Milyen volt az ősmagyar mondatszerkezet?

1. Milyen volt az ősmagyar mondatszerkezet? É. Kiss Katalin MTA Nyelvtudományi Intézet és Pázmány Péter Katolikus Egyetem

2. Rekonstruálható-e egy nyelv dokumentálatlan korszakának mondattana? Lightfoot (2002), Campbell & Harris (2002), Ferraresi & Goldbach (2008) vitája: A mondattani rekonstrukció lehetetlen; a nyelvi változások megjósolhatatlanok, a nyelvi változásoknak nincs elmélete.

3. Elméleti állítás: A mondattani szerkezetek rekonstruálásához vannak eszközök/bizonyítékok: • A már megindult nyelvi változások lefutásának ʃ-modellje 2. Nyelvi kövületek

4. A nyelvi változások lefolyásának ʃ-görbéje 100% RÉGI ÚJ idő Következmény: a visszaszoruló régi változat még évszázadokig kimutatható

5. A részlegesen dokumentált ʃ-görbék kiegészíthetők. Nehézség: A nyelvi változások ʃ-görbéje csak tendencia; megakadt változások; stabilizálódott variáció A rekonstrukció akkor megbízható, ha a rekonstruált mondattani jelenség kimutatható a rokon nyelvekben.

6. Kifutó ʃ-görbék az ómagyar mondattanban: • SOV (subjectum-objectum-verbum) szórend ragtalan tárggyal • Igeneves alárendelő mellékmondatok • ‘Ige-segédige’ sorrend • Mondatvégi kérdő operátor

7. Empirikus állítás: E visszaszoruló ómagyar változatok a hantiban és a manysiban ma is általánosak ,  ugor alapnyelvi jelenségek, melyek az ősmagyarban is tovább éltek.

8. Ősmagyar kor: az ugor egység felbomlásától (Kr. e. ?2000/1000) a honfoglalásig Ómagyar kor: a honfoglalástól a mohácsi vészig Nyelvemlékes kor: 1195-től (Halotti beszéd és könyörgés) A nyelvemlékes kor szórendje: topik – fókusz –{VSO} VOS

9. Kifutó ʃ-görbék a korai ómagyarban: 1. Eltűnő SOV sorrend ragtalan tárggyal Hanti: (1) Juwanjikəlpilnaxo:p we:r-s-ə-ŋən. Iván fiá-val csónak csinált ‛Iván a fiával csónakot csinált.’ (2)(luw) juwanre:skəs ő Iván megütötte ’Ő Ivánt megütötte .’

10. Ómagyar SOV igenévi alárendelő mondatok ragtalan tárggyal: (3) ne fordo’l’lon mˉg [ǫ kǫntosǫfeluènni](Müncheni kódex 1416 k.) (4) ky zent fferenczetlewlteuala[egyhazfeprette](Jókai-kódex 1370 k.) (5) [ợè gondoluan] ymevrnacangalaièlenecnèki (Müncheni kódex) (6) Es hiuattatuā az iɾastudokat & [kirallèuèliirokat](Bécsi kódex 1416 k.) (7) Agyad meg ymmar[bewnezantnak ](Jókai-k)

11. A ragtalan tárgyak csökkenő aránya: Kódexek: szószám ragtalan szó/ tárgy ragtalan tárgy Jókai (1370 k.): 22 733 42 540 Müncheni (1416 k.): 69 589 78 892 Apor (1416 k.): 22 118 18 1382 Bécsi (1416 k.): 54 423 24 2268 Jordánszky (1516 k.): 200 185 16 12 511

12. Ragtalan tárgy csak OV szórenddel; V-kezdetű szabad szórend  tárgyrag Máté 4,20: (8) Müncheni kódex (1416/1448) Azoc[legottanhaloiocmeghaguā] kǫuetecǫtet (9) Jordánszky C. (1516): Azok kedyg[legottanel hagywanhaloyokates hayoyokat]kóweteekhewtet

13. Megkövült OV szerkezetek ragtalan tárggyal: (10) a. Mi tévő legyek? b.hite hagyott ember szava tartó ember c.kalap levéve

14. Következtetés: Az ősmagyar igei szintagma alany – tárgy – ige (SOV) szórendű volt, ragtalan tárggyal. VP Subj V’ ObjV Azok hálójokmeghagy-ták/ván

15. Kifutó ʃ-görbék: 2. Igeneves alárendelő mellékmondatok The World Atlas ofLanguageStructures: SOV nyelvek: igenévi alárendelés pl. (11) Sajnálomelmentedet. SVO nyelvek: kötőszavas, időjeles alárendelés pl. (12) Sajnálom, hogy elmentél. Hawkins (1998) hatékonyság elmélete

16. 2/A. Visszaszoruló főnév előtti igeneves jelzői mellékmondatok Hanti: (13) [(mä) tini-m-äm]loγ én elad-ott-am ló ‘a ló, melyet eladtam’ (14) [Naŋmo:sməlt-əm] o:xa:r-e:n jel an man-l te megsebesít-ettróká-d messze nem ment ’A róka, melyet megsebesítettél, nem ment messze.’

