220 likes | 331 Views
Tarpeia Lucretia Verginia Népgyűlések Vesta-szüzek Ianus Saliusok A fő kérdés: a hódítások sikerének és tartósságának okai. A res publica intézményei 1. Consulok (korábban a név: praetor) a királyok utódai – kiv. vallási ügyek (ezzel együtt már túl nagy lenne a hatalmuk) + annualitás
E N D
Tarpeia • Lucretia • Verginia • Népgyűlések • Vesta-szüzek • Ianus • Saliusok • A fő kérdés: a hódítások sikerének és tartósságának okai
A res publica intézményei 1. • Consulok (korábban a név: praetor) • a királyok utódai – kiv. vallási ügyek (ezzel együtt már túl nagy lenne a hatalmuk) + annualitás + collegialitás (+ később néptribunusi vétó is): • fejlett pol. gondolkodást tükröz a hatalom ilyen korlátozása • talán csak fokozatosan alakul ki • esetleg 367-től, a rendi küzdelmek eredményeként • (helyettük 444 és 367 között 3 majd 6 tribunus militaris consulari potestate)
A res publica intézményei 2. • hatalmuk jele: lictorok és fasces • a hadsereg vezetése • irányítják a várost: összehívják a senátust és a népgyűlést, törvényjavaslatokat terjesztenek be, végrehajtják a népgyűlés és senatus határozatait • Igazságszolgáltatás (kezdetben) • fasti consulares (és triumphales): elvesztek – rekonstruálják a 3-2. században - az első évtizedek listája koholmány • A 3. századtól ált. csak egyszer tölti be életében egy személy
A res publica intézményei 3. • senatus • tanácsaival (consilium) támogatja a magistratusokat, de nem kötelező a tanácsok követése • részt vesz a külpol. irányításában • előkészíti és kontrollája a népgyűlés döntéseit • garantálja a pol. folyamatosságát és gyors. reagálását (<< kis létszámú, bármikor összehívható) • kontrollálja a pénzügyeket • szerepe és tekintélye fokozatosan alakult ki (bár a források a késői jellegzetességeket vetítik vissza a korai időkbe) • triumphus engedélyezése
A res publica intézményei 4. • népgyűlések • maguktól nem gyűlhettek össze, javaslatot nem tehettek, vita nincs; csak elfogadás v. elutasítás; a döntések csak senatusi ellenjegyzéssel válnak érvényessé • comitia curiata királyválasztás; a király és a szakrális tisztviselők beiktatása, naptár kihirdetése, adoptio, hagyatékozás (később csak az utóbbi 2 funkció marad) • comitia centuriata
A res publica intézményei 5. • comitia tributa • kisebb tisztségviselők választása (quaestor, aedilis + egyéb kisebb tisztviselők) • törvényhozás • 4 városi, 31 vidéki tribus (szervezésük a hódításokkal párhuzamos): a legszegényebbek a városi tribusokba beosztva >> inkább a birtokos parasztság akaratának kifejezője • concilium plebis
A res publica intézményei 6. • quaestorok • a consulok igazságszolg. munkáját segítik • az államkincstár ügyeivel foglalkoznak • 2 majd 4 főt választanak... • 409-től plebeiusok is • dictator (eredetileg magister populi) • vészhelyzetben, max. 6 hónapra választja a senatus (az egyik consul jelöli ki ez alapján) • helyettest nevez ki: magister equitum
Patriciusok – plebeiusok küzdelme 1. • A plebeiusok betelepülése a hagyomány szerint Ancus Martius v. az etruszk uralkodók alatt tört. (2 rétegük) • A konfliktus oka: pol. jogok hiánya (gazdagabb kereskedők, kézművesek) + gazd. problémák: adósság, földhiány (kisparasztok), de a demokrácia nem volt cél • A harc 200 évig tartott és egyedülálló volt Itáliában; • >> Róma társ. Rendjének felsőbbrendűsége Itáliában >> külpol. sikerek • Eredménye: 5. század: önálló renddé alakultak a plebeiusok (önálló intézmények); 4-3. század: azonos pol. jogok, új vezető réteg, a társ. szerkezet átalakulása • Lehetősége: Róma külső fenyegetettsége (később az expanzió igénye) + a kat. taktika megváltozása (lovaság helyett phalanx: szükség volt katonai erejükre) >> eszköze a „sztrájk”
