Az európai urbanizáció általános jellemzői

1. Az európai urbanizáció általános jellemzői Európa regionális társadalomföldrajza I. (előadás) III. Földrajz / geográfus szak Jeney László egyetemi tanársegéd ELTE Regionális Földrajzi Tanszék 2006/2007, II. félév

2. Az európai urbanizáció sajátosságai Európa helye a világ urbanizációjában A urbanizáció jellege Európában

3. Európa a modern nagyváros bölcsője • 3 jellegzetes várostípus • Antik (utána népvándorlás, kora középkor) • Feudális (feudalizmus válsága, agrárkrízis) • Modern város • Igazi világméretű urbanizáció: modern nagyváros (ipari forradalom) • Európa helyzete a világviszonylatban • Hagyományosan: kis- és középvárosi dominancia • XX. század elején még jelentős, XX. század második felében már a fejlődő világ

4. Kezdetek • Első állandó települések • Földközi-tenger medencéje (8-ból az egyik géncentrum, Vavilov zóna) • Ókor hajnalán uralkodó településforma: családi alapokon szerveződött (20-60 fős) falu • Ezekből emelkedtek ki a városok • Görög városállamok (döntő volt a városfal megléte) • Mükéné, Spárta, Thébai, Athén • Polisz: város és vonzáskörzete (ideális méret: 5000 „polgár”, amely a városállam lakóinak csak 1/5-e) • Demokratikus önkormányzás • Hippodamosz elvei az építészetben (szabályosság, agórák)

5. Római Birodalom • Összefüggött egyetlen város: Róma fejlődésével • Királyság kora (Kr. e. VIII-VI. sz.) • a fiatal város falakkal veszik körül, Capitoliumon erődítmény, híd a Tiberisen, Ostia • Köztársaság kora (Kr. e. 509-31) • Róma 200 e fő, főutak menti városok (Capua, Pompeji, Brindisium) • Császárság kora (Kr. e. 31- Kr. u. 476) • Építészetileg is gyarapodik (Ceasar fóruma, Augustus palotája, Circus Maximus, Colosseum) • Augustus: 1,1 mió (1,5-2 mió) • Zsúfolt beépítés, 3-5 emeletes bérházak • Augustus építési törvényei (21 m max magasság), lakbéruzsora • Szuburbanizáció előzményei • Városok alapjai: London, Párizs, Bécs, Köln, Regensburg, Budap.

6. Feudális város • Barbárok a feudális városok tőszomszédságában • Hűbéri rendszer (kiegyenlített telepítés) • Európa egyetlen nagyvárosa: Bizánc • XII-IX. sz.: pfalzok (Aachen) • Püspökvárak (Bordeaux, Strassbourg, Passau) • Szabálytalan utcahálózat • Burg (vár) – bürger • Csak Ny-Eu (Ibéria. Mórok, K: csal népvándorlás után) • XIII-XIV. sz.: Flandria, É-Itália (eredeti tőkefelhalmozás) • XIV-XV. sz.: Hansa-városok (Bergen, Bréma, Gdansk) • XVI.XVII. sz.: háborúk (Közép-Eu) – járványok, 30 éves h • atlanti part, Itália (reneszánsz – Palmanova) székváros (Karlsruhe, Versailles)

7. Ipari forradalom, modern nagyváros • Európa élre tör • 100 ezer feletti városok • 1800 21/65 • 1900 148/301 • London: 2 mió felett (NBr: városlakók aránya >50%) • Iparosítás, faluból városba áramlás • Fordizmus (Ruhr, Midlands, Randstaad) • Környezetszennyezés: kertváros mozgalom, törvények • New Lanark (Robert Owen) • Kertváros mozgalom (Ebenezer Howard) • Athéni Charta 1933 – modern stílus • Városfejlődési szakaszok

8. Idő Város Akkori ország Mai ország Legnagyobb lélekszám i. e. 4. évezred Ur Babilónia Irak 30 ezer i. e. 3. évezred Uruk Babilónia Irak 100 ezer i. e. 1700-700 Babilon Babilónia Irak 150 ezer i. e. 7. század Ninive Asszíria Irak 120 ezer i. e. 600-400 Babilon Babilónia Irak 350 ezer i. e. 400-300 Pataliputra Magadha India 500 ezer i. e. 300-150 Szeleukia Szeleukida Birodalom Irak 600 ezer i. e. 150-i. sz. 350 Róma Római Birodalom Olaszország 1,1 millió 350-800 Bizánc Kelet-Római Birodalom Törökország 700 ezer 800-900 Bagdad Kalifa Birodalom Irak 750 ezer 900-1100 Angkor Kmer Birodalom Kambodzsa 1,5 millió 1100-1300 Hangcsou Kína Kína 2 millió 1300-1850 Peking Kína Kína 2,55 millió 1850-1920 London Egyesült Királyság Egyesült Királyság 8 millió 1950 New York USA USA 12,3 millió 1975 Tokió Japán Japán 19,8 millió 2000 Tokió Japán Japán 26,4 millió A Föld legnagyobb városai a történelemben Forrás: Schneider, W. (1973): Városok Urtól Utópiáig

9. Az európai nagyvárosok száma a Föld 25 legnépesebb nagyvárosi agglomerációja közöttForrás:ENSZ

10. A Föld 25 legnagyobb népességtömörülésének átlagos népességnagysága, illetve a világnépességből való részesedése (1950-2015)

11. A Föld 25 legnépesebb nagyvárosi agglomerációja 2000-benForrás:ENSZ

12. A kontinensek városodottságának alakulása 1950-től napjainkigForrás:ENSZ

13. A kontinensek népességének megoszlása településnagyság-kategóriánként 2002-benAdatok forrása: Stefan Helders: www.world-gazetteer.com

14. A kontinensek nagyvárosainak átlagos mérete 2002-benAdatok forrása: Stefan Helders: www.world-gazetteer.com

15. Az európai nagyvárosok eltérő népességnövekedési pályái a XX. század második felében

16. Az európai nagyvárosok növekedése a XX. sz. második felében Az nagyvárosok átlagos évi népességszám-változása évtizedenként V = (Pt+1 / Pt)1/n – 100 * 100

17. Az európai nagyvárosok népességszám-változása az 1950-es években

18. Az európai nagyvárosok népességszám-változása az 1960-es években

19. Az európai nagyvárosok népességszám-változása az 1970-es években

20. Az európai nagyvárosok népességszám-változása az 1980-es években

21. Az európai nagyvárosok népességszám-változása az 1990-es években

22. A klaszterek átlagos évi népességszám-változása D(a,b) = [(a50 - b50)2 + (a60 - b60)2 + (a70 – b70)2 + (a80 – b80)2 + (a90 – b90)2]0,5.

23. Az európai nagyvárosok és klasztereik geometriai középpontjainak földrajzi elhelyezkedése

24. A 100 ezer főnél népesebb európai városok és népességsúlypontjai népességnagyság-kategóriánként

25. Európa nagy tájegységei

26. A nagyvárosi népesség-növekedési pályák Európa nagy tájegységeiben