Munkahelyi kapcsolatok

1. Életünk nagy része munkában, munkahelyükön zajlik. Sokat foglalkozunk a munkahely közegészségügyi, fűtési, világítási stb. kérdéseivel, de legalább ennyire fontos lelki életünkre való hatásával törődni.. Természetesen mindezek a munkahelyi, fizikai-higiénés, esztétikai, munkavédelmi stb. szempontok az idegrendszer egészségét illetően nem mellőzhetők. A munkahely lelki egészségvédelmében is elsőrendű az emberi, a munkatársi kapcsolat.

2. A jó emberi közösség bensőséges légkör kialakításához vezet, mely nemcsak kellemessé, hanem eredményesebbé is teheti a munkát. Az ilyen munkahely számos más megterheléssel szemben második otthonként védheti a dolgozókat. Munkatársak és kollégák, főnökök és beosztottak sokat tehetnek egymás lelki egészségéért. A jó emberi kapcsolat, kölcsönös megbecsülés nemcsak magát a munkát, hanem a szervezést és fejlesztést is segítheti.

3. Ahol viszont szembenállás, intrika, pletyka keseríti az emberek munkaóráit, ott minden sokkal nehezebb. Pozícióharccal, presztízsvitákkal is gyötörhetik egymást. Világszerte végzett munkapszichológiai vizsgálatok kimutatták, hogy az emberek sokszor meglepően felszínes apróságokért gyűlölik egymást. Nők között fiatalok és nem fiatalok, szépek és előnytelen külsejűek között ellenséges feszültség támadhat.

4. Munkahelyi kapcsolatok... Gyárakban, üzemekben, irodai munkahelyeken dolgozó férfiak között is állandósulhatnak sokszor lényegtelen dolgok miatt keletkező ellenszenvek. A munkahelyi légkör fejlesztésében ugyancsak fontos a jó vezető és vezetés. A vezető sokat használhat, de árthat is. Ezért fontos, hogy a vezető értsen a beosztottakhoz, rendelkezzen megfelelő empátiával . Álomszövők 26.rész Munkahelyi kapcsolatok

5. Néha azokból az emberekből is elegünk lesz, akiket mi választunk, vagy erős érzelmi szálak kötnek hozzájuk, legyen szó akár a baráti körünkről vagy a családunkról. Életünk nagyobbik részét viszont pont olyan emberek szoros közelségében töltjük, akikkel elsősorban egy közös kapcsolódási pontunk van: a munkánk… A munkánk, ami megköveteli az együttműködést, az alkalmazkodást és az esetleges problémák konstruktív kezelését. És minél szorosabb ez a napi együttlét akár fizikailag is, – gondoljunk csak az egylégterű irodákra – annál több érintkezési-konfrontálódási felület adódik. Mindenkinek más és más okoz pszichés komfortérzetet. Lehet, hogy a zene hihetetlenül kreatívvá tesz engem, miközben a szomszéd asztalnál ülő kollégám diszkréten fejfájás-csillapító után kotorászik. Más és más az aktivitási szintünk is. Van, aki délelőtt szárnyal, akkor, amikor mi még a kávévarázslatban bízva próbálunk magunkhoz térni. Ezt fontos szem előtt tartani értekezletek, megbeszélések időzítésekor. Összezárva lenni azt is jelenti, hogy valamennyire pszichésen is belevonódunk a másik életébe. Halljuk egymás telefonbeszélgetéseit, többé-kevésbé nyomon tudjuk követni a változásokat, a szomorúság, öröm dimenziójában. Vagy nem… - Vannak, akik természetüknél fogva nagyon zárkózottak. Igazán senki nem tud róluk semmit, úgy tűnik ezeknek az embereknek nincs bizalmasuk, nem látszanak rajtuk nagy örömök és nagy drámák. Csakúgy vannak a világban…. A munkahelyen eltöltött hosszú évek során azonban adódhatnak olyan pillanatok, amikor a zárkózott emberek is hirtelen kinyílnak, közlékennyé válnak. Ennek számos oka lehet. Előfordulhat, hogy az okokra a munkahelyi beszélgetések során fény derül, de az is lehet, hogy örökre rejtve maradnak. Mindig, minden helyzetben tiszteletben kell tartanunk kollégáink, munkatársaink szuverenitását és emberi méltóságát.

6. Valahogy így kezdődött… Könnyen lehet, hogy hírtelen közlékennyé vált kollégánk másnapra már megbánja, hogy emberileg kitárulkozott előttünk és jobban magába zárkózik, mint valaha. Ez érthető, hiszen önmagunkat ugyanolyan fokozatosan kell adnunk másoknak, mint ahogy lépésről-lépésre fogadjuk bizalmunkba a világot, apró próbatételek során. Ilyen esetekben a munkatársak felelőssége az, hogy ne vigyék olyan mélyre az ilyen beszélgetéseket, amely már feszegeti az adott viszony kereteit. Nem kell megtudnunk a másik féltve őrzött titkait. A szélsőségek mindenképpen veszélyesek, hiszen a teljes elzárkózás megnehezíti azt, hogy ellássuk a munkánkat, de mások teljes bevonása életünkbe pont ugyanide vezethet. Akiknek nehéz megtartani azt a bizalmi távolságot, amit egy munkatársi viszony feltételez, konfliktus esetén nehezen tudják a jelenséget is viszonylag objektíven szemlélni. Érzelmileg bevonódni, bevonni másokat, harcolni, vélt és valós problémákon rágódni pedig egy nyilvánvaló következménnyel fog járni. Nem tudunk arra energiát fordítani, amire kell. A munkánkra. Kapcsolat az íróasztalon túl Lépten-nyomon visszatérő panasz, miszerint egyre kevesebb lehetőség nyílik az ismerkedésre. A napi nyolc-tíz órás munkahelyi elfoglaltság után ritkán van az embernek energiája arra, hogy új arcok felfedezésére induljon szórakozóhelyekre, a könyvtárba, sportpályára. Ezért sokak számára a munkahely jelenti az ismerkedés elsődleges terepét. Ráadásul egyre több cégnél jön divatba a hétvégi továbbképzés, vagy az, hogy a kollégák együtt mennek szórakozni, kikapcsolódni. A munkahely - a munka öröme mellett - sokaknak tartogathat még meglepetést, a kollégáról kiderülhet, hogy kifejezetten kellemes partner, a sikeresen befejezett, közös munka pedig gyakran lehet kezdete egészen másfajta, az íróasztalon túl is folytatódó kapcsolatnak.

