A Dél-Pest Megyei TISZK átalakulási lehetőségei

1. A Dél-Pest Megyei TISZK átalakulási lehetőségei 2008. Április 9.

2. Törvényhozói háttér • A törvényi változások: szakképzés integrációját kell segíteni; • Finanszírozási rendszer átalakítása: csak integrált formák juthatnak fejlesztési forrásokhoz („új TISZK”); • A térségi feladat-ellátás előtérbe kerül a fenntartói/városi feladat-szervezéssel szemben • A szakképzési hozzájárulások fogadása is csak a szakképzési integrációk hatásköre • Az RFKB-k felé a megalapozott, és párhuzamosságoktól mentes fejlesztési tervekkel célszerű pályázatokat beterjeszteni

3. A szakképzés integrációjának ösztönzői • Az eddigi iskolai szintű fejlesztési támogatások fenntartói szintre emelése (kivételek: speciális szakiskola, készségfejlesztő speciális szakiskola és felsőoktatási intézmény) – a fenntartó kapja a szakképzési hozzájárulásokat, és ő rendelkezik az összeg felett • Fejlesztési támogatások fogadható mértékének változása - • A fejlesztési támogatások fogadásának szakképző iskolai tanulói létszám minimuma 1500 fő.

4. Az RFKB-ra vonatkozó szabályok • Gazdaság igényeinek meghatározása • Regionális képzések meghatározása a kapacitások figyelembevételével – szakmacsoportokra vonatkozó előírások regionális meghatározása (létszám, csoportszám) • Döntés a regionális képzési irányokról és arányokról • Döntés az MPA KA Decentralizált keret felosztásáról – fejlesztési források allokációja • RFKB összetételének változása – kamarai társelnöki funkció, a gazdaság szereplői súlyának növelése – a munkaerő-piaci folyamatokra releváns választ adni képes szakképzési rendszerre van szükség

5. Az irányítási integráció indokoltsága • Regionális, megyei fejlesztési pólusok kialakítása a párhuzamos fejlesztések helyett (RFKB) – a megyében a két TISZK automatikusan pólussá válhat • Koordináltabb kapcsolattartás a gazdaság szereplőivel – a kínálategyeztetés rugalmas felnőttképzést is lehetővé tesz; • Növekvő fenntartói terhek a szétaprózott kínálat miatt – egységes kínálat jön létre a közös kínálattervezés ás modultérkép eredményeképpen • Fejlesztési források elaprózódása elkerülhető – szakmacsoportos fejlesztési pólusok közös modultérképpel

6. Az „új TISZK”-ekre vonatkozó modellek A térségi integrált szakképző központ lehet: • a közoktatási törvény 89/B. §-ának (2) vagy (11)-(13) bekezdése alapján létrehozott társulás, illetve nonprofit gazdasági társaság, • a közoktatási törvény 67. §-ának (5) bekezdése szerint működő szakképző iskola – leválasztva a szakképző évfolyamokat az alapozó évfolyamokról (horizontális integráció) • a szakképzésben részt vevő intézmények egy intézmény – székhely vagy telephely – keretében történő fenntartása, • a szakképzési tv 2.(6) bekezdésben meghatározott társaság (= kiemelkedően közhasznú nonprofit gazdasági társaságként működő szakképzés szervezési társaság).

7. A Dél-Pest Megyei TISZK átalakításának jogszabályi háttere • Megmaradt a szakképző iskolák hagyományos formája a változtatás után is, de csak a normatívához juthat hozzá a fenntartó • A meglévő TISZK nem tekinthető a közoktatási intézményrendszer részének (a Kht. csak üzemeltető és szolgáltató) - kötelezően át kell alakítani az Szt. 2. § szerint 2010-ig • A szakképzési hozzájárulások beszedése csak 2010-ig lehetséges a régi formában • Normatív támogatás illeti meg a TISZK-et 2008-ban (ktgv. OKM fejezet – PM állásfoglalás alapján)

8. Jelenlegi Kht. feladatai, hatáskörei Működtetés Szolgáltatás Támogatás (a partnerintézmények együttműködésének támogatása) Az „új TISZK” lehetőségei Fenntartói irányítás és/vagy intézményirányítás integrációja Szervezés – tervezés – egyeztetés (fenntartói döntési jog) Szolgáltatás Támogatás Fejlesztés – finanszírozás A két integrációs forma összehasonlítása

9. Az intézményi integráció lehetséges útjai • Horizontális integráció: a szakképző évfolyamok összevonásával létrejött integráció – külön intézmény jön létre a szakképzési évfolyamokra, és a gyakorlati képzés szervezésére, míg az alapozó évfolyamok a mai intézményekben szerveződnek • Vertikális integráció: szakmacsoportok mentén való egységes profilú iskolák létrehozása, a teljes szakképzés egységesen szerveződik • Vegyes: szakközépiskolák tagintézményként egy intézménybe szerveződnek, és a szakképző évfolyamokra külön tagintézmény alakul • E modellel nem minden DPM TISZK intézmény vesz részt az új TISZK-ben (kivéve, ha Nagykáta átadja intézményét)!

10. A fenntartói integráció lehetséges útjai • Szakképzés-szervezési társulás – csak fenntartó önkormányzatok vehetnek részt! • Szakképzés-szervezési társaság: önkormányzatok, felsőoktatási intézmények és hozzájárulásra kötelezett gazdálkodó szervezetek is részt vehetnek: teljes lehet a kör, ha Cegléd fenntartó lesz vagy egy cégével belép!

11. A két szervezet együttműködésének lehetőségei • Szcenárió: A DPM TISZK Kht beolvad az újonnan létrejött szakképzés-szervezési társaságba (tulajdoni hányadokról való megegyezés után, és a kötelező fenntartási kötelezettség biztosításával - a támogató hatóság beleegyezésével) B. Szcenárió: A két szervezet párhuzamosan működik a térségben, a tevékenységek egyeztetésével

12. A két szervezet összeolvasztása • A tulajdonosi hányadokat rendezni kell • A támogató hatóság állásfoglalása (beleegyezése) szükséges ehhez • A párhuzamosságok automatikusan megszűnhetnek (a társaságon belül meghozott konszenzusos döntés alapján) • Egy szervezeten belül valósíthatók meg a támogató-szolgáltató-működtető tevékenységek is, nemcsak az irányítás

13. A két szervezet párhuzamosan működik • Az irányítás egységes az új szakképzés-szervezési társaság keretében • A szakképzés-szervezési társaság megbízhatja a DPM TISZK Kht-t a közösségi szolgáltatások ellátásával • A TISZK normatíva additív támogatás 2008-ban és 2009-ben, de 2010-ben megszűnik • Az egyesítés újra napirendre kerül 2010-ben

14. A fejlesztési terv relevanciája • A TISZK fenntarthatósági terveként érdemes felkészülni a következő időszak fejlesztéseinek tervezésére és indoklására – a közös modultérkép adja az indokoltság számítási alapját • Az RFKB-k felállításával párhuzamosan célszerű kidolgozni a fejlesztési tervet, mivel akkor jól behatárolható képzési kínálatot és fejlesztési irányokat lehet beterjeszteni az RFKB-nak (és az NSZFI-nek) • A fejlesztési terv kialakításával a szakképzési pályázati kiírásokra (TÁMOP-TIOP, RFKB, MPA) egységes tervvel lehet benyújtani a pályázatokat, ami kirajzolja a térség szakképzését