260 likes | 368 Views
Kezd ő vállalkozói aspirációk a hatékonyság-vezérelt országokban. Romániai vállalkozói aktivitás vizsgálata Szatmárnémeti, 2011.03.24. A bemutató témája. A 2 010. évi romániai kezdő vállalkozói aktivitás jellemzése világszintű összehasonlításban
E N D
Kezdő vállalkozói aspirációk a hatékonyság-vezérelt országokban Romániai vállalkozói aktivitás vizsgálata Szatmárnémeti, 2011.03.24.
A bemutató témája • A 2010. évi romániai kezdő vállalkozói aktivitás jellemzése világszintű összehasonlításban • A hatékonyság-vezérelt országok kezdő vállalkozói aktivitását befolyásoló tényezők azonosítása • A romániai kezdő vállalkozói szektor teljesítményének bemutatása a Global Entrepreneurship and Development Index (GEDI) segítségével
Global Entrepreneurship Monitor (GEM) • éves periodikusságú kutatás, három fő cél: • az országok közötti vállalkozói aktivitásbeli különbségek mérése • a vállalkozói aktivitást befolyásoló tényezők azonosítása • vállalkozásfejlesztési politikák megalapozása • 18 és 64 év közötti lakosság vállalkozói aktivitásáról, attitűdjéről, aspirációiról gyűjt információt világszerte • 2010-ben több mint 175 000 személy volt lekérdezve 59 országból (az országok a világ népességének több mint 52%-át, a GDP-jének 84%-át képezik) • Románia 2007 óta vesz részt a 12 éves kutatásban a kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának képviseletében
A gazdasági fejlettségi szint és a kezdő vállalkozói aktivitási ráta közötti kapcsolat (2010)
Hatékonyság-vezérelt gazdaságok felmérése (2008)- Eredmények* - * Négy logit modell becslése alapján.
Hatékonyság-vezérelt gazdaságok felmérése (2008)- Eredmények* - • Az új technológiát használó kezdő vállalkozóvá válás valószínűsége: • Szignifikánsan pozitívan befolyásolt az országra jellemző kockázati tőke hozzáférhetőségének mértéke által (regressziós együttható1,320) • Negatívan befolyásoló tényezők: kor, nem, vállalkozói státus, gazdasági szabadság foka, inflációs ráta A születőben levő vállalkozók, a férfiak és a fiatalabbak új technológia használati valószínűsége magasabb.
Hatékonyság-vezérelt gazdaságok felmérése (2008)- Eredmények* - 2. Az új termékekkel új piacra belépő kezdő vállalkozóvá válás valószínűsége: • Szignifikánsan pozitívan befolyásolt a lehetőségfelismerés (0,320), a lehetőség motiváció (0,263) és a kockázati tőkéhez való hozzáférés (0,584) által • A születőben levő vállalkozók (azok a 18-64 év közöttiek, akik aktívan tevékenykednek egy vállalkozás indításán) nagyobb valószínűséggel lépnek be egy új piacra új termékkel • A kudarctól való félelem növekedése és a magasabb inflációs ráta a valószínűség csökkenéséhez vezet
Hatékonyság-vezérelt gazdaságok felmérése (2008)- Eredmények* - 3. A következő 5 évben legalább 19 új munkahely teremtésére számító kezdő vállalkozóvá válás valószínűsége: • Szignifikánsan pozitívan befolyásolt a kockázati tőkéhez való hozzáférési lehetőségek és az országkockázat mértéke által • Szignifikánsan negatívan befolyásolt a kor, a nem, kudarctól való félelem és a gazdasági szabadság index által 4. A következő 5 évben legalább 10 új munkahely teremtésével legalább 50%-os munkahelyszám növekedésre számító kezdő vállalkozóvá válás valószínűsége: • Szignifikánsan pozitívan befolyásolt a kockázati tőkéhez való hozzáférési lehetőségek mértéke által • Szignifikánsan negatívan befolyásolt a kor, nem, státus és a kudarctól való félelem által