7. Az irodai románc nem ismeretlen jelenség a modern világban, sőt olyan szükségszerű velejárója az irodának, mint a kávéfőző vagy a fénymásoló. Tény azonban, hogy általában több hátránnyal, mint előnnyel jár, bár a hormonoknak olykor nehéz megálljt parancsolni…

8. A munkahelyi szokások az utóbbi időkben jelentősen megváltoztak, az óriási, sok embert foglalkoztató irodaházak mellett a dolgozók egyre gyakrabban vesznek részt olyan kötelező programokon, amelyek a céges csapatépítést szolgálják. Ezek eredménye, hogy mind több időt töltenek együtt, és az összezártság, legyen az irodai légtér vagy egy vidéki hétvége, az ellentéteket, de a vonzásokat is erősítheti. A valószínűsége tehát annak, hogy két kolléga vagy üzlettárs egymásba gabalyodik, meglehetősen nagy. Az azonban, hogy milyen a szereposztás, egyáltalán nem mindegy. Egészen más helyzetben vannak a nők és a férfiak, sőt, az sem mindegy, hogy a felettes nő, avagy férfi. Felmérések igazolják, hogy manapság sokkal több nő vállal állást, mint korábban, és hetente átlagosan ötvenkét órát töltenek a munkában, ami egyértelműen azt jelenti, hogy sokkal többet vannak munkatársaik, mint a családjuk és barátaik körében. Leginkább a nők azok, akik kiszolgáltatott helyzetbe kerülhetnek, ha egy felettes megkörnyékezi őket, és ők azok, akik jól teszik, ha vigyáznak elért pozíciójukra. Női főnökök ritkábban keverednek olyan munkahelyi szexuális kapcsolatba, ami csak a trófeáról szól, mivel tudják, milyen kényes viszony lehet ez és mennyi bonyodalom származhat belőle. Persze ha elsöprő érzelmekről van szó, nekik is nehéz nemet mondani, s ez nem is mindig sikerül. Nem mindegy, hogy pontosan milyen kapcsolatról van szó (őszinte szerelem, szexuális viszony, erotikus játék), ki a felettes, ki a kolléga, ki az igazán szerelmes ki az, akit ejtenek és ki az, aki pusztán kihasználja a helyzetet. Nem is beszélve a munkahelyi pletykákról és a rosszmájú kollégákról. Néhány vállalat alapból ellenzi a munkahelyi viszonyokat, és ebből kifolyólag könnyen kerülhet sor kirúgásra vagy áthelyezésre, míg másutt nagy súlyt fektetnek a csapatépítő tréningekre, ahol a munkatársak alaposan meg- és kiismerhetik egymást, így az esetleges románcoknak is elejét vehetik, vagy pont hogy megalapozhatják azokat.

9. Habár az irodai szerelem a legtöbb ember képzeletében kimerül a főnök-titkárnői viszonyban, felmérésekkel igazolt, hogy az irodai kapcsolatok többsége jóval tartósabb, mint a nyaraláson vagy egy diszkóban kialakult románcok. Sőt mi több, a tartós házasságok bizonyos része szintén irodai viszonyból kezdődött. Hozzáértők szerint a dolog lényege abban áll, hogy a munkahelyen az embereknek alkalma nyílik rá, hogy mindenféle élethelyzetben megismerjék a másikat, fény derül a másik mániáira, idegesítő szokásaira, hangulatváltozásaira és hétköznapi arcára. Olyan ez, mint egy tartós együttélés, amikor idővel mindenre fény derül. Kutatók szerint a munkahelyi szerelem vagy egy kiadós szex hatékony munkavégzésre serkenti a dolgozót, és a pozitv életérzés, a megfelelési vágy - vagyis a szerelem állapota - meghatványozza az ember energiáját, és sokkal jobban teljesít. A munkahelyi kapcsolat távol a statisztikák világától és a pszichológiai következtetésektől, nagyon is forró terep. Egy szerelmes vezető szemszögéből vizsgálva a dolgot, nagyon nehéz megállni, hogy a beosztott kedvessel ne kivételezzen, és hogy teljességgel palástolja érzelmeit. A megkülönböztetett bánásmód miatt a kedvesnek is adódhatnak nehézségei a kollégák körében, és idővel szinte elkerülhetetlenné válnak a munkából és a magánéletből eredő konfliktusok. Ismert ezen viselkedés ellentettje is, nevezetesen, hogy a kivételezés látszatát is elkerülve a főnök a korábbinál nagyobb elvárásokat támaszt friss kedvese felé. Különösen jellemző ez, ha a viszony kizárólag szexuális, hisz a felettes ezzel a módszerrel is a beosztott tudtára adhatja, hogy nem kíván komolyabb hangsúlyt adni a kapcsolatnak. Tovább nehezíti a dolgot, ha még titkolni is kell a románcot, bár az esetek többségében pont a lebukás veszélye teszi izgalmassá a viszonyt. Értekezlet…

10. Női felettes esetén a férfiak mindenképp számoljanak a nő magas elvárásaival. A kolléganőkkel való könnyed flört miatt hamar megüthetik a bokájukat, bár az esetek többségében a legtöbb férfinak már maga a beosztotti pozíció problémát jelent. Ha már megtörtént... Amennyiben megtörtént a baj, beleszerettünk egy munkatársunkba vagy lefeküdtünk vele, érdemes néhány alapszabályt lefektetni és azokat következetesen be is tartani. Első és legfontosabb a magánélet és a munka különválasztása. Természetesen az ember képtelen drasztikusan kettéválasztani az otthoni és a munkahelyi énjét, de a kapcsolat érdekében érdemes megpróbálni. A munkaidő csakis és kizárólag a munkáról szóljon, és a szerelem - netán a szex - színhelye se az iroda legyen, ha ez megoldható. Munkánkban ne az vezéreljen minket, hogy milyen viszonyban vagyunk vagy szeretnénk lenni kollégánkkal, ezt hagyjuk meg későbbre. Teljesítményünkért ne magánéleti viszonzást várjunk, és érzelmekkel ne zsaroljuk beosztottunkat vagy főnökünket. Komoly szerelmi viszony esetén egyértelmű, hogy amennyiben valakit elutasítanak vagy elhagynak, nem marad más választása, mint hogy áthelyeztesse magát vagy új munkahely után nézzen. Ennek lehetőségét is érdemes számba venni, hisz kevés olyan ember van, aki megbántottságán vagy fájdalmán képes úrrá lenni, és úgy tenni, mintha mi sem történt volna. A legtöbb irodai románc idővel a karrierépítés egyik legfontosabb eszközévé válik. Sokan úgy gondolják, hogy az előléptetés a szex fejében a legalapvetőbb dolog, és nem csinálnak lelkiismereti problémát az ügyből. Valójában azonban könnyen megbosszulhatja magát a nem kiérdemelt pozíció, főleg ha teljesen alkalmatlan rá valaki, és ugye a pletykák is hamar szárnyra kapnak, ha kiderül egy titkos románc, a pozíciók sokak szemében megkérdőjelezhetővé válnak.

11. Nem árt, ha az ember megpróbálja a lehető legjobban kiismerni jövendőbeli partnerét, hiszen a pozícióból kifolyólag a későbbiekben könnyen előfordul, hogy a düh és a bosszú áldozatává válik az ember. Sokan attól sem riadnak vissza, hogy szeretőjüket munkahelyi kémkedésre bírják, hiszen valóban nem árt tudni, hogy ki mit suttog az ember háta mögött. Annál pedig mi sem egyszerűbb, mint egy szívet felkorbácsolni és a szerelem nevében nyomoztatni vele. Mindenképp óvakodjunk az ilyen helyzetektől, mert két szék közül könnyen a pad alatt vagy az utcán találja magát az illető. Nem árt szem előtt tartani azt az aprócska tényt sem, hogy a kollégák és kolléganők - netán exek - nem nézik jó szemmel a munkahelyi románcot, és rosszindulatú megjegyzésekkel elmérgesítik a helyzetet és pokollá teszik a felek életét. Néha persze előfordul, hogy valaki képtelen tűrtőztetni magát, és a vágy helyben kielégítést parancsol. A fejvesztés után érdemes belenézni a tükörbe, nehogy rúzsfoltos inggallérral és zilált hajjal állítsunk be a következő tárgyalásra. Ez ellenszenves, és csak feleslegesen irritálja a kollégákat. Ne feledkezzünk meg a technika vívmányairól sem. A bekamerázott irodák mindennaposak, a munkahelyi e-mailek legtöbb helyen mentésre kerülnek, és sok esetben még a számítógépeket is megfigyelik.

