizálta". A készülékből Kepler számára is el akart egyet készíttetni Schickard, de egy tűzvész a készülő példányt megsemmisítette. Saját korában készült példány nem ismert, aminek valószínűleg az is oka, hogy a feltaláló pestis áldozata lett műve közkinccsé tétele előtt.

7. Gottfried Wilhelm Leibniz (1646-1716)Gottfried Wilhelm Leibniz fejlesztette tovább Pascal számológépét.Ez a gép volt az első, amely közvetlenül végezte el az osztást és a szorzást, valamint kiegészítő művelet nélkül a kivonást. Az általa megépített összeadó-szorzó gép a szorzást visszavezette az összeadásra

8. Hollerith berendezésének számláló-, érzékelő- és rendezőegysége látható a képen. A kártyát behelyezték a tűket tartalmazó érzékelő berendezésbe, majd a tűket leengedve a lyukaknál a higannyal telt tárca zárta az áramkört. Ennek hatására a megfelelő számláló egyet lépett, valamint kinyílt a rendező egység egy rekesze. A kártyát kivéve az érzékelőből a bokszba behelyezték, a boksz fedelét zárták. Evvel a kártya feldolgozása lezárult. Az egy dolláros bankjeggyel megegyező méretű kártyán 204 lyukhely található. A személy azonosító száma és neve középre került. Például a Par feliratú hely (jobb oldalon, a 3. sor 3. oszlopa) a családi állapotot rögzítette, a bal alsó közép rész szélén található számmezők az életkort írták le.

9. AKönyvelés története - Sokáig használták Európa szerte, az úgynevezett rovásfákat. Angliában pl.: 1812-ig rováspálcán nyugtázták az adózók által befizetett összeget. - Sokáig a római számokat használták. A római számokkal való osztást csak nevesebb egyetemeken tanították.  - Az arab számírás nehezen terjedt. Sokkal könnyebben lehetett az üzleti könyveket hamísítani. Elég volt egy nullát a végére írni, és máris tízszeresére nott a szám. Firenzében 1299-ben rendeletben megtiltották az arab számok használatát. - Francia filozófus Blaise Pascal 1642-ben tervezte az összeadógépet az adóbeszedoként dolgozó apja számára , hogy megkönnyítse annak munkáját

10. A 15. század végétől a 16. század közepéig az európai • országokban meghatározó szerepet játszott a kereskedelmi tőke, így a közgazdasági gondolkodásban is a forgalmi folyamatok kerültek előtérbe. E korszak közgazdasági nézetrendszerét szokták merkantilizmusnak nevezni (merkantor = kereskedő). A merkantilisták a nemzet gazdagságát a pénzzel azonosítják. Céljuk minden eszközzel pénzt felhalmozni az országban, árukivitel útján, mindennemű pénzkivitel betiltásával, aktív pénzügyi mérleg kialakításával. Később az aktív kereskedelemi mérleg politikája került előtérbe.  A merkantilisták közé lehet sorolni Luca Pacioli (1445–1514) olasz matematikust és ferencesrendi szerzetest is, aki a kettős könyvvitel feltalálója. Summa de aritmetica, geometrica, propartioni ef propartionalita című műve tartalmazza az első leírást a velencei könyvvezetési módszerekről, amely később kettős könyvelés néven vált ismerté. Ezért Luca Pacioli „a könyvelés atyja”-ként lett ismerté. - Az 1930-as évek végén vált tömegessé a lyukkártyás adatfeldolgozó gépek használata. A mechanikus könyvelőautomatán a könyvelés a következők szerint történt: 1.) Idősoros és számlasoros könyvelést is tudott egyszerre végezni, melyet indigó felhasználásával oldottak meg. 2.) Hasonlóképpen az írógépek használatához a hengerre fűzték be a naplót, amely az idősoros rögzítést szolgálta, a műanyag tartóba helyezték az indigó elé a főkönyvi kartont. 3.) Egy-egy tétel lekönyvelése után a naplóban sort váltottak, a főkönyvi kartonokat pedig cserélték.