A Global Entrepreneurship and Development Index (GEDI) • Az OECD és az EU célja egy olyan komplex mérőszám megtalálása, amely magába foglalja: • A vállalkozási folyamatot befolyásoló tényezőket (szabályozás, K+F, kultúra, finanszírozáshoz való hozzáférés, vállalkozói képességek, piaci feltételek) • A vállalkozói teljesítményeket– cégek, foglalkoztatás, vagyon, stb. • A vállalkozások tevékenységének hatását a gazdaságra • Ács és Szerbkidolgozták a Global Entrepreneurship and DevelopmentIndex (GEDI)-et
A Global Entrepreneurship and Development Index • Mérőszám, amely teljesíti a vállalkozói szektor jellemzéséhez elengedhetetlen kritériumokat: • Elég komplex, hogy a vállalkozói aktivitás többdimenziós jellegét megragadja • Mennyiségi és minőségi aspektusokat is kiemel és magába foglal • Egyéni szintű és országos szintű, intézményi változókat egyaránt magába foglal
GEDI - Al – indexek • Vállalkozói attitűd al-index (ATT) • célja a lakossági vállalkozói attitűd azonosítása • Vállalkozói aktivitás al-index(ACT) • a magas növekedési potenciállal rendelkező vállalkozói aktivitást méri • Vállalkozói aspiráció al-index (AST) • A vállalkozás megkülönböztetett minőségi aspektusait méri
A KKV szektor Romániában A romániai KKV szektor jellemzői, EU-s összehasonlításban(2007)
Románia GEDI szerinti- és az al-indexek szerinti helyzete • Románia a 48. helyet foglalja el a GEDI rangsorban (72 országból) 0,25 ponttal; az első helyezett Dániánál több mint háromszor alacsonyabb értékkel • A hatékonyság-vezérelt országok közül az első helyezett országban (Chile) 1,6-szormagasabb érték mutatható ki, mint Romániában • A 27 hatékonyság-vezérelt, hasonló gazdasági fejlettségi szintű ország közül Románia a 16. helyen áll
Románia GEDI al-indexek szerinti pozíciója (2002-2008 extrapolálás, Románia 2007-2008) • Romániamind a négy esetben a trendvonal alatt helyezkedik el • Romániaaz 53. ATT szerint, 44. ACT szerint és 47. ASP szerint • A rangsort vezető országokhoz képest a legalacsonyabb értéket és a legnagyobb lemaradást az ASP al-index mutatja a vállalkozói aspirációk tekintetében.
Románia GEDI al-index pillérek* szerinti pozíciója (2002-2008 extrapolálás, Románia 2007-2008) • Zöld szín: Románia az országok első harmadában van(1-24. hely) • Sárga szín: Románia az országok második harmadában van(25-48. hely) • Piros szín: Románia az országok utolsó harmadában van (49-71. hely), az adott mutató szerint • A 14 pillér alapján, 7 tényező szerint a “piros,” 5 szerint a “sárga” és 2 szerint a ”zöld” zónában van Románia A 3 GEDI al-index 14 pillére
ATT pillér (Attitűd)-Eredmények - • LEHETŐSÉG FELISMERÉS a vállalkozói attitűdök egyik leggyengébb pillére, számottevő negatív befolyással a többi négy pillérre is. • A romániai lakosság sikeres vállalkozásindítási képessége alacsony (STARTUP KÉPESSÉG) • Hiányzik a létfontosságú elismerés és támogatottság a környezet részéről (KULTURÁLIS TÁMOGATOTTSÁG) • A fennmaradó két pillér, a kockázattűrő képesség (KUDARCTÓL VALÓ FÉLELEM) és a kapcsolatháló (NETWORKING) elfogadhatóak
ACT pillér (Aktivitás) - Eredmények - • Alacsony start-up szint a haladó technológiákat használó ágazatokban (TECH SECTOR), amely korlátozza a vállalkozói aktivitást • A vállalkozói aktivitási törekvések irányát jellemző intenzív verseny (VERSENY)az al-index egyik leggyengébb pillére • A lehetőségmotivált start-up-ok szintje (LEHETŐSÉG START-UP)elfogadható • A HUMÁN ERŐFORRÁS MINŐSÉGE egyik legerősebb pillér, ami azt jelenti, hogy a romániai kezdő vállalkozók viszonylag nagy arányának legalább posztliceális képzettsége van.