12. „A valóság sohasem az, aminek látszik…” Meleg helyzet a munkahelyen A melegek elméletileg nincsenek hátrányos helyzetben a munkaerő-piacon, hiszen nincsen külső jegye melegségüknek, míg egy roma, vagy egy negyven év fölötti nő nem tudja eltitkolni azt, ami nyilvánvaló, ezért sokkal nehezebb helyzetben van. Ugyanakkor a homoszexuális munkavállalók zöme szeretne őszinte életet élni, vagyis főnökének és kollégáinak is elmondani, hogy ő meleg. A melegek a felvételi interjún sem beszélhetnek szexuális irányultságukról, hiszen ez egyrészt legbelsőbb magánügyük, másrészt az ilyen önvállalásokból azt szűrik le a munkaadók, hogy sok gond lesz az illetővel, mert őszinte és egyenes. Jobban értékelik azt, ha valaki diszkrét, hiszen az sokkal kényelmesebb. Ettől függetlenül azonban vannak olyan munkahelyek, ahol a pályázati kiírásban előre vetítik, hogy nyitottak és befogadók, ezzel mintegy célozva arra, hogy melegbarátok is akár. A pozitív diszkrimináció azonban nagyon ritka Magyarországon. Ha valakiről kiderül a munkahelyén, hogy meleg, vagy csak sejtések vannak, akkor általában azt jól fogadják, persze csak akkor, ha nem kell szembesülniük a velejárójával. Szinte minden munkahelyen van legalább egy olyan személy, aki „más” de ez az egy ember csöndben és nem feltűnően igyekszik segíteni az új ember beilleszkedését. Ennek nem szexuális okai vannak, hanem inkább empatikus.. Néha a melegek segítik egymást. „Működik itthon az a fajta munkaszerzés, ami a melegek kapcsolatrendszerén keresztül alakul ki. Ezek a lehetőségek általában alkalmiak, a kapcsolat végeztével a lehetőség is automatikusan megszűnik. Sok fiatal (leginkább értelmiségi fiú) próbál így érvényesülni, vagy karriert csinálni gyorsan" – mondta az egyik PR szakember. A meleg kapcsolatrendszer kihasználásával azonban skatulyába kerül az adott munkavállaló. - Sok lány akkor jön rá, hogy jobban vonzódik a saját neméhez, amikor elcsattan egy csók egy másik lánnyal. Így történ ez Yvettel is. Huszonkettedik születésnapját ünnepelte, amikor munkatársai felköszöntötték az egyik kolléganője, Claudia látszólag „véletlenül” szájon csókolta. Yvett a csók közben úgy érezte, mintha megütötte volna az áram. -Évek óta éreztem, hogy valami nem stimmel. A fiúk jöttek-mentek, de nem éreztem az égvilágon semmit. Igaz, közben voltak furcsa jelek. Tizennégy éves koromban például odajött hozzám egy nő az utcán, és nagyon kedvesen elhívott kávézni. Soha nem felejtem el a szavait: "Te az vagy, ami, csak még nem tudsz róla!" Később is szinte vonzottam a leszbikus nőket, de nem akartam tudomást venni róluk. Azt hiszem, féltem. Amikor beleszerettem Claudiába teljesen megzavarodtam. Három napig bóklásztam a parkokban próbáltam tisztába jönni magammal. Végül döntöttem. Azóta hűséges vagyok a barátnőmhöz. Claudia és Yvett titkárnők egy nagyvállalatnál. Mindketten diplomások és több idegen nyelven beszélnek. Munkájukat kifogástalanul végzik, már több alkalommal kaptak fizetésemelést. A lányok két éve élettársakként élnek.

13. Szabályozott viszony A nagy amerikai és nyugat-európai cégek etikai kódexében gyakran külön paragrafus vonatkozik a munkahelyi kapcsolatokra, többnyire erősen szabályozva, ha nem egyenesen tiltva a létezését. Ettől természetesen még ott is létezik a jelenség, mint ahogy nálunk is létezett ilyen az ötvenes években, amikor Magyarországon próbálták ezt szabályozni, meglehetősen sikertelenül. Akkoriban úgy gondolták, hogy árt a munkának, ha egy magánéletben összetartozó pár egy helyen, esetleg együtt dolgozik. Éppen ezért a házastársak nem is dolgozhattak egymás közvetlen munkatársaként, ha pedig házasságra léptek, át kellett szervezni a munkát. A tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy akik az életben összetartoznak, együtt még jobban kötődnek a munkahelyükhöz. Vannak cégek, amelyek kifejezetten támogatják azt, hogy a párok együtt dolgozzanak, hiszen így hatékonyabb a munka. Ez megfordítva méginkább igaz: Amerikai kutatók véleménye szerint azok, akik jól képesek együtt dolgozni a munkahelyükön, házaspárként is tartós, kiegyensúlyozott kapcsolatban tudnak élni. Egy hamburgi pszichológus vélekedése szerint a munkahelyi barátság vagy szerelem alapja lehet a közösen átélt siker, az együtt megtervezett irodaépülettől akár az összehangolt orvosi munkáig, ami csak egyre közelebb hozza az embereket egymáshoz ugyanúgy, ahogy a közös csalódás is. Ezeket az eseményeket pedig sokkal egyszerűbb megosztani, feldolgozni olyasvalakivel, aki pontosan érti miről van szó, és ugyanazt éli át. Sokan többet vannak a munkahelyükön, mint otthon, haza pedig igencsak fáradtan érkeznek tíz-tizenkét órás munka után. Életüket gyakorlatilag a munkahelyükön élik, ezért itt nyílik legtöbb lehetőségük az ismerkedésre. Közös munkahely, azonos foglalkozás: valószínűleg az érdeklődési kör is hasonló, és ez szilárd alapul szolgálhat a kapcsolathoz.

14. Egy német kutatóintézet felmérése szerint minden ötödik tartósabb kapcsolat munkahelyen kezdődik és a válások negyven százaléka az új munkahelyi kapcsolat miatt következik be. A Gewiss által megkérdezett nők 18 százaléka, míg a férfiak 23 százaléka létesített már a munkahelyén szerelmi kapcsolatot. Az elemzések szerint ezek a kapcsolatok igen tartósnak bizonyulnak, mivel a munkahelyen mód van ara, hogy a felek alaposan és mélyen megismerjék egymást. A statisztikák azt is mutatják, hogy a nők körülbelül hatvan százaléka volt már szerelmes a kollégájába. Veszélyes vizek Az ilyen jellegű kapcsolatok előnye lehet az, hogy az együtt dolgozó párok jól megértik egymás munkahelyi problémáit, nem kell hosszas magyarázatokba bocsátkozni a gondok tálalásakor vagy éppen boncolgatásakor. Gyakran az együtt dolgozók érdeklődése is hasonló. Van azonban néhány dolog, amire fokozottabban figyelnie kell annak, aki párjával egy helyen dolgozik. Ilyen a pletyka. A munkahelyi szerelmi viszonyokrók szóló pletykák ugyanúgy javítják a munkamorált, mint a főnök alkalmatlanságáról vagy a prémiumról terjengő kósza szóbeszéd. A pletykák segítenek oldani a munkahelyi stresszt, közelebb hozzák egymáshoz a vállaltnál dolgozó kollégákat, illetve megszüntetik az egyhangú robotolás okozta unalmat. A féltékenység, rosszindulat szülte pletyka azonban véget vethet egy szépen induló irodai barátságnak, különösen akkor, ha a felek érzékenyek az ilyen irányú támadásokra. Ezért a kibontakozó vonzalmakat az esetek többségében igyekszenek minél jobban palástolni. Megeshet, hogy valamelyik fél szakmai bakit követ el, vagy romlik a teljesítménye, és a holdudvar effektus máris életbe lép: partnerét is felelősségre vonják. Ha a retorzió véletlenül elmarad, a kivételezés gondolata merülhet fel.

