A társas kölcsönhatás és a szociális befolyásolás elmélete

1. A társas kölcsönhatás és a szociális befolyásolás elmélete

2. A társas kölcsönhatás kezdetei • Szocializáció fogalma: A társadalomba való beilleszkedés folyamata, • az egyén megismeri önmagát és környezetét, • elsajátítja az együttélés szabályait, • a csoport értékekeit, • normáit • viselkedése olyanná alakul, hogy megfeleljen a vele szemben támasztott követelményeknek. • tanulási folyamat  szociális tanulás. • Szocializáció társakhoz kötött • Primer vagy elsődleges szocializációs közeg: család nevelői attitűd, testvérsor, elhanyagolás, hiányzó minták, • A szociális tér növekedésével: másodlagos v. intézményi szocializáció: kortársak, (bölcsőde), óvoda, iskola, munkahely, stb.

3. A tanulási folyamat • Klasszikus és operáns kondicionálás • Kölcsönös igazodás: szinkronizáció (Az empátia alapja) • Szociális tanulás: • utánzás: (Bandura) • imitáció a cselekvések (a modell) megfigyelése és a viselkedés lemásolása • emulálás: funkcionális másolat, a cselekvés eredményének megfigyelése, és – más úton – megvalósítása • Befolyásoló tényezők: • A modell felszólító jellege • Sikeressége • Az utánzást elősegíti, ha kifizetődő, vagyis nagyobb a nyereség, mint a hátrány. • Utánzás kényelmes és hasznos DE: túlzásba vitele  szürkeség, unalmasság

4. Szociális befolyásolás formáiKelman • Behódolás: érdekből, az elvárásnak megfelelően viselkedik. • Jutalomért vagy a büntetés elkerüléséért. • Fizikailag jelen van a befolyásoló, vagy nagy valószínűséggel tudomást szerez a dologról. HATALOM • Identifikáció: azonosulás; (analitikus irányzat) • Utánzásos mintakövetés és empátia segítségével lezajló folyamat, • Érzelmi indítékok alapján szeretnénk a modellhez tudatosan hasonlítani, • úgy viselkedni, ahogy a másik elvárja tőle. Az identifikációval átvett attitűd addig marad meg, amíg a befolyásoló személlyel, csoporttal a kapcsolat kielégítő. • Interiorizáció: belsővé válás; • bizonyos cselekvési módok, erkölcsi normák belsővé, • meggyőződéssé válása. Maga a közvetített attitűd, viselkedés az, ami jutalmaz. • A hatásgyakorlást gyakran elítéljük  „csordaszellem”-ről beszélünk • Társas fertőzés: másokhoz hasonlóan viselkedni, attól hogy csoportban vannak.

5. A társas hatások formái • De: a társak viselkedésváltozást okoznak • Szociális facilitáció (=serkentés): Allport Floyd (ő a báty) 1891 • elvégzett szorzások száma nő a társak jelenlétében Triplett kísérlete 1897 • együttes helyzet (pl. versenyhelyzet vagy nézőközönség)(sport)teljesítmény nő • társas gátlás  teljesítmény csökkenés

6. Magyarázat • Feladat jellege: • egyszerű, rutin teljesítmény nő: verseny > bámészkodók • Bonyolult  telj csökken: vizsgadrukk, debilizáló szorongás • Személytől is függ, hogy hogyan reagál. • Társak potenciális büntetők, vagy jutalmazók  fokozottabb erőfeszítés a sikerért, vagy a kudarc elkerüléséért. Fokozottabb kockáztatás  • Társak figyelem elvonó hatása: • fáradság csökkentése, élénkítés  egyszerű feladat  javulás • figyelem-összpontosítás nehezítése  bonyolult feladat romlás

7. A társas "lazsálás" jelensége • teljesítménycsökkenés • Az egyének kisebb erőfeszítést mutatnak, ha tudják, hogy egyéni hozzájárulásukat egy csoportfeladathoz nem lehet megbízhatóan kimutatni. • kísérlet: kötélhúzás: erőkifejtés: 1 személy: 85kp; 7-en húzzák 65kp; ha 14-en 61kp az átlagos erőkifejtés • A "be nem avatkozás" problémája: minél nagyobb a csoport, annál kevésbé avatkozunk be. • (1964, New York gyilkosság) majd más segít, • ha nem tudok kilépni a helyzetből, vagy a közös sors miatt a fenti hatás kevésbé érvényesül (pl. camping, metró)

8. Konformitás • külső nyomás hatására jön létre, • tekintélyszemély vagy csoport értékeihez, normáihoz igazodik. • Nem utánozza a tekintélyt, hanem úgy cselekszik, ahogy azt a számára előírják. • Védettség (biztonság) igényét akarja folyamatosan kielégíteni, összetartozás örömét éli át. • Az átlagosnál alacsonyabb önértékelésű személyekre, • vagy azokra, akik a csoport fennmaradásában erőteljesebben érdekeltek jellemző. • Életkori konformizmus: 9-10 éveseknél általánossá válik. Csökken az azonosulási vágy, nem lehetek olyan, mint ő/k, de igazodhatok hozzá/juk.