11. Az elektronikus számlázás törvényi háttere A számla, egyszerűsített számla és nyugta adóigazgatási azonosításáról, valamint a nyugta adását biztosító pénztárgép és taxaméter alkalmazásáról 24/1995. (XI. 22.) PM rendelet (továbbiakban: Rendelet) 1. §-a alapján számlát papíralapon és elektronikus úton lehet kibocsátani. Egyre gyakoribb azon adózói gyakorlat, amely szerint az egyébként számítógéppel előállított számlát kizárólag elektronikus úton küldik meg a vevő felé. Ugyanakkor a számítógéppel kiállított számla papír alapú előállításától eltekinteni semmilyen esetben nem lehet. A papíralapú számlát nyomtatványt értékesítőtől vásárolt számlatömbben szereplő bizonylat kézzel vagy nyomdai úton történő kitöltésével, vagy egyébként - a Rendelet arra vonatkozó szabályai szerint - számítógéppel lehet kiállítani. A Rendelet I. § (6) bekezdés b) pontja úgy rendelkezik, hogy számítógéppel előállított számla az, amelynek szigorú számadás alá vonása megvalósul oly módon, hogy a program - beleértve az alaki hibás, vagy tartalmilag rontott, illetve megsemmisült vagy elveszett számla esetét is - kihagyás és ismétlés nélkül biztosítja a sorszámozást, és a másolatok alapján a hiánytalan elszámolás biztosított. Ez utóbbi feltétel teljesüléséhez a számla összes példányának egymás utáni nyomtatással történő előállítása esetében a gépi programnak biztosítania kell a példányok sorszámozását, több példányos összeszerelt, előnyomás nélküli számla esetén pedig fel kell tüntetnie azt, hogy a számla hány példányban készült.

12. A Rendeletnek a számítógéppel előállított számlára vonatkozó- idézett - szabályozásából következik, hogy a számítógéppel előállított számlának minden példányát papír alapon ki kell nyomtatni. Ezen túlmenően a papír alapon előállított számlának elemi és fogalmi feltétele, hogy a fizikai valóságban, papír alapon realizálódjék. Mindezek alapján jelenleg nincsen jogszabályi lehetőség arra, hogy a számítógéppel előállított számla a vevő részére pusztán elektronikus formában kerüljön továbbításra, azt a vevő felé papír alapú formában kell eljuttatni. A fentiekből következik, hogy a számítógéppel előállított, de nem a vonatkozó jogszabályi feltételek szerint nyomtatott, továbbított számlák adóigazgatási azonosításra nem alkalmasak, így azokra nézve adólevonási jog nem gyakorolható. Ettől függetlenül természetesen elektronikus úton előállított számla kibocsátására egyebekben az erre vonatkozó jogszabályi rendelkezések figyelembevételével lehetőség van. Elektronikus számla Az Áfa tv. 13. § (1) bekezdés 16. és 17. pontja alapján lehetőség van a vevővel történő előzetes megállapodás szerint – külön jogszabály által meghatározott rendelkezések szerint – elektronikus úton is kibocsátani számlát, egyszerűsített számlát. Az Áfa tv. 71. § (11) bekezdése értelmében a pénzügyminiszter felhatalmazást kapott, hogy az informatikai és hírközlési miniszterrel egyetértésben rendeletben határozza meg az elektronikus számla kibocsátásával, megőrzésével és adóügyi kezelésével kapcsolatos iratokat.

13. E felhatalmazás alapján született meg a 20/2004. (IV.21.) PM rendelet az elektronikus számláról. Az elektronikus számla adóigazgatási azonosításra akkor alkalmas, ha: _ tartalmazza az Áfa tv. 13. § (1) bekezdés 16-17. pontjaiban előírt adatokat, és _ a vevővel, megrendelővel történt előzetes szerződés alapján, az elektronikus számlával kapcsolatban előírt feltételeknek megfelelően állították ki, és _ a számla megfelel az Áfa tv. 43. § (7) bekezdésében előírtaknak. Tekintettel arra, hogy az elektronikus számla kibocsátására kizárólag akkor van mód, ha abba a vevő is beleegyezett, ezért az elektronikus számla mellett a vállalkozás hagyományos módon is kibocsáthat számlát. Az Áfa tv. 43. § (7) bekezdése értelmében az elektronikus úton kibocsátott számla, egyszerűsített számla eredeti hitelességét, a tartalom sérthetetlenségét, az olvashatóságát fokozott biztonságú elektronikus aláírással és időbélyegzővel, vagy elektronikus adatcsere rendszerben (EDI) történő továbbítással kell biztosítani. Az EDI rendszerben történő számlázásokról az adóalanynak papíralapú kiegészítő összesítő dokumentummal kell rendelkezniük, amelyet havonta kell elkészíteni. A kiegészítő összesítő dokumentumra a számviteli bizonylattal kapcsolatos előírásokat kell alkalmazni.