15. Hátránya lehet az ilyen kapcsolatnak a rivalizálás - legalábbis a kapcsolatra nézve hátrányos, a munkahely meglehetősen jól profitálhat belőle. Összezárva nehezebb feldolgozni azt is, ha véget ér a kapcsolat: a bosszúvágy gyakori érzése a csalódott szerelmesnek. Az elhagyott szeretők, legyenek akár nők, akár férfiak, még akkor is törlesztenek, ha ezzel maguknak ártanak. Ráadásul ilyen esetekben nem válik be a szokásos recept - menekülni a munkába - hiszen egész nap azt látja, aki szenvedését okozza. Ráadásul kommunikálnia is kell vele, semlegesen viselkedni. Ilyenkor munkahelyet váltani lenne a legjobb megoldás. Ez azonban majdnem lehetetlen: nehéz jó munkát találni, újrakezdeni valahol máshol, különösen akkor, ha valakinek már sínen van a karrierje Az egymás felé megnyilvánuló gyengédségeket is törölni illik a munkahelyi kapcsolattartás repertoárjából, hiszen a többi kolléga nem biztos, hogy jó szemmel nézné, amint két munkatársuk a folyóson csókot vált. Ezzel ugyanis másokból kényelmetlen érzéseket, a magányosokból esetleg irigységet váltanak ki. A magánélet, az érzelmek nem lehetnek nyitott könyv a munkahelyen, de a túlzott titkolózás is rosszul sülhet el. A többi kolléga agya járni kezd, és elméleteket gyárt. Ez sokkal veszélyesebb, mint a kulturált tiszta lap. A felvállalt kapcsolat esetén is tudni kell, hogy a partner a munkahelyen elsősorban munkatárs. A tiszta laphoz az is hozzátartozik, hogy ha a kapcsolat komollyá válik, az egyik félnek el kell gondolkodni, hogy más munkahelyet keressen. Különösen kényes kérdés ez, ha a szerelem egy főnök-beosztotti viszonyban álló két fél között szövődött. Nem tanácsos a munkahelyi hierarchiában alá- és fölérendeltségi viszonyban állóknak kapcsolatot létesíteni, mivel nyomasztólag hat a felekre a munkahelyi hierarchikus viszony, amiről igen nehéz esténként átváltaniuk. A vezetők egy része ellenzi a beosztottak közti szerelmet, mert attól tart, hogy a románc vagy a szakítás rontja a teljesítményt, megmérgezi a munkahelyi légkört.

16. Ha beosztottról van szó, és a kapcsolat köztudomású lesz, meglehetősen nehéz elhitetni bárkivel is, hogy ez nem a ranglétrán való feljebb jutás egyik módja, hanem tényleg szerelem. A főnökével viszonyt folytató alkalmazott pedig kapjon bármilyen elismerést a ténylegesen jó munkájáért, a kollégákat senki és semmi nem győzi majd meg, hogy a jutalom nem "amiatt" van. A főnökről pedig szívesen terjesztik, hogy csak kihasználja a helyzetét, és nála ez az érvényesülés egyetlen lehetősége. Nem tesz jót egy kapcsolatnak, ha a pár a munkaidőt is együtt tölti. Főleg, ha még odahaza is a munkahelyi problémákról beszélgetnek. Rövid idő után egyikük sem talál semmi érdekeset a másikban, reggel együtt kelnek, egymás mellett ülnek az értekezleten, lassan a közös program sem szerez már örömöt. Szakítás után pedig egyáltalán nem biztos, hogy a jövőben is megmaradnak egymás számára kedves és segítőkész embernek. Aki nyíltan, akár a munkahelyén is felvállalja a kapcsolatát, tudnia kell, hogy - bár munkaidő alatt együtt van a másikkal - hivatalosan mégiscsak a munkatársa, elsősorban tehát a feladatára kell figyelnie, nem pedig a másikra. Nincs leáldozóban a munkahelyi szerelem Sok érv, és ellenérv felsorakoztatható a munkahelyi kapcsolatok ellen, de hiba lenne ezekről általánosságban beszélni. Hiszen a munkahelyi kapcsolatok ugyanúgy tarthatnak egy egész életen át, vagy lehetnek futó kalandok - mint az összes többi kapcsolat. Flörtölni szabad, a zaklatást felejtse el! A közös munka bizonyos értelemben alkalmas arra, hogy az embereket egészen közel hozza egymáshoz. Akik a munkahelyen jól tudnak együttműködni, azok többnyire az ágyban is összeillenek. Ezt a korántsem meglepő véleményt egy amerikai tudóscsoport hozta a világ tudomására. Miközben sűrűn figyelmeztettek a határokra. A titkárnő a második feleség?... „Akik a munkahelyen jól tudnak együttműködni, azok többnyire az ágyban is összeillenek” ?!

17. Munkahelyi szerelem Kezdetben persze csak a munka közös. Csak! Ha valaki napi 12-14 órát dolgozik, lassacskán többet lesz a munkahelyén, mint otthon. Megszokja a kolléga(nő) társaságát. Többet tudnak majd egymásról, mintha házastársak lennének. Nem zsákbamacska A munkahelyi kapcsolat bizonyos garanciát jelent mindkét félnek. Módjuk van alaposan kiismerni egymást. Igaz, ez általában nem olyan intenzív, mint egy szerelmi viszony. De nem is olyan felületes, mint az egyéjszakás kaland, amely a villózó táncparketten kezdődött. A közös feladatokból, beszélgetésekből pedig gyakran lesz szerelem, sőt házasság is. Flörtölni is jó A flörtölés hozzájárul a jó munkahelyi légkörhöz. Akik részt vesznek a játékban, könnyebben építenek kapcsolatokat, tevékenyebbek és optimisták. És melyik főnök ne örülne ennek! Az okos munkahelyi vezetők ma már egyre ritkábban üldözik az egymásba szerelmesedett kollégákat. Irodában és ágyban A férfiak általában harmonikusabbnak érzik a párkapcsolatot, ha partnerük hasonló foglalkozást űz. Leggyakoribb példa erre a kórházakban szövődő szerelem (pl. orvos és asszisztens között). Pszichológusok szerint a közösen átélt siker, illetve csalódás összehozza az embereket. Számos olyan tanulmány látott már napvilágot, amely azt bizonyítja, hogy a munkatárs egyben a legjobb házastárs is. Mi tagadás, ellenpélda is van. Pontosabban lesz - néhány év elmúltán…