9. Kísérletek • Sherif (1935) autokinetikus hatás vizsgálat • csoportban vizsgálva, az egyéni eltérések a csoportnormához közelítenek, fennmaradnak. • Asch (1969) egyszerű észlelési feladat, jól látható ingerek Önállóan senki sem hibázik 8 egyén egy csoport; ebből 7 beépített személy 1 kísérleti alany • 68% független vagy ellenálló • 1/ magabiztos: megküzdött a konfliktussal, de nem engedett. • 2/ individualista: többség véleménye nem számít, neki mindig igaza van. • 3/ lelkiismeret-furdalásos: jelentős konf, kételkedik, de kitart. • 32% engedékeny vagy konform: • 1/ viaszember: észlelésben tévedett, a rosszat látta helyesnek, alacsony önbizalom • 2/ önmagában bizonytalan: nem bízott a saját ítéletében • 3/Kisebbrendűségi érzésű: tudatosan megszavazta a többség álláspontját, hogy ne legyen deviáns • Hűséges társ jelenléte  5.5%-ra csökken a téves ítélet. Társ elvonása: 28%-ra emelkedik újra. • Fordított helyzet: 16 naiv, 1 beépített alany, aki téved  őt gúnyolják • Határozatlan helyzet: pl. zöld vagy kék megítélése kékeszöld színnél, kisebbség is befolyásol.

10. Milgram (1964) áramütés a kísérleti alanyok 65%-a engedelmeskedett és 450 V-ig elment. Három fős csoport döntheti el az áramütés mértékét (nincs kísérlet vezetői utasítás, de 2 ember beépített és növelni akarja az áramütést) konform módon 70% így eljut a 150 voltig. /Az ellenálló: a hős/ Befolyásolt: „A helyzet hatalma” más a felelős térbeli távolság kis lépések

11. Befolyásolás • Mások érzelmeinek hatékony kezelése • A pedagógus is befolyásol, szándékosan, bizonyos cél (ismeretbővítés, képességfejlesztés, tulajdonságformálás) érdekében, de a pedagógusok egymást is befolyásolják, és a diákok is befolyásolják a tanárokat. • ügynök; politika; szekta; • olyan cselekedetekre is rávehetnek, melyek sérthetik az érdekeinket.

12. Csoportdöntés • A döntés csoportos jellege fokozza az attitűd (szokás) változás maradandóságát. • Csoportdöntésnél elmozdul az ítélet az egyénihez képest  polarizációs hatás. • Mikor lép fel a kognitív disszonancia? (ism!) • 1. választáskor: vonzó alternatívák között, és nem vonzó alternatívák között • 2. idegen viselkedéskor

13. A szerep • Befolyásolás  elvárásnak/előírásnak megfelelő viselkedés • A társadalom is közvetít előírásokat • Egy adott társas struktúrában (munkahely, család, párt, kórház stb.) elfoglalt státusz betöltéséhez szükséges viselkedési technikák a szerepek. (köznapi értelem = játék, színház) • Szerep: az a viselkedés vagy attitűd amit másoktól vagy önmagunktól egy csoportban betöltött funkció alapján elvárunk.

14. Státusz • Társadalmi tagolódás • Osztályok, rétegek, csoportok…. • (A munkamegosztás során) egy adott társadalmi struktúrában létrejövő pozíció (hely) = státusz • A szerep tanulása szociális tanulási folyamat • Szerepjátékok, szabályjátékok • Szerep funkciója: • leegyszerűsítés, • előrelátható az érintkezés.

15. Szereptípusok • hogyan jut hozzá: • veleszületett • szerzett • mennyire átfogó az egyén élete szempontjából: • pervazív tartós az összes többi szerepre hatás • szituációs szerepek • szociológiai megközelítés: • formális • Informális • Több csoport  több szerep és egy csoporton belül is több szerepe lehet egy embernek.

16. SZEREPELVÁRÁSOK • Előírások sorozata, ami megszabja, hogy egy adott helyzetben hogyan lehet/ kell viselkedni • KANN • SOLL • MUSS • nyílt és rejtett normák

17. Pedagógus szerep • Változik a komplementer szereptől függően, Komplementer szerep: ellentétpár, kiegészítő • Tanár — tanítvány • kollega, igazgató, portás, szülő, iskolaorvos stb. • Szerepmegvalósítás: • előkészület (gondolati),  kezdő gyakorlás,  gyakorlottság, • mester szint • vö.: szakmai szocializáció: • 1. Pályaorientáció: fokozatos ráirányulás, beállítódás • 2. Szakmai képzés • 3. Pályakezdés: kiállja-e a próbát, marad-e a pályán? (felkészítés sikeres-e, illetve a munkahely segíti-e) • 4. Pályavitel

18. Kapcsolódó fogalmak • Szerepelhagyás • Szerepváltozás • Szerepcsere • Szerep-visszautasítás • Szerepharc…. • szerepkonfúzió identitás (serdülőkor Erikson) • szerepkonfliktus

19. Szerepkonfliktus • szerepek között pl.: nők emancipációja • (családanya-pedagógus) • személy-szerep: • a túlterhelés (szerephez tartozó feladat túl sok) • belső meggyőződését kénytelen feláldozni • szerepen belüli: • „művezetői” szerep, (szülők és az igazgató elvárása ellentétes) • a komplementer szerep betöltője vár el ellentétes dolgokat

20. Szerepkonfliktus oldása • a figyelem megosztása — egyik szerepről ideiglenesen nem vesz tudomást • ideológia kovácsolás — átértékeli a tényezőket, racionalizál • Kompromisszumképzés — nem végzi el a számára összeegyeztethetetlen műveleteket • Kábítás — pl. alkohol, nyugtatók • a konfliktusos helyzet elhagyása: emigráció, öngyilkosság