17. Ómagyar: (15) otvalaeg[keze meg aźott] èmber ‘egy ember, akinek a keze megaszott (Müncheni k. 1416) (16) Es ueǵed az [neko̗d zo̗rzo̗ttem]Coronat ‘a koronát, melyet neked szereztem’ (Kazinczy-kódex 1526)

18. Csökkenő arányú igeneves jelzői mellékmondat  növekvő arányú vonatkozó névmásos jelzői mellékmondat A ki, mi, mely(ik) száma Máté Evangéliumában: Müncheni k. (1416): 225 Jordánszky-k. (1516): 314 Károli Biblia (1590): 330

19. Egy részben megkövült igeneves jelzői mellékmondattípus: (17)a. az [anyám sütötte] kenyér b. egy [tanárok vezette] vetélkedő Megszorítások: nincs névmási alany: *egy ő vezette vetélkedő invariáns személyrag: tanár vezette/tanárok vezette

20. 2/B. Visszaszoruló igeneves határozói mellékmondatok Hanti: csak igenévi határozói alárendelés (18) [Kase:-m man-ti jupina]litipitləm fájdalm-amelmúl-ta után enni kezdek

21. Ómagyar: Máté 13,6: (19) [Nap kedigfelkèluē] meg hèuọlėnc (Müncheni k. 1416) Középmagyar: (20) Mykoron az nap fel tamadotwolna, (Pesthi Gábor 1536)

22. Az igeneves határozói mellékmondatok csökkenő aránya: -ván/vén igeneves mondatok Máté Evangéliu-mában: Müncheni k. (1416): 486 Jordánszky-k. (1516): 322 Károli Biblia (1590): 286

23. Következtetés: Az ősmagyarra az igeneves alárendelés volt jellemző  SOV sajátság

24. Kifutó ʃ-görbék: 3. Eltűnő ‘ige-segédige’ sorrend Temporális segédige csak az ótörök hatásnak kitett rokon nyelvekben, pl. (21) Udmurt a. mịniśkem ’mentem’ b. mịniśkemval’mentemvala’ (22) Komi a. munavȩli ’megyekvala’ b. munȩmavȩli’mentemvala’ (23) Mari a. tolӛnam ’jöttem’ b. tolӛnamӛl’e’jöttemvala

25. Az ősmagyarból örökölt temporális segédige: a vala Az ősmagyarban megszilárdult ige-valasorrend: (24)a. es oduttavola neki paradisumuthazoa b. turchucatmigezocoztiavola (Halotti beszéd és könyörgés)

26. Az összetett igeidők eltűnésével eltűnt az ‘ige-segédige’ sorrend is Máté 2,9: (25) a. Jordánszky-k. (1516): Es yme az czyllag , kytlattanakvalanapkelettre , eló̗l megy vala b. Neovulgata (1969) És íme, a csillag, amelyet napkeleten láttak, előttük haladt

27. Az újabb segédigék esetében a jelöletlen szórend: ‘segédige–ige’ (26) hogy ehsegtewl sok emberek fognak meg halny (Jókai k. 1370) Nyelvi kövület: a múlt idejű feltételes mód (27) adta volna

28. Következtetés : az ősmagyar mondatban az időjeles réteg is fejvégű volt: TempP VP Temp Subj V’ Obj V a bölcsek a csillagot látták vala

29. Kifutó ʃ-görbék4. Eltűnő mondatvégi kérdő operátor Hanti: (28) nèηemtǒttεù.tot-á feleségem itt volt-e

30. Ómagyar: szórványos mondatvégi -e: (29) a. nēdetu̇ incabnagobbacvattocazocnalė b. nemde o̗ ańńamondaticmarianac ė (Müncheni K.) Már az ómagyarban is az igéhez csatolt -e a gyakoribb: (30) Il’l’esvag ėtè? (Müncheni K.)

31. Következtetés: Az ősmagyar mondatban a mondat kérdő modalitását meghatározó réteg is fejvégű volt: (31) ForceP TempPForce VP Temp Subj V’ Obj V (Ti) ezeket tudjátok vala-e

32. A kifutó ʃ-görbék mind fejvégű szintagmákból épülő, SOV alapszórendű mondatszerkezetre engednek következtetni.

33. Nyelvi kövületek (32) Ő ismeri Jánost/őket. De: (33) Ő ismer engem/téged. (34) Ő ismeri az (én) írásom/a (te) írásod. (33)-ban i. hiányzik a tárgyrag; ii. a tárgy nem vált ki egyeztetést az igén. (34)-benhiányzik a tárgyrag.