14. Elektronikus számla adóigazgatási azonosításra akkor felel meg, ha: - eredetének hitelességét, - tartalmának teljességét, megváltoztathatatlanságát, sértetlenségét, - értelmezhetőségét (olvashatóságát), - a jogosultak általi hozzáférhetőségét, valamint - a jogosulatlan hozzáférés, módosítás, törlés vagy megsemmisítés elleni védelmet a kibocsátáskor és azt követően is a megőrzés alatt a PM rendelet szerint biztosítják. Az elektronikus számla kibocsátásával szemben a PM rendelet az alábbi követelményeket támasztja: elektronikus számla legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással és időbélyegzővel ellátott elektronikus adat formájában, vagy elektronikus adatcsere rendszer alkalmazásával létrehozott elektronikus adat formájában bocsátható ki. A számlában, egyszerűsített számlában az általános forgalmi adóról szóló törvény szerint az adott termékértékesítésre vagy szolgáltatásnyújtásra meghatározott adómértéknek megfelelő általános forgalmi adót kell áthárítani. Az általános forgalmi adóról szóló törvény szerint az adólevonásra nem jogosító termékértékesítésről és szolgáltatásnyújtásról kibocsátott bizonylaton az adóalany a „Mentes az adó alól” kifejezést tünteti fel0

15. Számviteli Törvény A számviteli tv. 167.§ (5) szerinti elektronikus dokumentumok (pl: elektronikus számla, elektronikus bizonylatok) esetében a számviteli tv 167.§-ban előírt követelmények teljesíthetők elektronikus könyvelési rendszer alkalmazásával, amennyiben a bizonylat hozzárendelése a könyveléshez a bizonylat sorszáma (azonosítója) alapján visszakereshető módon, a könyvelésben történt rögzítés időpontját megőrizve és az utólagos módosítás lehetőségét kizárva történik. Az elektronikus számlázás ellenőrzése Az ellenőrzési gyakorlat főszabály szerint nem változik, csak kiegészülElsődlegesen továbbra is a kapcsolódó informatikai rendszerekből származó adatok alapján történik→ elektronikus számlák teljes, eredeti, archivált állományának bekérése alapvetően csak kétely esetén

16. Elektronikus számlák rendelkezésre bocsátása: - 3 munkanapon belül - adóhatóság által meghatározott csoportosításban - adóhatóság által közzétett formátumban → APEH közlemény A helyszíni ellenőrzés során az adózó köteles biztosítani: - a számlák olvashatóságához szükséges számítástechnikai eszközöket - az eszközök használatához szükséges dokumentációt - a szükséges felvilágosítást

17. Az adóhatóság jogosult az elektronikus számlák kiállításának folyamatát ellenőrizni oly módon, hogy felügyelete mellett az adózó számlát bocsát ki EDI rendszerű számlázásnál az adózó köteles a havonta kiállítandó, papír alapú összesítő dokumentumok átadására • Az ellenőrzés során az alábbi területek érdemelnek kiemelt figyelmet: • - a számlák kötelező tartalmi elemeinek megléte • - a vevővel kötött előzetes szerződés, annak tartalma • - az elektronikus számlázás zárt és biztonságos működését biztosító belső szabályozás vizsgálata

18. - Az elektronikus számlázási rendszer és a könyvelési rendszer kapcsolatának ellenőrzése - PKI rendszerű számlázás esetén a megfelelő elektronikus aláírás és az időbélyegző vizsgálata - EDI rendszerű számlázásnál a papír alapú összesítő dokumentum ellenőrzése - véletlenszerűen/célzottan kiválasztott számlák szúrópróbaszerű