Patriciusok – plebeiusok küzdelme 2. • Secessio (494) • adóterhek, gazd. hátrányok és pol. jogok hiánya - Livius (az első kettő nem lehet fontos ok (?), mert a megoldás pol., adó pedig még nem volt, Menenius hasonlatában viszont a patriciusok a has, tehát gazd. okok is voltak) • kivonultak a városból, megszállták a Szent hegyet, megtagadták a sorozáson való részvételt • Menenius Agrippa hasonlata • >>(1.) tribunus plebis-ek választása (2 majd 10): • sacrosanctitas • ius intercessionis/intercedendi (vétójog a senatus és a magistratusok határozatai ellen)
Patriciusok – plebeiusok küzdelme 3. • ius auxilii (megvédhették a plebeiusokat a magistratusok fellépése ellen) • személyüknek súlyt a plebeiusok ereje adott (erőszakkal fenyegetés) • (2.) A néptribunusi hivatallal egyidőben elérik, hogy a lakosságot területi tribusokba osztják (tribus urbanae és rusticae) >> új népgyűlés: concilium plebis - határozatai a plebiscitumok (és a comitia tributa?) • (3.)Ceres – Liber – Libera-szentély alapítása az Aventinuson + aedilis plebisek választása (493)
Patriciusok – plebeiusok küzdelme 4. • A XII táblás törvények (leges duodecim tabularum, 451) • decemviri legibus scribundis (teljhatalommal; magistraturák felfüggesztve) • Appius Claudius a vezető: 1. évben jó az uralmuk, 2. évben zsarnoki • 2. év: + két tábla – Verginia – 2. secessio • az Athénba küldött követség fikció, inkább a dél-itáliai görög városok hatása • a szokásjog írásbafoglalása + új törvények is • a ius önálló normarendszerré vált – elkülönülve a fastól és a mostól • Szövegét még a közt. végén is kívülről tudták >> jelentős a hatása a prózastílusra
Patriciusok – plebeiusok küzdelme 5. • elsősorban magánjog (adásvétel, házasság, öröklés, temetkezés, károkozás...) • archaikus vonások: pater familias abszolút hatalma, talio elv, nexus törvényesítése • (a tolvajt kétszeresre büntetik, az uzsorást négyszeresre; a korrupt bírát halállal) • XI. táblán: a patriciusok és plebeiusok házasságának tiltása (445-ig: lex Canuleia) • a tulajdonnal bíró plebeiusok (assidui) érdekét szolgálta a törvények írásbafoglalása: • a proletariusok nem tudtak eljárást kezdeményezni << nem tudták a sacramentumot megfizetni • a patriciusok hatalmuk, clienseik révén tudták eddig is érvényesíteni érdekeiket
Patriciusok – plebeiusok küzdelme 6. „Servius Tullius-féle” timokratikus alkotmány (1-2-3) (1.) A származás helyett a vagyoni helyzet határozta meg a pol. jogokat és a katonáskodást Az arisztokráciával szemben a gazdag, előjogokkal nem rendelkező hoplita-réteg befolyását növeli Nem a királykorban keletkezett << a 12 tábla nem tud róla (itt csak assidui és proletarii megkülönböztetése); gazd. és társ. feltételei a 6. sz-ban nem voltak meg (hoplita taktika volt akkor még); - 443: a censori hiv. létrehozása >> valószínűleg ekkor
Patriciusok – plebeiusok küzdelme 7. (2.) censorok • 443-tól öt évenként másfél évre választanak két főt • a censust végzik el >> ez alapján a centuria-beosztás >> ez alapján a polgár helye a hadseregben és a népgyűlésben, valamint a tributum-fizetés • lectio senatus (regimen morum) (3.) A comitia centuriata lesz a fontosabb népgyűlés • a Mars-mezőn << eredetileg a hadsereg gyűlése (később a hadsereg centuria-rendszere átalakul, a centuriák száma megnő, a népgyűlésé marad 193) • a vagyonosak akaratát képviselte: 1. classis = lovasok (18 centuria) + gyalogosok (80 centuria) = arisztokrácia + hopliták (gazdag parasztok)
