Határmenti hálozatosodó egyetemek konfliktus vagy kooperáció

1. Határmenti hálozatosodó egyetemek konfliktus vagy kooperáció Dr. hab. Fábián Attila Kaposvár, 2013. november 21. MRTT XI. Vándorgyűlés

2. Határ – kulturális és kultúrtörténeti tájkép Ami ismert: • Befolyásolja a szomszédos határterületek társadalmi-gazdasági képét; • Pszichológiai hatást gyakorol a lakosság attitűdjeire; • Befolyásolja a nemzeti politikák kialakításának és végrehajtásának módját, • Ami új: Lehetőséget nyújt a preaktív tudás-transzferre

3. A határ Négy különböző funkció (Nemes Nagy József) • elválasztó térelem, • szűrőzóna, • perem és ütközőzóna • kontaktus-, konfrontáció- és interferenciazóna CÉL: nem csupán a kapcsolatok leírására, a technikai együttműködés lehetőségeinek kiaknázására, de a diffúz folyamatok, a társadalmi, gazdasági, szociokulturális elemzésekre is egyre nagyobb figyelmet kell fordítanunk!

4. Mi a kérdés? Mi az új? A határ olyan mint egy nő: • Sérülékeny, érzékeny, talányos, így hát érdemes vele foglalkozni, elmélyülni a lelkében; • Több, mint csak az infrastrukturális beruházások összessége, több mint a fragmentált társadal-mak mesterséges masszája, több mint a közös pályázatok végének várva-várt időhorizontja; • EZ MAGA A KÖZÖS TÁRSADALMI és TUDÁS TŐKÉNK!

5. Mi a kérdés? Mi az új? • Konfliktusmező és egyben biztonságközös-ség • Együttműködési kényszer(?)pálya ami: • racionális gazdasági tér • a kulturális értékek konstruktivista tere • a tudástranszfer és a felsőoktatás közös tere • a másságukat feladni nem kívánó különböző egyetemi kultúrák kölcsönhatásának tere

6. A KONFLIKTUSOK HÁROM MEGKÖZELÍTÉSE Hagyományos nézőpont • Káros, elkerülendő Human relations nézőpont • Természetes, elkerülhetetlen Interakcionalista nézőpont • Pozitív erőforrás, a sikeres szervezeti teljesítmény szükséges előfeltétele

7. Kooperáció = Szinergia + bizalom • Szinergia: hogyan növelhetjük a tortát erőforrásainkat kombinálva • Bizalom: mennyire bízhatunk abban, hogy a megnövelt torta elosztása korrekt lesz Az előbbi a kooperáció stratégiai, utóbbi a maga-tartási dimenziója

8. Ko-opetíció (érték teremtés – érték megtartás) • Érték teremtés – érték megtartás (szétosztás: ami a megteremtett értékből nekem jut/marad) • Minden téren érdemes értéket teremteni, ahol lehet („növeld a tortát”) – emberek között, szervezeti egységek között, szer-vezetek között

9. MI A PROBLÉMA? • Közvetlen közegünkben (család, közvetlen munka- és lakókörnyezetünkben) tudunk együttműködőek lenni („össze támasztjuk a hátunkat”, kisegítjük egymást, kalákázunk, több generáció együtt él) • Szélesebb társas (társadalmi) közegben, ahol a személyes magtapasztalt bizalom nem nyújt ehhez támpontot – azaz absztrakt bizalmi közegben – bizalmatlanok vagyunk, kifelé védekezünk

10. Szélesebb társadalmi közegben kooperálok (intézményi kollektivizmus) Szűkebb közegemben kooperálok (csoport kollektivizmus) (Globe kutatás) Versengő kultúra Klán kultúra Kooperatív kultúra

11. Keresztapa – Don Corleone • Nem keressük a tetteseket! Nem akarok több bosszút! • A háborúnak vége! • Szervezd meg az öt Don találkozóját!

12. Mivel járok jobban? • Don Corleone: az ellenséggel is együtt működök, ha ez jobban szolgálja az érdekemet – mert hábo-rúban hullik a család, és nem megy az üzlet sem! • „Semmi személyes. Ez szigorúan üzlet!” • „A nemzetnek nincsenek állandó barátai vagy ellenségei, a nemzetnek állandó érdekei vannak!” Lord Palmerston, külügyminisztere majd miniszterelnökeViktória királynőnek

13. A tudás teremtése és elosztása tehát a közösségek/egyetemek/országok közötti térben (hálózatokban) történik • … akkor is, ha mi erről nem veszünk tudomást! • A kölcsönös függőség és versengés, csak rövid-távon fejti ki hatását, később konfliktusokhoz és defenzív, marginális, passzív szerephez vezet. • A hosszútávú, közös érdekeket és főleg értéke-ket prioráló stratégia létrehozhatja a biztonság-közösségeket, melyekben a konfliktusok felol-dódnak és hatékony együttfejlődés indul meg.

14. Az egyetemek közötti tudástranszfer • Hagyományos kooperáció:együttműködésen alapuló projektek, közösen kiadott vagy társult diplomák, társszerzőség publikációk készítésében, vagy kevésbé formális találkozások konferenciákon, szemináriumokon • Hálózatosodás: • Nem csak egyetem - egyetem között, hanem egyetem – klaszterek – multinacionális vállalatok - határon túli egyetemek és ipari kapcsolati tőké-jük közötti szövetesedés

15. Az egyetemek közötti tudástranszfer • Előnyei: • Erősíti a tudástranszfer intenzitását; • Kölcsönös tanulásra nyújt lehetőséget; • Piaci információkhoz juttatja a feleket; • Erősíti a szinergiák kihasználását; • Javítja a közös külső megítélést; • Közös marketing akciókra ad lehetőséget; • Növeli az üzemméretet és versenyképességet a nagy egyetemi centrumok mellett; • Új kutatási felületeket nyit; • Stb. ……ami majd menetközben kiderül 

16. A nemzetközi hálózatok szerkezete Sűrűség a meglévő és lehetséges kapcsolatok arányából számítható: Ha 1-hez tart, akkor a hálózat sűrűnek, ha 0-hoz, ritkának tekinthető. Központiság Helyi és globális szinten értelmezhető. Helyi szint: egy csomó több vagy kevesebb éllel rendelkezik-e mint a többi, ha csak az adott csomóhoz tartozó élek kerülnek figyelembevételre. Közöttiség azon a felismerésen nyugszik, hogy igazán azoknak a szerep-lőknek van hatalma, akik képesek ellenőrizni a kapcsolathálóban áramló erőforrásokat, azaz akik sok másik szereplő között helyezkednek el.

17. A nemzetközi hálózatok szerkezete Centralizáció a centralizáció annak a mértékét mutatja meg, hogy a kapcsolódások mennyire csoportosulnak a különleges gyújtóponti csomók köré. Hálózati kapcsolat minőség A hálózati kapcsolat minőségét méri, hogy a gazdaságilag hasznosítható tudományos ismeretek átáramlása miként történik meg az egyetemektől a gazdasági szektorokba.

19. Köszönöm megtisztelő figyelmüket! afabian@ktk.nyme.hu