19. Hogyan működik az e-számlázás? Első lépésként a felhasználó azonosítja magát a személyre szóló elektronikus aláírásával és egy minősített tanúsítvánnyal, amely az adott személy és aláírásának összetartozását bizonyítja. Ezt követően kiállítja a számlát, és utasítja a rendszert az adatok továbbítására, akárcsak az adóbevallások esetén, amikor a bevallást megküldjük az APEH-nak. A különbség annyi, hogy itt nem bevallást, hanem számlát küldünk, és a dokumentum címzettje nem az APEH, hanem az egyik partnercégünk. Természetesen minden folyamat elektronikusan zajlik, így minimálisra csökken a hibalehetőség, amelyek a hagyományos számlázáskor gyakran előfordulhatnak (hibás nyomtatás, címzés, postai kézbesítés stb.). Ezzel a számlakibocsátó feladatai le is zárultak, az intelligens rendszer minden mást automatikusan elintéz helyette. A kiállított számlát egy központi szerver fogadja, ellenőrzi (pl. tartalmi elemek, jogosultsági feltételek, cégbírósági bejegyzés stb.), és XML formátumban továbbítja a címzettnek, aki a számla érkezéséről elektronikus üzenetet kap. Minden esemény időpecsétet kap, amelynek funkcióját már jól ismerjük az adóbevallásokból. Az értesítés alapján a címzett megtekintheti a számláját, amiről eldöntheti, hogy befogadja, vagy visszautasítja.

21. Elektronikus számla létrehozás, és megjelenítés Elektronikus végrehajtói megkeresések kezelése Elektronikus jelzálogjog bejegyzés Elektronikus cégeljárás Kiegészítő szolgáltatások

22. Elektronikus számla létrehozás és megjelenítés Az e-Post mint hitelesítő alaprendszer által nyújtott funkcionalitás. Az elektronikus számlakivonat számviteli szempontból megfelel az elektronikus számla bizonylatnak. (A vonatkozó APEH állásfoglalást mellékeltük.) e-Post a szolgáltatás nyújtása során az alábbi feladatokat látja el: Nem webes hozzáférés esetén az e-Post rendszer és a Megrendelő informatikai rendszere közötti kommunikációhoz szükséges interfészt lefejleszti. A Megrendelő informatikai rendszeréből interfészen keresztül átadott (vagy a webes felületen feltöltött), közösen meghatározott XML sablonban előállított számla fájlokat a Megrendelő által biztosított tanúsítvánnyal fokozott biztonságú elektronikus aláírással és (e-Post által biztosított) időbélyeggel látja el. Javasoljuk a bizonylatok XAdES-A típusú archív aláírását 3 időpecséttel és csatolt OCSP válaszokkal. A Megrendelő által kiállított számla XML fájlok alapja az APEH által előírt, a hatályos jogszabályokat mindenkor kielégítő XML számlaformátum. Az XML template-et az e-Post biztosítja. Az elektronikus XML számláról PDF file-t generál a Megrendelő PDF sablonja szerint. Így az elektronikus számla megjelenítése során a Megrendelő egyedi számlaképe jelenik meg. Az elektronikusan aláírt és időbélyeggel ellátott XML file-t és a PDF formátumú számlát a Megrendelő rendszere importálja az erre kijelölt könyvtárba. Az elektronikus aláíráshoz szükséges tanúsítványt a Megrendelő biztosítja, azt kizárólag az e-Post megállapodásban meghatározott szolgáltatásokhoz használja fel. Amennyiben a tanúsítványt Megrendelő más célra is felhasználja, az abból eredő kárért teljes egészében ő felel.