18. Zaklatni tilos! • A nők 80 százaléka állítja, hogy szexuálisan zaklatták már munkahelyükön. Kétharmadukat illették a testére vonatkozó megjegyzéssel. Harminc százalékukat ölelték át vagy puszilgatták - akarata ellenére. A szexuális felvilágosításhoz még napjainkban sem tartozik hozzá a flörtölés szabályainak ismerete. Utóbbit az különbözteti meg a zaklatástól, hogy a kezdeményező pozitív visszajelzést kap. Illik észrevenni az elutasítást is! • Beszédes számok • - Minden harmadik tartósabb kapcsolat a munkahelyen kezdődik. • - A házaspároknak körülbelül az ötöde a munkahelyen ismerte meg egymást. • - A dolgozó nőknek több mint a fele volt már szerelmes valamelyik kollégájába. • A férfiak háromnegyede vágyik egy kis könnyű kalandra valamelyik kolléganőjével. • A válások egyharmada(!) egy új munkahelyi kapcsolat miatt következik be. • A munkatársak többsége észreveszi a beszédes pillantásokat. • Már a főnök is örül • A cégszerelem a csoportos munkavégzés egyenes következménye. Ezt a nagyfőnökök csak lassan fogadták el. Mert bizony volt idő, amikor ezeket a kapcsolatokat ajánlatos volt titokban tartani. Lelepleződés esetén ugyanis az üzemi feleség könnyen az utcára került. Ma, ha a viszonyból nem kerekedik a vállalat hírnevének ártó botrány, fölösleges beavatkozni. • - A számítógépeket gyártó óriáscégnél, a Microsoftnál tucatnyi pár jött már össze. Ott van például a főnök, Bill Gates (a világ jelenlegi leggazdagabb embere), aki a marketing-igazgatónőt vette feleségül. A vállalat sikerreceptje szerint a munkatársak sokkal többet teljesítenek, mivel partnerük hasonló munkatempóban dolgozik, sőt közös az érdeklődési körük is.

19. Munkahelyi szerelemből is születhet tartós kapcsolat, életre szóló barátság. Azt azonban érdemes észben tartani, hogy történjék bármi, az iroda nem lehet magánéleti csatározások színhelye, mert ott csakis a szakmai hozzáértés és profizmus számít. Irodán kívül aztán szabad a vásár!

20. A munkahelyi kapcsolatokból fakadó személyes konfliktusok mellett magának a munkának is lehetnek pszichés károsító hatásai. A rossz munkakörülmények, a rossz szervezés, hajszolt tempó stb. feszültségkeltő, nyugtalanító, konfliktust okozó károsító hatásával ugyancsak számolnunk kell. A látszat az esetek egy részében azonban megtévesztő. Sokszor halljuk a kifejezést: "a sok munkától idegkimerülést kapott". Igaz-e így? Valóban vannak munkahelyek, melyek a személyiséget a maga egészében, különösen érzelmileg (pl. "izgalmakkal teli munkában") erősen igénybe veszik. Az emberi természet csodálatos ruganyossága folytán azonban az egészséges emberek általában ellenállók vagy hamar rendbe jönnek. Akik letörnek, kifáradnak, legtöbbször olyan neurotikusok, akiknél a baj a munka területén jelentkezik, itt csordul ki "az utolsó csepp a pohárból". Családi konfliktus, gyermekkoruk óta húzódó neurózis robban ki időnként egy kimerüléses időszakban, vagy nagyobb igénybevétel után a munkában produkál tüneteket. Vannak másfajta összefüggések is: előfordul, hogy a beteg eredeti konfliktusától, feszültségétől kíván megszabadulni, s így "beleveti magát a munkába", melyet szinte narkotikumnak tekint. A látszat azt mutatja, hogy "agyonhajszolta magát", a valóság pedig az, hogy tevékenysége közben felszínre került az eredeti konfliktus és nyomában sok kóros sajátosság. Tehát nem sikerül a munkával "lefedni" a problémát, s a "narkózis" nem vált be (az ilyennél használják a "workaholic", vagyis a "work" és az "alcoholic", tahát a munka és az alkoholista szavak kombinációját). Az ilyen emberek tehát úgy viselkednek a munkával, mint a szenvedélybetegek az itallal. Az ember és a munka viszonyában nem szabad megfeledkeznünk a rátermettség, a jó adottságok, a jó képzettség fontos szerepéről. A személyes érdeklődés, az egyéni hajlam is nagy hajtóerő. Ami érdekel, amit szeretünk, azt szívesen is végezzük. A munkás, aki tudja, hogy mit, miért dolgozik, aki látja munkájának értelmét, célját, az sokkal szívesebben tevékenykedik, mintha kényszerből, pusztán a megélhetésért tenné.

21. Az érdeklődés és a beállítódás nagymértékben irányítható. Különösen fiataloknál célszerű, hogy személyiségüknek megfelelően válasszanak munkakört. Az emberek általában kevés foglalkozást ismernek, választásuk ezért meglehetősen szűk körre korlátozódik. A pályaválasztási tanácsadás az emberi tevékenységek és társadalmi igények, lehetőségek, valamint pszichológiai és pszichiátriai ismeretek birtokában kedvezően irányíthatja a fiatalokat hivatásuk megválasztásában. A pályaválasztási tanácsadó feladata nem csupán az, hogy az egyéni adottságoknak - és a társadalmi körülményeknek, keresletnek, megfelelő pályát javasoljon, hanem az is, hogy felhívja a figyelmet az egyén számára káros foglalkozások hátrányaira, veszedelmére. A munka nemcsak termelés. A kedvező körülmények között végzett munka a lelki egészség egyik legfőbb védelmezője. Közismert, hogy a munkába temetkezvén gyakran megfeledkezünk bajainkról, bánatunkról. Az érdekes munka leköt, s eltereli figyelmüket a kellemetlenségekről. A feszült energiák lassacskán oldódnak. A munka lelki egészséget védő értékét bizonyítja, hogy a betegek gyógyítására is használható a munkaterápia vagy foglalkoztatási terápia Teljesítményorientált világunkban gondolnunk kell a védelemre szoruló, sérülékeny, esetleg elmaradt fejlődésű, hátrányos helyzetű dolgozókra. Különösen a nem szakképzettek között fordulnak elő sérülékeny, labilis magatartású emberek. Az addig egyensúlyban tartott konfliktusok, önértékelési hiányosságok megjelenhetnek, s munkahelyi megterhelések nyomán előtérbe kerülhetnek. Itt nem csupán a munkahelyi vezetők és társak megértésére - előítélet-mentességére - van szükség. Az üzemorvos jó hozzáállása megfelelő támogatást, segítséget nyújthat. Szükség esetén védettebb munkakörülmények közé jutást vagy szakemberekhez való továbbirányítást is kezdeményezhet. Jellemző történet az alábbi:

22. 30 éves értelmi fogyatékos fiú 7 éve nyugodtan söprögetett az üzemben és az udvaron, mindenki kedvelte. Az apja is ugyanott dolgozott, bizonyos fokig tehát a támogatását, segítségét is élvezte. Egy napon az üzemben az a "szellemes ötlet" támadt, hogy a fiút valamilyen szexuális exhibícióra biztatják, azzal a szöveggel, hogy "nem meri megtenni" Az "ötlet bevált", a fiú exhibíciója botrányt váltott ki, s az szégyenében otthagyta a munkahelyét. Hét hónapig kellett vele pszichiátriai gondozóintézetben foglalkozni, amíg depresszív, letört állapota meggyógyult, s munkahelyére visszakerülhetett. Sajnos a munkahelyi alkoholizálással sok helyütt még ma is elnézők, bár egyre több hely akad, ahol ezt kellő felelősséggel ellenőrzik (pl. rendszeres szondázást alkalmaznak). A munka utáni társas iszogatások, "rundok" eléggé elterjedtek, s az ilyen kocsmai összejövetelek nemegyszer alkoholbetegségnek kiindulói lehetnek ("mindenki fizet egy rundot"). A munkahely lelki egészségvédelmében a vezetés pszichológiai kulturáltságának, a jó munkahelyi légkörnek van alapvető szerepe, melyet egyéni és csoportos megbeszélések, vezetőképzés is elősegíthet. A munkán kívül szólni kell a szabadidőről is Mennyisége, tartalmi vonatkozásai befolyásolják a lelki egyensúlyt. A nappalnak és az éjszakának megfelelően, a természet ritmusához hasonlóan szervezetünknek is megvan a biológiai ritmusa. Ennek vannak lelki alapjai is, de a gyakorlat, az életkörülmények befolyásolják. A nappali aktivitást az éjszakai pihenés, alvás követi. Ismeretes a 3 x 8 órás ritmus: a munka, a szabadidő és az alvás ilyen ismétlődése. Természetesen kinek-kinek több vagy kevesebb a pihenési igénye. A szükséges pihenés a fizikailag vagy pszichikusan elfáradt szervezet felfrissülését, energiapótlását, kiegyenlítődését szolgálja.

23. Például a feszültséggel teli munka után "lecsenghet a feszültség". Egy haragos vita után egy kellemes, nyugtató környezetben (vízparton, ligetben) tett séta, az ismétlődő izommozgással, az indulatteli gondolatok újrapergetésével hozzásegíthet az egyensúly megteremtéséhez. A szabadidő nem feltétlenül a tevékenység hiányát igényli. A szellemi munkásoknál célszerű valamilyen kiegészítő testi aktivitás, könnyebb sport vagy kocogás az ülő életmód után. Fárasztó testi munka után hazamenve "ágynak dőlni" vagy kocsmába beülni korántsem előnyös. Hasznosabb pl. a könnyebb kerti elfoglaltság vagy olyan kiegészítő mozgások végzése, melyek a munkában nem fordultak elő. Máskor az egyéb - nem fizikai - kedvtelés üdíthet fel. Itt találkozhatunk a levezetés és szublimálás különféle formáival. Ezeket az amatőr színjátszástól kezdve a bélyeggyűjtésen át számos kedvtelés szolgálhatja. Bár az amatőr szónak kétféle jelentése van: lehet "műkedvelő", tehát "nem profi", "nem komoly", de mélyebb értelemben arra jellemző, aki igazán szereti az általa művelt területet. (Az amare: "szeretni" igéből). Nem egy amatőrből lett hivatásos művész, nem egy művész kezdte karrierjét szabadidő kedvteléssel (zenész, festő, színész stb.). A tevékenyen eltöltött szabadidő a szervezet testi-lelki egyensúlyát szolgálhatja. Ilyenkor beszélhetünk "kikapcsolódásról". Akkor igazán hasznos a hosszabb idejű üdülés, "környezetváltozás", ha annak pszichológiai eredménye is van. Ilyenkor az egyén mentesül a környezet megterhelő ingereitől, s megvan a remény arra, hogy sajátos öngyógyító, önrendező folyamat révén az egyensúlya helyreálljon. Előbbi körülményei közé visszatérve tudjon vagy önmaga alkalmazkodni, vagy helyzetén változtatni. A szabadidő eltöltése sajnos sokszor káros, így pl. a késő éjszakai mulatozás, az álmatlanul eltöltött idő, különösen ha alkoholizáláshoz kapcsolódik.

24. Az utazás, a turizmus korunk egyik fontos jelensége. A nyári hónapokban szinte egyfajta "népvándorlásról" beszélhetünk. Az ok, a motiváció sokrétű: a világgal való ismerkedés, a tanulás, a szellemi élményszerzés lebeg sokak szeme előtt. Akad, aki gazdasági előnyért ül vonatra ("vásárló turizmus"), míg mások rokonokat, barátokat látogatnak. Hasonlóképpen szociális célú a társasutazásban részt vevők utazása, egyszerűen: emberek között akarnak lenni, vagy társkeresők. Nem kis számú ember utazik, hogy sportolhasson (pl. síeljen), vagy mérkőzések (pl. olimpiász) résztvevője lehessen. Az örömhajhászásnak különféle formáiban sokszor az egyébként fontos és értékes utazás sem kivétel; különösen amikor még nehéz volt nyugatra utazni, szokás volt egy-egy ország mennél több városát "behabzsolni", s "ki tudja, jöhetnek-e még egyszer" gondolatával vagy rosszabb esetben hogy "mindent ki lehessen pipálni". Az ilyen hajszolt látogatásoknak nincs meg a személyiségfejlesztő, kulturális örömöt szerző s egyben kikapcsolódást szerző hatásuk. A külföldi utazásokra érdemes felkészülni, hogy azok a személyiség gazdagodását szolgálják, ne pedig a célszerűtlen robbanást. Utazáson, de üdülésen is sok mindennel találkozhatunk a testi-lelki felfrissülésen kívül - de legfőképpen önmagunkkal. Aki jól ki tudja használni a látvány okozta örömöket, a mindennapi kötelességektől való elszabadulást, az önmagával is találkozhat. A szabadidő lehetőséget adhat a befelé fordulásra, a meditációra, a dolgok újragondolására, az önismeretre. A külföldi utazások, üdülések a saját haza értékeinek jobb megbecsüléséhez is hozzájárulhatnak, a saját közösséghez, a hazához tartozáshoz, a gyökerek mélyebbre eresztéséhez. "Mindenütt jó, de legjobb otthon": a lelki egészség szempontjából lényeges, hogy valóban így legyen. A tengerpart, a napfény a csodálatos táj egy időre elfeledteti a munkahelyi gondokat és problémákat…

25. Irodai randevúk Ma, amikor a legtöbb cégnél tíz-tizenkét órás a napi munkaidő, s a multicégek „szervezeti kultúra építése” címén sokszor a hétvégeken is igényt formálnak beosztottaik egész életére, nem túlzás azt állítani, hogy a munkahely a románc, a morálisan illegális szexuális kapcsolatok, sőt nemegyszer a szexuális zsarolás melegágyává vált. Egyes felmérések szerint a válások negyven százalékát okozza munkahelyi kapcsolat; a férfiak közel harmadának, a nők tizennyolc százalékának volt már viszonya valamelyik munkatársával. Más adatok szerint a nők ötöde kész lenne testi kapcsolatra a főnökével. Természetesen minden munkáltató annak örül, ha a munkahelyi légkör oldott, szakmai és produktív. Ennek ellenére a valós élet azt igazolja, hogy a munkahelyen szövődött „szerelmek” - titkolt vagy már nem is titkolt szerelmi háromszögek, folyosói flörtölés, az otthoniak előtt gondosan álcázott túlórák, irigységtől izzó rivális tekintetek, végül kisírt szemek, szakítások, piszkos kis boszszúhadjáratok - nem mindig azt az optimális légkört teremtik meg, ami a jó munkához kell. A jelenséget a legtöbb munkáltató igyekszik visszaszorítani, hiszen az mindenki számára egyértelmű következményekkel jár. Valóságos megoldás azonban nincs az ügyben, hiszen a jelenség jogi szempontból meglehetősen szabályozatlan. (Még az Egyesült Államokban is a munkáltatóknak csupán hat százaléka rendelkezik valamilyen írott etikai kódexszel a munkahelyi szerelmi viszonyok szabályozására - derül ki egy nemrégiben készített felmérés során. Itthon pedig lehetetlen lenne egy ilyen szabályzat betartatása a dolgozókkal, különösen, ha éppen a vezető pozíciót betöltő személy a ludas…) Ezzel párhuzamosan azonban a munkaidő megnövekedésével (régebben a nap egyharmadát fordítottuk munkára, másik harmadát szeretteink körében tölthettük, az utolsó harmadot pedig átaludtuk) általánossá vált, hogy az emberek több időt töltenek a munkahelyen, mint otthon.

