Színek a növényekben

1. Színek a növényekben

2. Aki nyitott szemmel jár az életben az láthatja ,hogy milyen sokszínű a világunk, milyen káprázatos színekben pompáznak a virágok , a levelek a termések. • Mi ennek az érdekes témának próbáltunk utána járni. • A virágboltokban , kiskertekben ma már akár több száz gyönyörűbbnél gyönyörűbb virágot találhatunk a megszokott , hagyományos fajtáktól az egzotikus ritkaságokig. • De mi ennek a színgazdagságnak az oka? Tanulmányainkból ezt a választ már tudjuk, hogy virágok ezzel csalogatják magukhoz a méheket illetve egyéb rovarokat. Arról is hallottunk már , hogy néhány virág megváltoztatja a színét ,ha már beporozták a rovarok. Ilyen például a tüdőfű, vagy az orgona is. • De mi okozza ezeket az eltérő színeket illetve mi okozza a színváltozásokat?

3. Kísérletünkben öt különböző virágot vizsgáltunk: • 1, piros tearózsát ( Rosa nina weilbull) • 2, oroszlánszájat(Antirrhinum majus) • 3, orchideát (Orchidea hibrid) • 4, nárciszt(Narcissus hibrid) • 5, fokföldi ibolyát( Santapulia hibrid)

4. Oroszlánszáj Fokföldi ibolya Nárcisz Orchidea Piros tearózsa

5. Első kísérletünkben kivontuk a növények színanyagait alkohol segítségével. Az így kapott oldatot leszűrtük ,majd két kísérletet végeztünk a kapott oldatokkal.

7. 1, Kimértünk 2-2 ml oldatot mindegyik kivonatból , majd 5 csepp 1 mólos sósavoldatot adtunk hozzájuk. • 2. Ezután még 5 csepp 1 mólos sósavoldatot adtunk hozzájuk. • A kísérlet során azt tapasztaltuk , hogy az oldatok világosabb szinűek lettek.

8. oroszlánszáj fogföldi ibolya nárcisz tearózsa orchidea

9. Második kísérletünkben újra kimértünk 2-2 ml oldatot mindegyik kivonatból és 5-5 csepp • 1 mólos NaOH oldatot adtunk hozzájuk , majd még egyszer 5 -5 csepp NaOH oldatot.

10. Azt tapasztaltuk, hogy az oldatok sötétebbek lettek. • Érdekes módon nagyobb színváltozást nem tapasztaltunk. • Sajnos tüdőfüvet illetve orgonát nem tudtunk vizsgálni. • Feltételeztük, hogy a színváltozásokat a kémhatás megváltozása adja,de nem kaptunk erre választ a kísérletünkben. • A másik feltételezésünk az volt ,hogy a különböző színváltozatokat legalább részben egy fontos színanyagnak az antociánnak a színváltozása adja ami a pH megváltozása következtében más és más. • Ezt nem tudtuk egyértelműen bebizonyítani.

11. Ezután arra gondoltunk , hogy megnézzük milyen színanyagok vannak a kiválasztott virágokban. • Erre a kromatográfiás elválasztási módszert választottuk

12. oroszlánszáj nárcisz orchidea tearózsa fogföldi ibolya

13. A képek elemzésekor azt láttuk hogy más színanyagok voltak a különböző virágokban. Illetve általában egyféle színanyag volt egy virágban.

14. A második kísérletsorozatban azt vizsgáltuk ,hogy a termések színét milyen színanyagok alkotják. Ehhez a következő növényeket illetve termésüket vizsgáltuk

15. 1, vöröskáposzta(Brassica Rubra) • 2,szeder(Rubus Caesius) • 3,feketeribizli(Ribes Sanguineum) • 4,meggy(Cerasus Vulgaris) • 5, veresszilva(Prunus Vulgaris)

17. A kísérletben a terméseket dörzsmozsárban összetörtük, és alkoholban áztattuk, majd leszűrtük. vöröskáposzta szeder fekete ribizli meggy veres szilva

18. A kísérlethez 2-2 ml oldatot vettünk minden mintából, majd 1 mólos HCl oldatból 5 csepp savat tettünk az oldatokba. • Ezután még egyszer 5 csepp HCl savat adtunk az oldathoz.

19. A maradék ’törzsoldatból ’ újabb 2-2 ml mennyiséget kivéve megismételtük a kísérletet 1 mólos NaOH oldattal.

20. Itt azt tapasztaltuk, hogy az oldatok színe pirosabb lett sav hatására ,illetve megkékült , megzöldült lúg hatására.

21. Vöröskáposzta Feketeribizli Szeder Meggy Veresszilva

22. A kísérlet további részében kromatográfiás elválasztással megnéztük, hogy milyen színanyagokból áll össze a gyümölcs színe. veres szilva meggy fekete ribizli szeder vöröskáposzta

23. A magyarázat ebben a kísérletsorozatban az antociánban lehet. • Köztudottan a vöröskáposzta színét ez az anyag adja. • Teljesen hasonló volt a színváltozás a többi esetben is ,bár nem teljesen ugyanazt a színváltozást adták.( a veresszilva esetében nem volt megfelelően mérhető a változás.) • A színkülönbségek arra engednek következtetni ,hogy az antociánnak különféle változatai vannak.

24. S hogy miért alakultak ki a termések színei? Nos, ez egy jelzés , de nem a rovaroknak hanem az állatoknak, ami mutatja , hogy megérett a gyümölcs meg lehet enni. • Most gondolhatják néhányan,hogy de jószívüek ezek a növények:az állatoknak illetve nekünk az embereknek adják a „legjavukat”.De ez nem egyoldalú segítséget jelent. Az állatok bár megeszik a növények termését , de ugyanakkor segítenek a növények elterjedésében mivel a magokat nem emésztik meg hanem kiürítik…..

25. S még egy gondolat eszünkbe jutott:A színanyagok termelése vagy felhalmozódása kapcsolatba kell hogy legyen a termés cukortartalmával, hiszen az éretlen termés zöld és savanyú , míg az érett termés általában sárga, piros vagy kék színű és édes. Tehát az állatok ( és persze az ember is ) már a termés színéről tudja ,hogy érdemes –e megkóstolni a termést vagy még hagyni kell érni.

26. A növényi színezékekről • Az antocián és származékai a flavonoidokhoz tartoznak. Az emberi egészségre igen előnyös hatással vannak. Az antociánok antioxidánsként viselkednek.

27. Használat • Az antocián az élelmiszerekben mennyiségi korlátozás nélkül általánosan engedélyezett. • Flavonoidokat termmészetes színezékeket (főleg antociánt) használnak a következő termékekben:• Reggeli gabonapelyhek• Pirosított sajt• Dzsem és zselé• Italok • Az antocián ezen kívül kozmetikumok és gyógyszerek színezésére is engedélyezett.

28. Biztonság • Az antocián veszélytelennek számít. Jele az élelmiszeriparban E 163.

29. Így készült…

30. Felhasznált irodalom: • Rózsahegyi Judit-Wajand Judit: Látványos kémiai kísérletek (Mozaik kiadó) • 7.oszt. Kémia tankönyv ( Mozaik kiadó) • Internet: növényi színezékek- az antocián

31. Készítették: Juhász Noémi Kabai Viktória Kele Marcell Felkészítő tanár: Vass György