23. Elektronikus végrehajtói megkeresések kezelése Az EPVR modul fogadja az MBVK központi szerveréről küldött hiteles és titkosított végrehajtói kérelmeket. A kérelmek befogadásáról (szükség esetén) tértivevényt küld vissza. Dekódolja a kérelmet és elvégzi a hitelesség ellenőrzéseket, amelyről validáló fájlt készít. A banki ügyintéző részére webes felületet biztosít (opcionális), amely alkalmas az XML dokumentumok megjelenítésére, valamint a webes felületen megadott válaszok XML formátumra konvertálására. A banki XML választ hitelesíti a banki aláíró tanúsítvánnyal, titkosítja és megküldi a végrehajtói központi szerver részére. A modul részletes leírását a melléklet tartalmazza. Elektronikus jelzálogjog bejegyzés A rendszert redundáns módon üzemelteti a BIX-ben. A hozzáférési jogosultakat adatbázisban nyilvántartja és folyamatosan frissíti. Elvégzi a kérelmek hiteles aláírását és időbélyegezését XAdES-A típusú archív aláírással. A rendszerbe beérkező hiteles akták (közjegyző által aláírt végzés) vonatkozásában elvégzi a hitelesség ellenőrzését. A lezárt aktákat (bejegyzési tranzakciókat) 10 évig tárolja (archiválás). A kérelem aláírásához szükséges autókereskedői és finanszírozói fokozott biztonságú tanúsítványokat tárolja a központi szerveren. A modul részletes leírását a melléklet tartalmazza.

24. Elektronikus cégeljárás Elvégzi a cégeljárásban keletkező elektronikus dokumentumok (pl. cégbírósági végzés) hitelesség ellenőrzését. Az ellenőrzés eredményét XML valídáló fájlba írja, amelyből a szükséges adatok már könnyen megjeleníthetők az ügyintézők részére. Az SHA-1 lenyomat rögzítésével lehetőséget biztosít az elektronikus végzések és a tértivevények összepárosítására. A banki ügyintéző részére webes felületet biztosít (opcionális), amely alkalmas az e-aktában lévő dokumentumok és a validáló fájl adatainak a megjelenetitésére.

25. Kiegészítő szolgáltatások Az elektronikus számlák archív aláírása céljából az XML file-t archív XAdES-A aláírással látja el. Egy aláírásnál ilyenkor 3 időpecsét keletkezik, valamint csatoljuk a visszavonási OCSP válaszokat is. Az elektronikusan aláírt XML file-okat fizikailag redundáns módon (a hatályos jogszabályoknak megfelelően) jelenleg 8 (nyolc) évig tárolja storage szerveren. Rendszertámogatás keretében az e-Post javításokat végez, azaz a Megrendelő által részére jelentett valamennyi, a rendszer működésével kapcsolatos hibát, teljesítménybeli és funkcionális hiányosságot a Végfelhasználói licencszerződésben (Service Level Agreement, SLA) meghatározott időn belül megkezdi feltárni és kijavítani, valamint köteles a munkálatokat befejezni az SLA-ban meghatározottak szerint. Figyelemmel követi az elektronikus számlázásra vonatkozó jogszabályi előírások és ajánlások esetleges változásait, és elvégzi a szükséges szoftverfejlesztési feladatokat, folyamatosan biztosítva a hatályos jogszabályoknak megfelelő működés feltételeit. A jogszabályváltozások követésének díjazását a szoftverkövetés díja tartalmazza. Elvégzi a Megrendelő által vele közölt változtatási igények szerint a rendszer- és szoftverfejlesztési feladatokat. Ezen feladatok elvégzésére Vállalkozó ütemezési- és árajánlatot ad Megrendelő részére, a munkákat kizárólag az ajánlat elfogadását követően kezdi meg.

26. E-adóbevallás Az elektronikus adóigazgatás fejlesztése mennyiségi és tartalmi bővítést eredményezett, így ma már bármely adózó bevallási kötelezettségét és adatszolgáltatását elektronikus úton teljesítheti. Az internet terjedésével, a korszerű, elektronikus adóbevallás bevezetésével csökkentek az adózók adminisztratív terhei és emelkedett az adóhatósági szolgáltatás színvonala. E-mérleg 2009. május 1-jétől a számviteli törvény szerinti beszámolót elektronikus úton, a kormányzati portál útján kell a céginformációs szolgálat részére megküldeni. Ennek során nincs helye a papír alapú beszámoló képi formátumú elektronikus okirattá történő átalakításának. A beszámoló elektronikus úton történő benyújtásával a beküldő egyszerre tesz eleget közzétételi és az illetékes cégbíróságnál teljesítendő letétbe helyezési kötelezettségének. E-bank