34. A magyarázat építőkövei:1. Az inverz egyeztetési tilalma Csukcs, korják, kamcsatkai (Comrie 1980 ): ha a mondat tárgya aktívabb szereplője a diskurzusnak, mint az alany, nem egyezhet vele az ige. Aktivitási hierarchia: beszélő > többi résztvevő > nem résztvevők Azaz: én > mi, te, ti > ő, ők

35. Következmény: Ha az alany 3. személyű, a tárgy 1. vagy 2. személyű, nincs egyeztetés: (35) ‘Ő lát engem/téged.’ Ha az alany 2 személyű, a tárgy 1. személyű, nincs egyeztetés: (36) ‘Te látsz engem.’

36. A magyarázat építőkövei 2. A differenciált ige-tárgy egyeztetés a tárgy információszerkezeti szerepének függvénye: Az adott,topik szerepű tárggyal egyezik az ige; az új,fókusz szerepű tárggyal nem.

37. Differenciált ige-tárgy egyeztetés számos rokon nyelvben: Hanti (Nikolaeva 1999): (34)a.[topikalany] [fókusztárgy] ige -- alanyi ragozás b. [topikalany] [topiktárgy] ige -- tárgyas ragozás elsődleges topik másodlagos topik

38. Mit tettél? (35) Matamkalaηwe:l-sə-m én ez rénszarvas megöl-múlt-sg1 ‘Énmegöltem ezt a rénszarvast.’ Mit tettél ezzel a rénszarvassal? (36) Ma tamkalaηwe:l-s-e:-m én ez rénszarvas megöl-múlt-obj-sg1 ‘Én ezt a rénszarvast megöltem.’

39. Az inverz egyeztetés tilalmának magyarázata: Aktivitási hierarchia = a topik szerepre való elérhetőségi hierarchia A másodlagos topik nem lehet aktívabb, mint az elsődleges topik = A másodlagos topik nem lehet topikszerűbb, mint az elsődleges topik.

40. Az inverz egyeztetési tilalom következménye:3. személyű alany esetén 1. vagy 2. személyű tárggyal nem egyezhet az ige. Tundra nyenyec: (37) Wanyasyitaladə◦-da-Ø Ványa őt megver.sg3 ’Ványa őt megveri.’ (Dalrymple-Nikolaeva 2011) (38) *Wanyasyiqm◦/syit◦ladə◦da-Ø ‘Ványa engem/téged megver.’ (39) Wanyasyiqm◦/syit◦ladə◦-Ø Ványa engem/téged megver.sg3 ’Ványa engem/téged ver meg .’

41. Változás az ősmagyarban: A topik gyakran határozott; ezért topikalizált tárgy–ige egyeztetés  határozott tárgy–ige egyeztetés Az 1./2. személyű tárggyal való egyeztetés tilalma kövületként maradt fenn. Bár: (40)a. A sötét ruhák egyes nőket öregítenek. b. Egyes nőket a sötét ruhák öregítik.

42. Egyes manysi dialektusokban differenciált tárgyragozás: a topik szerepű tárgy kap tárgyragot; a fókusz szerepű tárgy ragtalan.

43. Az inverz topikalitás tilalmának következménye e nyelvtípusban: 3. személyű alany esetén nem lehet topik/nem kaphat tárgyragot az 1. és 2. személyű tárgy és az 1. vagy 2. személyű birtokossal bíró tárgy: (37) ‘Ő keresett engem/téged.’ (38) ‘Ő kereste az én kalapom/a te kalapod.’

44. Következtetések 1. Az ősmagyarban létezett mind a manysi típusú differenciált tárgyragozás és a hanti típusú differenciált ige-tárgy egyeztetés.

45. Következtetések 2. A tárgyrag és az ige-tárgy egyeztetés hiánya 1. és 2. személyű tárgy esetén a differenciált tárgyragozás és differenciált ige-tárgy egyeztetés esetén fellépő inverz egyeztetési tilalom maradványa.

46. Összefoglalás • A mondattani rekonstrukcióhoz vannak eszközeink. • Az ősmagyar mondat fejvégű szintagmákból épült fel, SOV szórendű volt. • Az ősmagyarban a tárgyrag és az ige-tárgy egyeztetés a tárgy topik szerepét jelölte.

47. Köszönet Családomnak Tanáraimnak Egykori mestereimnek: Egri Péternek és Papp Ferencnek Kollégáimnak az MTA Nyelvtudományi Intézetében és a PPKE-n Munkatársaimnak, a magyar generatív történeti mondattan projektum résztvevőinek