Ifjúsági Foglalkoztatás: Európai és hazai kihívások

1. Ifjúsági Foglalkoztatás: Európai és hazai kihívások „NŐ, CSALÁD ÉS KARRIER” 2013. október 10

2. Európai és magyar helyzetkép • A fiatalkori munkanéküliség aláaknázza az Európai Unió és a tagállamok társadalmi és politikai integritását, amelyre a Mediterrán térség már ékes és figyelmeztető példákkal szolgál. • Az Unió polgárait is ez a probléma érdekli a leginkább, ennek megoldását tartják a legsürgetőbb kihívásnak. • ‘Lost Generation’Túlzás nélkül állítható, hogy a fiatalkori munkanélküliség Európában és azon belül Magyarországon is egy gazdasági és szociális tragédiáva terebélyesedik, amelynek kezelését hazánkban a nemzetstratégia egyik kiemelt feladatává kell emelni.

3. MELYEK AKRITIKUS TERÜLETEK MAGYARORSZÁGON ÉS SPECIÁLIS AJÁNLÁSOK A DÖNTÉSHOZÓK SZÁMÁRA

4. Idegen nyelvtudás: • A legfrissebb felmérés szerint a magyaroknak csupán 35%-a állítja magáról, hogy beszél legalább egy idegen nyelvet - 2006-ban még 42% volt ez az arány! Ezzel utolsók vagyunk az Európai Unióban, ahol az átlag 54%. Tavaly a végzett egyetemisták 30%-a nem kapta meg a diplomát nyelv-vizsga hiánya miatt. • Németország elnöke, Joachim Gauck legutóbbi beszédében, amelyet Európáról tartott, az angolt javasolta az EU intézmények egyetlen hivatalos nyelvének. • A Tanács ajánlásai: A magyar kormány tagja kizárólag idegen nyelven is tárgyaló-képes szinten beszélő politikus lehessen. Holland és skandináv mintára el kell érni valódi kétnyelvűséget a magyar társadalomban. A közszolgálati TV adjon rendszeresen főműsoridőben szinkronizálatlan filmeket. • Ahhoz, hogy a nyelvoktatásban eredményeket lehessen elérni, nem elegendő a heti 3x1 (45 perc) tanóra. A diákoknak minden nap legalább 45 percet foglalkoznia kell az idegen-nyelvvel. Sokkal intenzívebben kell támogatni a cserediák programokat, a külföldi nyelvtanulást (ahogy pl. ezt a Skandináv országokban és Németországban is teszik).

5. Személyi készségek (‘soft skills’): • A mai modern, globalizált és sikerorientált vállalkozások vezetői számára sokkal fontosabb az állásajánlatra pályázó fiatalok viselkedése és attitűdjeik, mint az elméleti ismereteik. A felsőoktatási intézményeinknél az oktatás középpontjában még mindig a tárgyi tudás átadása áll, és nem a kompetenciák fejlesztése. • A Tanács ajánlásai: A tanítás nem egy üres vödör feltöltése, hanem a tűz meggyújtása, vélekedett Yeats, Nobel díjas ír költő.A magyar oktatási rendszernek a tudás átadásának és vissza-kérdezésének XIX-ik századi, biflázáson alapuló rendszerét meg kell ujítania.Olyan szociális kompetenciák kibontakoztatásában kell elöl járnia, mint a stressz-tűrés, a konfliktus-kezelés, az idő-gazdálkodás, a kreativitás, az empátia, a kezdeményező-készség, a kommunikációs-készség, a kapcsolat-építő készség, a csapat-orientáció, a szervezőképesség, a flexibilitás és a mobilitás.

6. A fiatalok számára az iskolarendszerből a munka világába való átmenet elősegítése: • Azokban az európai országokban, amelyekben külön figyelmet fordítanak a fiatalok iskolarendszerből a munka világába való átmenetének támogatására, például különösen a duális szakképzési rendszerhez kapcsolódóan vagy egyéb ún. ifjúsági képzési garanciák formájában, a fiatalok munkanélküliségi mutatója a legalacsonyabb szinten van és a válságot követően sem emelkedett jelentősen (Németország, Ausztria). Idén márciusban az EU tagállamok munkaügyi miniszterei politikai megállapodásra jutottak az ún. ifjúsági garancia rendszerének létrehozásáról, amelynek célja biztosítani azt, hogy a munkanélküli fiatalok rövid időn belül munkához vagy képzéshez jussanak. A tagállamoknak 2014-től be kell vezetniük a rendszert. • A Tanács ajánlásai: Fel kell állítani egy olyan, a fiatalok elhelyezkede szempontjából előnyös rendszert, amelynek kereteit európai példákra alapozvaés az ifjúsági garancia figyelembe-vételével kell kidolgozni és lefektetni a döntéshozók, az oktatási intézmények (közép- és felsőfokú), a hatóságok (képzési, foglalkoztatási, vállalkozásfejlesztési stb.), az üzleti szféra (KKV és további vállalkozások) és érdekképviseletek (ifjúsági, vállalkozói, szakszervezeti stb.) közti szoros együttműködésben, partnerségben. Elengedhetetlen jellemzők: kiszámíthatóság, pályaorientáció, szakképzés, szakmai gyakorlat, ifjúsági garancia.