27. Széchenyi Elektronikus Elszámoló Rendszer(SzEER) 2011.09.23.

28. alapgondolat • e-számlázás támogatása az elektronizálás különböző szintjén lévő vállalkozásoknál • az e-számlázás és az e-számlafizetés összekapcsolása • a rendszerhez még nem csatlakozott partneri kör bevonása az elszámolásokba • fizetési biztonság emelése egyenlegalapú elszámolással, on-line kommunikációval és információs listák segítségével • adó- és járulékfizetési fegyelem javítása

29. főfolyamatok számlakibocsátás számlafizetés papíralapú számlázás elektronikus számlázás elszámolás- készítés elektronizálás értesítés az egyenlegről digitális aláírás befizetés elszámolás és e-fizetés e-dokumentumkezelés hitelesség- vizsgálat befizetések ellenőrzése időbélyegzés időbélyegzés i n értesítés számlaérkezésről értesítés számlaérkezésről fizetés- elmaradás? n i befogadás? utalások, adatbázis aktualizálás reklamáció befogadás

30. a rendszer jellemzői • komplex e-dokumentum kezelés, egyenlegalapú elszámolás, e-fizetés, kommunikáció, adatelemzések • alapszolgáltatások egymás közötti műveletek • kiterjesztések rendszeren kívüli szereplők bevonása, késedelmi kamat-, fizetési elmaradások kezelése, körbetartozások csökkentése, adó- és járulék- fizetések támogatása, adatelemzések

31. alapszolgáltatások • e-számlázás támogatása előállítás, hitelességvizsgálat, időbélyegzés • számlaállapotok követése • elszámolások és fizetési felszólítások • e-fizetések, számlateljesítések ellenőrzése • kommunikáció különböző csatornákon • web, email, sms, call center

32. opcionális szolgáltatások • késedelmi kamat kezelése • rendszeren kívüli partnerek bevonása az elszámolásokba • adó- és járulékfizetések rendszerbe integrálása • tartozások priorizálása • lekérdezések, elemzések, előrejelzések • hozzáférés a (TL) tartozók listájához

33. SzEER Vállalkozások bankjai APEH Vállalkozás Vállalkozás Vállalkozás Vállalkozás Vállalkozás Vállalkozás Vállalkozás Vállalkozás Vállalkozás Vállalkozás Vállalkozás Vállalkozás Vállalkozás Vállalkozás Vállalkozás Vállalkozás Vállalkozás Vállalkozás SzER bankja Digitalizáló Könyvelő Hitelesítő központok Microsec Netlock dokumentum- kezelő rendszeren kívüli partnerek gyűjtő- számla állapotkezelő és kommunikációs alrendszerek elszámoló és e-fizetések adatbázisok lekérdező

34. Vállalkozások bankjai APEH Vállalkozás SzER bankja Digitalizáló Könyvelő szereplők a rendszerhez csatlakozott vállalkozások könyvelők, digitalizáló szolgáltatók, akik közreműködnek az e-számlák előállításában rendszeren kívüli partnerek a rendszerhez nem csatlakozott gazdasági szereplők, akik partneri kapcsolatban vannak a felcsatlakozott vállalkozásokkal, pl. munkavállalók, vállalkozások, stb. a rendszer mögött álló - gyűjtőszámlát kezelő - bank és a vállalkozások számlavezető bankjai APEH az adó- és járulékfizetési gyűjtőszámláival

35. Vállalkozás Vállalkozás Vállalkozás Digitalizáló Könyvelő vállalkozásitípusok • Saját számlázó programmal e-számlát bocsát ki. • Rendelkezik internet hozzáféréssel, (mobil) telefonnal és digitális aláírással. • A vállalkozás rendelkezik internet hozzáféréssel és (mobil) telefonnal. • Könyvelő bocsát ki e-számlákat a vállalkozás nevében, amiket digitálisan alá is ír. • A vállalkozás rendelkezik internet hozzáféréssel, (mobil) telefonnal és papír számlákat bocsát ki. • A digitalizáló digitalizálja a papír számlákat, digitálisan aláírja és archiválja.

36. Köszönöm megtisztelő figyelmüket! Lengyel Tibor elnök-vezérigazgató Euroexpert Tanácsadó zRt elnök Magyar Könyvelők Országos Egyesülete www.mkoe.hu tibor.lengyel@mkoe.hu 06-30-931-9477