Patriciusok – plebeiusok küzdelme 8. <> 95 centuria: 2-5 classis (20+20+20+30 + fabri [2] + zenészek [2]) + infra classem: proletarii (1) • törvényhozás (később a com. tribután) • főbenjáró ügyekben bíráskodás • magasabb magistratusok választása (consul, praetor, censor), de csak a jelöltek szűk köréből választhattak • minden centuriának egy szavazata volt • a centuriák felében a 18 és 45 év közöttiek, másik felében a 45 és 60 év közöttiek >> a megfontolabbak nagyobb súlya (bár kb. negyedannyian voltak) Az etruszkok alatt phalanx-taktika: egységes hadsereg >> a comitia centuriata későbbi intézmény: amikor a manipularis taktikát bevezetik. Addig nem lehet vagyoni osztályok szerint a hadsereget felosztani, hiszen mindenki ugyanolyan fegyverzettel harcolt
Patriciusok – plebeiusok küzdelme 9. • Leges Liciniae-Sextiae (367) • max. 500 iugerum (1,25 km2) bérelhető a közföldekből (hogy mindenki megfelelő méretű földhöz jusson) • a már kifizetett kamatokat a tőketartozásból vonják le • egyik consul plebeius (kötelezően csak 342-től: lex Genucia, viszont volt már plebeius a kat. tribunusok között, sőt talán a consulok között is) • (ugyanekkortól a dictator, censor is lehet plebeius; quaestor már 409 óta) • >> visszaállítják a consulságot (nem választanak többé katonai tribunusokat [444-367])
Patriciusok – plebeiusok küzdelme 10. • >> a patriciusok praetorokat és aedilis curulisokat választanak • praetorok: hadsereg-vezetés, fasces, lictorok, igazságszolg. (praetor urbanus: római polgárok közti jogi ügyek; 3. századtól praetor peregrinus: római polgár és peregrinus közti jogi ügyek): előzetes vizsgálat, ítélethirdetés (egyébként esküdtbíróság) • aedilis curulisek: városfelügyelet (szentélyek, piacok, közbiztonság), annona, játékok (nagy kiadások!) • >> hatékony államirányítás alakul ki • >> új hatalmi elit alkul ki: a nobilitas a consulságot kezükben tartó patricius és plebeius családokból (sok patricius-nemzetség pedig kiszorul a hatalomból); • (nobilitas tágabb ért.: senatori arisztokr; szűkebb: akik a consuli tisztséghez hozzáférnek, azt kezükben tartják)
Patriciusok – plebeiusok küzdelme 11. • Lex Poetilia-Papiria (326):az adósrabszolg. megszüntetése • Lex Ogulnia (300): megnyitja a legfontosabb papi testületeket a plebeiusok előtt (a 8 pontifexből 4 plebeius, a 9 augurból 5) • Lex Valeria de provocatione (300): • Római polgárt nem lehet keresztrefeszíteni (később egyáltalán halálra ítélni) v. megkorbácsolni (azaz megalázó büntetéssel sújtani) - provocatio (fellebezés) lehetősége a népgyűléshez • + pol. ügyekben csak a népgyűlés dönthet • Valójában már 509-ben ez a lex Valeria, csak meg kellett újítani (többször is), mert nem tartották be
Patriciusok – plebeiusok küzdelme 12. • Lex Hortensia (287): (a hagyomány szerinti előzménye az adósságok miatti secessio; DE inkább a birtokos parasztság érdekében a törvény) • a plebiscitumok egyenrangúak a lexekkel • eltörli a népgyűlési határozatok utólagos senatusi jóváhagyását • A társ. feszültségek csökkentéséhez jelentősen hozzájárult, hogy a nincsteleneket a coloniákba küldték, ahol földet kaptak • + a szegényebb polgárok pedig a hadjáratok révén részesültek a zsákmányból, földekből
Szilárdabb társ. szerkezet alakult ki, mint a többi itáliai népnél, csökkentek a társ. konfliktusok >> lehetővé vált az expanzió >> ez a konfliktusok további csökkentéséhez járult hozzá (nincsteleneknek föld)