7. Vállalkozókészség: • Hazánkban a 2,3 millió 15 és 34 év közötti fiatalból mindössze 87 700 vállalkozik; azaz a fiatalok 3,7%-a, mely európai és amerikai viszonylatban is rendkívül alacsony szám. • A Tanács ajánlásai: Az oktatási rendszereknek jobban is elő kell segíteniük a vállalkozó-szellemet. Meg kell erősíteni a fiatalok pozitív hozzáállását a kockázatvállalás területén, hogy ne féljenek újrakezdeni, ha megtapasztalják a kudarcot – mint például a ‘Young Enterprise’ középiskolai programban. • A vállalkozói kedven kívül fontos a vállalkozásokat támogató, hosszú távon kiszámítható és kedvező szabályozási környezet kialakítása (adminisztratív és adóterhek, induló vállalkozások segítése, bizonyos árbevétel alatti adókedvezmények).   • Szélesebb körben kell tudatosítani, hogy az Európai Bizottság “Fiatalok Lendületben Program”-jának 2013. évi prioritásai előnyben részesítenek olyan projekteket, amelyek a fiatalok kezdeményezőkészségét, kreativitását, vállalkozókészségét fejlesztik.

8. Felsőoktatási intézmények és a vállalatok közötti együttműködés: • A kapcsolatfelvételt a cégek az egyetemektől várják, ahol azonban többnyire nem foglalkoznak ezzel. A hazai cégek az adózott eredményük kevesebb mint fél százalékát költik a felsőoktatással való közös munkára, közös projektekre. • A Tanács ajánlásai: Hazánkban 2002 óta a mindenkori kormányzat Kármán Tódor-díjjal ismeri el azokat a gazdasági szereplőket, akik sokat tesznek a hazai felsőoktatásért. Az együttműködés támogatását tovább kell fejleszteni. A kooperáció jelentősen növeli a fiatalok jövendőbeli elhelyezkedési esélyeit.

9. A fiatalok foglalkoztatásának társadalmi összefüggései: • A fiatal generációkra többszörösen összetett és kihívásokkal teli jövő vár. Az öregedő Európa, a fiatalok csökkenő gyermekvállalási kedve és a fiatalok foglalkoztatási nehézségei - a migrációval korrigált mutatók, mint az életkori függőség aránya - alapján a korábbiakhoz képest teljesen visszájára fordult társadalmi viszonyok és jövőkép van kialakulóban. 2026-ra az arányok annyira megváltoznak, hogy már csak alig 2-3 aktív eltartó jut egy eltartottra. • A Tanács ajánlásai: • A fiatalok élethelyzeteivel való foglalkozás nem korlátozódhat kizárólag a válság által előtérbe került munkanélküliség kérdéskörére. Àtfogóan kell kezelni a demográfiai változások révén a fiatalokra, az egész társadalomra vonatkozó körülményeket, amelyek a jelenlegi szociális rendszer fenntarthatóságát több szempontból is megkérdőjelezik.

10. A magyar közelmúlt feltáratlansága lelassítja a társadalmi mobilitást: • A térségünkben már csak Magyarországon és Ukrajnában vannak zárva a közelmúlt elnyomó rendszerének archívumai. Az átláthatatlan és számonkérhetetlen összefonódások továbbélése lelassítja az elit-cserét és konszolidál demokratikus deficiteket. Ezek pedig gátolják a mobilitást és társadalmi felemelkedést a fiatalok számára. • A Tanács ajánlása: Az archívumok haladéktalan megnyitása.

11. A korlátlan növekedésre alapozott modell megrendülése: • A korlátozott erőforrásokkal biró Földünkön a fennálló gazdasági rendszernek a kifulladása előre programozva volt. A globális ökológiai rendszer a szemünk előtt dezintegrálódik a túlfogyasztás terhe alatt. A környezeti problémák azonban nem kezelhetők társadalmi és gazdasági összefüggéseikből kiragadva, ha valóban fenntartható megoldásokra törekszünk. A foglalkoztatáspolitikára is hatással vannak az éghajlatváltozás következményei: az ebből fakadó gazdaságszerkezeti átalakítások újabb foglalkoztatáspolitikai feladatokat generálnak (pl. átképzés).

12. A Tanács ajánlásai: • A magyar ifjúsági foglalkoztatáspolitika sikerét hosszú távon csak egy olyan rendszerben látjuk biztosítottnak, ahol hangsúly az egydimenziós, GDP-alapú növekedésről elmozdul a társadalmi és egyéni jól-lét irányába. A paradigma-váltás során a fiatal generációnál időben elő kell segíteni az értékrendszer megváltozását, amely társadalmi változást indukál. Ez a váltás magában foglalná az elmozdulást a fogyasztásra-alapozott növekedéstől egy humánusabb és mértéktartóbb ökológiai együttműködés felé.

13. Köszönöm a figyelmüket! • Elérhetőség: Káncz Csaba, elnök, Magyar Ifjúsági Foglalkoztatási Tanács • Email: csaba.kancz2@t-online.hu • Facebook: facebook.com/IfjusagiFoglalkoztatas