26. A legtöbb cég jól átgondolt üzletpolitikája révén arra törekszik, hogy a munkavállalók számára a céggel való viszonyt életmóddá alakítsa, s a szokásos napi teendőkön túl hétvégi közös sporttal, közös partikkal, világnézetet is formáló előadásokkal igyekszik dolgozóit magához kötni. Nem túlzás az a köznyelvből vett állítás, miszerint a randevú színhelye - különösen az értelmiségi réteg és a harmincon túliak számára - manapság már nem a diszkó vagy a kávéház, hanem az íróasztal környéke.  A statisztikai adatok is azt sugallják, hogy fénykorát éli a munkahelyi szerelem. (Mivel nem készültek hazai felmérések ezen a területen, példaként szerepeljen itt néhány nyugati adat: A Gewiss felmérése szerint a válások negyven százalékát okozza munkahelyi kapcsolat, a férfiak huszonnyolc százalékának volt már viszonya valamelyik kolléganőjével, a nőknél pedig tizennyolc százalék ez az arány. A Reuters felmérései szerint (kétezer 18-35 év közötti hölgyet kérdeztek meg) a nők húsz százaléka lenne kész testi kapcsolatra főnökével, és hatvan százalékuk volt már szerelmes valamelyik férfi kollégába. Amerikai adatok szerint az ottani munkavállalók ötvenkilenc százalékának volt vagy van szerelmi ügye kollégával, egyharmada élt már szexuális életet a munkahelyen. Kanadai felmérések szerint a megkérdezettek negyvenkét százalékának volt már romantikus viszonya a munkahelyén. Pszichológusok egybehangzó állítása azt igazolja, hogy a munkahelyen szövődött kapcsolat bizonyos esetekben egyfajta biztonságot jelent a feleknek - nagyjából mindenki ismeri kollégája anyagi helyzetét, ízlését, családi állapotát, sajátos szokásait -, sokan tehát nem fordítanak külön időt az ismerkedésre. Kevesen mérlegelik ugyanakkor, hogy nemegyszer nagyon rizikós ilyen kapcsolatokba bocsátkozni, hiszen a munkatársak pletykái, rivalizáló megjegyzései, illetve az esetleges magánéleti konfliktusok kollektív feldolgozása negatívan hathat a kapcsolat alakulására.

27. Összezárva nehezebb feldolgozni azt is, ha a kapcsolat véget ér: sokszor az elhagyott fél bosszúja keserítheti meg a mindennapokat.„Színlelni boldog szeretőt”„Egy üzleti vacsorán voltunk nemrég, s még az első fogást sem ettük meg, amikor a főnökeim az olasz üzleti partnernek máris hozattak egy hölgyet. Szerintem az üzletfelek ilyen jellegű »kiszolgálása« egyre inkább bevett szokás, olyan, mintha egy étterembe vinnénk az illetőt. Nemegyszer fordul elő az is, hogy egy-egy esti értekezlet valamelyik sztriptízbárban végződik…” (P. B. helyettes cégvezető) „A kollégám háromgyermekes családapa. Iszonyúan jól keres, gyönyörű háza van, okos és szép felesége és három gyereke. Nemrégiben az egyik tréningen öszszejött az egyik tizenkilenc éves ügyfélkezelő kolléganőmmel. A dolog úgy működik, hogy a céges rendezvényeken együtt vannak, a vidéki programokon közös szobát rendelnek, amúgy pedig nemigen találkoznak, csak néha-néha egy-egy szállodában. A kollégámnak persze esze ágában sincs elválni, hiszen tudja, hogy ekkora hajtást csak kiegyensúlyozott családdal a háttérben lehet elviselni. A lányt mostanában gyakran látom bánatosnak, s szomorúság van a szemében.”(L. G.) „Eszem ágában sincsen férjhez menni. Minek, mikor mindenki szeretőt tart? Szerintem nyolcvan százalékban az van, hogy minden férfinak szeretője van, ha máshol nem, hát a munkahelyén. Sokan fel akarnak szedni, nem tagadom, elég nehéz lerázni ezeket. Egy ideje arra szoktam rá, hogy azt mondom, van barátom, hagyjanak békén. Pedig nincs is, csak nem tudok másként védekezni.” (K. E. huszonhét éves, titkárnő) Szakemberek beszámolói illetve az általános tapasztalat szerint nem ritka jelenség, hogy családos emberek kerülnek egymással „bizalmas” viszonyba a munkahelyeken. A nők kihívó öltözködése, provokatív viselkedése vagy a férfiak sikamlós, obszcén megjegyzései mind kedveznek a teakonyhai „összemelegedésnek”.

28. Pardon, pardon, bocsánat, főnök úr, Hogy élek, hogy égek oly olthatatlanul, És hogyha itt áll és diktál, Én ébren álmodom, pardon! Egy paksaméta vár az asztalon, Sok akta, nagy papírhalom, És benne: "Kelt, mint fent", sok furcsa szó, Ez számunkra oly untató. Na hipp, na hopp, kidobom a sok papírt, Mit annyi fő és annyi miszter írt. Ó, pardon, pardon, bocsánat, főnök úr,... Kávét főzök én, az oly finom, Édes és erős, bizony. A főnök úr azt mondta: "Jaj, szívem, Nem alszom ettől el sosem." Na jó, na jó, ma szófogadó leszek, A kávéjába altatót teszek. Ó, pardon, pardon, bocsánat, főnök úr,... Rajtam új, szexy szoknya van, Megbámulják azt oly sokan, A blúzom is oly klassz, oly friss modell, A főnök úrnak mégse kell. Majd észrevesz, kis bikinim oly szerény, Ajtaján így toppanok be én. Ó, pardon, pardon, bocsánat, főnök úr,... Főnök úr szerint az kincset ér, Ha egy titkárnő nem sokat beszél, Hát rendbe' van, nem szólok, annyi baj, De néma mégsem lettem, mint a hal. A főnök úr elájul, azt hiszem, Mert így szólok az értekezleten: Pa-dubi-dubi... Csak ennyit akartam mondani!