ASP pillér (Aspiráció)-Eredmények - • Az ÚJ TEHNOLÓGIA és a KOCKÁZATI TŐKÉHEZ VALÓ HOZZÁFÉRÉS távol áll az elfogadható szinttől • A NEMZETKÖZIESEDÉS az egyik legerősebb pillér, ami a romániai start-up aktivitások nemzetközi piacok felé való nyitottságát mutatja • A termékinnováció (ÚJ TERMÉK) csupán kevéssel mutat a piros zóna fölötti értéket, míg a magas növekedési aspirációjú vállalkozások aránya (MAGAS NÖVEKEDÉS) elfogadható • A KOCKÁZATI TŐKÉHEZ VALÓ HOZZÁFÉRHETŐSÉG az egyik leggyengébb pillér
Románia relatív helyzete az alapváltozók szintjén, a hatékonyság- és innováció-vezérelt gazdaságok átlagaihoz viszonyítva (2002-2008 extrapolálás, Románia 2007-2008) • Az intézményi változók közül a K+F GDP-hez viszonyított aránya mutat az országok átlagához viszonyított leggyengébb értéket (GERD) • Románia elmarad az országok átlagától más innovációval kapcsolatos mutatók tekintetében is(INNOV ésBUSSTRATEGY) • Az attitűdöket jellemző intézményi változók közül a legelőnytelenebb a technológiai abszorpciós kapacitás (TECHABSORP) Legelőnyösebb és legelőnytelenebb változó értékei Romániában
Románia helyzete a változók szintjén(Románia 2007-2008,más országok: 2002-2008, extrapolálás)
A GEDI és al-indexei alakulása Romániában 2007-2009 között (2002-2008 extrapolált adatok más országokra) Romániahelyzete romlott 2007-2009 között.
ATT pillér ACT pillér ASP pillér
Romániai vállalkozásfejlesztési politikák - Javaslatok - • Új technológiákat használó vállalkozói kezdeményezések bátorítása és a technológiai abszorpciós képesség javítása • Vállalkozói aktivitás bátorítása azokban a szektorokban és azoknál a termékeknél, ahol a verseny nem túl erős • A középiskolai és posztliceális vállalkozói oktatás széleskörűbbé tétele • A bürokrácia és a korrupció csökkentése, a piacgazdasági elvek szerepének növelése • Az új technológiák használati lehetőségeinek üzleti gyakorlatban való széleskörűbbé tétele • Egyéni start-up befektetések bátorítása • Formális kockázati tőke befektetési háttér, tőkepiac élénkítése • A K+F-re fordított összegek növelése
Könyvészet • Autio, E. (2007), “Global Entrepreneurship Monitor: 2007 Global Report on High-Growth Entrepreneurship”, London Business School and Babson College: London, U.K., and Babson Park, MA. • Cassar, G. (2007), “Money, money, money? A longitudinal investigation of entrepreneur career reasons, growth preferences and achieved growth”, Entrepreneurship and Regional Development, 19(1): 89–107. • Davidsson, P. (1989), “Entrepreneurship — and after? A study of growth willingness in small firms”, Journal of Business Venturing, 4(3): 211–226. • Kolvereid, L. (1992), “Growth aspirations among Norwegian entrepreneurs”, Journal of Business Venturing, 7(3): 209–222. • Morris, M. H., Miyasaki, N. N., Watters, C. E. and Coombes, S. M. (2006), “The dilemma of growth: understanding venture size choices of women entrepreneurs”, Journal of Small Business Management, 44(2): 221–244. • Tominc, P. and Rebernik, M. (2006), “Growth aspirations of slovenian entrepreneurs – a gender differences perspective”, Journal of Contemporary Management Issues, 11(1): 37-52. • Wiklund, J. and Shepherd, D. (2003), “Aspiring for, and achieving growth: the moderating role of resources and opportunities”, Journal of Management Studies, 40(8): 1919-1941.