29. Azonos pozícióban lévők között legtöbbször érzelmi fellángolás az alapja a külső kapcsolat kialakulásának, vagy a háttérben meghúzódó megfáradt házasság miatti önjutalmazás. A különböző hatalmi státuszban lévők között gyakran az érvényesülés reménye húzódik meg a szerelmi kapcsolat kezdeményezése mögött.  Pszichológusok szerint a munkahely világa különösen kedvez a kettős életvitel - otthon feleség, család, a munkahelyen szerető - kialakulásának. Az emberek élete ugyanis egyre inkább hermetikusan zárt szeletekből áll, melyek látszólag nincsenek kapcsolatban egymással: mereven elválik egymástól az, ha valaki apa, főnök, teniszpartner vagy férj. Így képesek az emberek házasságuktól függetleníteni egy külső kapcsolatot is, nem okoz problémát egy harmadik jelenléte - tegyük hozzá, látszólag és rövid távon. A valóságban azonban mindez a házasságok totális csődjéhez, igazi tartalmának széteséséhez vezet. Társadalmi méretekben a folyamat hozzájárul a házasság eredeti fogalmának a megsemmisüléséhez: a házasság nem jelent mást, mint csupán „bajtársi közösséget” az élet megszervezésében, ügyes-bajos dolgaiban, a gyermekek felnevelésében. Kevesen tudatosítják magukban egy-egy ilyen erkölcsileg illegális háromszög kiépítésekor, hogy az új viszony az esetek többségében egyre megalázóbb körülmények között játszódik, halálra van ítélve, mivel perspektíva nélküli… A munkahelyi külső kapcsolatok gyakoriságát illetően szólnunk kell az ezt megengedő társadalmi-erkölcsi háttér szerepéről. Minél kevésbé kell tartani a negatív fogadtatástól - márpedig nálunk egyáltalán nem kell, lásd a volt konzervatív kormány ifjúsági- és sportminiszterének visszhangtalan esetét -, annál gyakoribbak lesznek ezek a külső kapcsolatok. 

30. Munkahelyi szexuális zaklatás  „Egy nagyvállalatnál dolgozom immár tizennyolc éve. Néhány évvel ezelőtt történt, hogy az akkori megbízott vezérigazgató mellé neveztek ki titkárnőnek. Nagyon örültem az új munkának, hiszen nemrég tértem viszsza gyesről, a férjem elhagyott, igen kiszolgáltatott szakasza volt ez az életemnek. Úgy néhány hét elteltével a vezérigazgató arra kért, hogy legyek a szeretője. Mivel tudta, hogy nincs lakásom, albérletben élek, anyagi támogatást és saját lakást ígért cserébe. Ajánlatát többször, nyomatékosan elutasítottam… Ekkor fenyegetni kezdett, heteken, hónapokon keresztül folyt a zsarolás: ha nem fogadom el az ajánlatát, elbocsát. Többször fogdosni is próbált. Majd karácsonykor közölte, hogy elsején már be se kell menjek… Lelkileg teljesen kikészültem, új munkát akartam keresni, de nem találtam olyan gyorsan, ez nem olyan egyszerű albérlettel meg két gyerekkel a nyakamon… Óriási szerencsémre azonban pont ekkor záródott le egy átalakulási folyamat a cégnél, a fickót egy kft. élére helyezték. Új igazgatót kaptunk, aki hamarosan anyagi csalásokat észlelt elődjénél. Az ex főnökömet öt perc alatt kirúgták - én maradtam. Azóta úgy járok be a munkahelyemre, mintha nyaralnék, nagyon szeretem a munkám.” (S. B. titkárnő, harminkét éves) „Engem sok ilyen jellegű inzultus ért már az eddigi munkahelyeimen. Az egyik lapnál például a kereskedelmi igazgató szállt rám. Állandóan randizni hívott, hiába mondtam, hogy nem megyek. SMS-eket küldött, azt hajtogatta, hogy nincs senkije. Egy nap lecsekkoltam, és kiderült, hogy fiatal felesége van, és éppen a gyereküket várják…   „Az előző munkahelyemen pedig egy idősebb, vezető pozícióban lévő férfi invitált, hogy legyek a barátnője. Pár hónapig mondta, majd amikor látta, hogy nem megy semmire, elkezdte cikizni a munkámat. El is jöttem onnan nemsokára.” (B. E. újságíró, huszonkilenc éves)

31. A szexuális zaklatás témáját nem célszerű összemosni az előzőekben tárgyalt, szabad akaratból fakadó jelenségekkel, ugyanakkor (mint az személyes beszélgetésekből is kiderül) sajnos a munkahelyi atmoszférához nemegyszer a szexuális természetű molesztálás és zaklatás is hozzátartozik. Tanácsadók véleménye szerint különösen az a helyzet veszélyes, amikor a molesztált fél mereven elzárkózik a kapcsolattól, hajthatatlanul ellenáll. Ez szinte tovább gerjeszti a többnyire felettes beosztásban lévő kolléga ádáz próbálkozásait. Mivel magyarországi adatok nem állnak rendelkezésre, külföldi példákkal illusztrálható a helyzet: Az Amerikai Egyesült Államokban és Nagy-Britanniában a végzett felmérések alapján a nők 42 százaléka számol be arról, hogy élete során átélt szexuális zaklatást, 29 százalékuk pedig gyakran került ilyen szituációba. Ezeket az adatokat vizsgálva megállapíthatjuk, hogy a szexuális zaklatás nem aberrált férfiak viselkedési módja, hanem széles körben gyakorolt társadalmi jelenség, különösen a presztízzsel rendelkező munkahelyeken, vezetői pozícióból gyakorolt hatalomgyakorlási forma. Nővédelmi szervezetek is megerősítik, hogy a munkahelyi szexuális zaklatás olyan széleskörű társadalmi probléma, amelyet nem lehet a „nyugatról átvett feminista program”, „felkapott divatos téma” címkékkel illetni, mint ahogyan azt a hamis közéleti megközelítési mód teszi.  A szexuális zaklatás, sőt szexuális zsarolás (azaz amikor a munkaviszonnyal kapcsolatos előnyök - fizetésemelés, szabadságkiadás, előléptetés - elvonásával, illetve hátrányok kitételbe helyezésével - például kirúgás - manipulálják az illetőt) jelensége létezik a magyar társadalomban is. A jelenségről való pontos ismeretszerzést, illetve társadalmi diskurzust azonban gátolja, hogy a legtöbb esetben nehéz bizonyítékokat találni, és hogy a zaklatást elszenvedő semmilyen jogi védelmet nem élvez.

32. Amint az előző példákból is kitűnik, a szexuális zaklatások legtöbbje egyik törvényi tényállásba sem illik bele, hiszen a fenékbe csípés vagy a kitartó ostrom még nem tekinthető bűncselekménynek. (Tegyük hozzá, sokan ellenségüknek sem kívánják, amit néhány ilyen hónap jelent, amikor folyamatos retorziókat helyez kilátásba a főnök a várva várt esemény elutasítása nyomán.) A szóban forgó dolog csak a tettlegesség szintjétől büntetendő, azaz a nemi erőszak szintjén ütközik törvénybe, történjék akár a munkahelyen, akár a nyílt utcán. Kétségtelen, hogy egy, a szexuális zaklatásról szóló önálló törvény sok problémát felvetne (tömeges feljelentgetések, kártérítési perek stb.). A munkanélküliség megnövekedése miatt ugyanakkor az érintettek jobban megbecsülik munkahelyeiket, nehezebben panaszkodnak feletteseikre. Hazánkban így az eseteknek szinte mindegyike látens marad. Mit tehetnek azok, akik hasonló helyzetbe kerülnek? Magyarországon semmit - mérlegelik, hogy maradnak-e vagy új munkahely után néznek… Vége a huszonhatodik résznek