A MAGYAR LOGISZTIKAI STRATÉGIA

1. A MAGYAR LOGISZTIKAI STRATÉGIA Fleischer Tamás MTA Világgazdasági Kutatóintézet http://www.vki.hu/~tfleisch/ tfleisch@vki.hu NEMZETKÖZI LOGISZTIKA Szolnoki Főiskola, Nemzetközi Gazdálkodás Szak Nemzetközi Logisztika Szakirány Szolnok, 2009 március 23.

3. Magyar logisztikai stratégia • A GKM Fejlesztéspolitikai Irányító Testülete 2007. június 8-i ülésének döntése alapján kidolgozásra került egy kormányzati szintű, megalapozó jellegű, középtávú (2007-2013), tematikus szakstratégia (Magyar Logisztikai Stratégia MLS), mely a Kormány logisztikával kapcsolatos átfogó fejlesztési irányait, céljait foglalja össze. • Az MLS-t a GKM Üzleti Környezet Főosztály készítette számos szakmai partner közreműködésével • 2008 januárjában került nyilvánosságra társadalmi megvitatás céljából, majd az ennek alapján javított munkapéldány márciusi változata került környezeti vizsgálatra. Az újabb módosításokat tükrözi a 2008 július 4-i munkaanyag. • „A magyar kormány a gazdasági növekedésben, a beruházásösztönzésben, a versenyképesség növelésben, és a fenntartható fejlődésben betöltött szerepe miatt kiemelt jelentőséget tulajdonít a logisztikának.” MLS 5. p. • „A logisztika a [MLS] tevékenység-alapú (funkcionalista) értelmezésében alapvetően fuvarozási, szállítmányozási, tárolási-raktározási, rakomány-kezelési, csomagolási, postai-futárpostai, vám, disztribúciós, komissiózási, komplettírozási, ellátási lánc menedzsment elemekből, illetve ehhez közvetlenül kapcsolódó üzleti szolgáltatások (pl. informatikai, javítási, kereskedelmi) kombinációjából kialakított szolgáltatáscsomagot jelent, melyet döntően az I1 nemzetgazdasági ágazatba tartozó vállalkozások (logisztikai szolgáltatók) nyújtanak.” MLS 6. p.

4. Magyar logisztikai stratégia • A MLS helyzetértékelése mind a vállalkozások gazdasági szerepét, mind a közlekedési hátteret széleskörűen ismerteti • A helyzetértékeléshez az MLS három logisztikai pillért azonosított 1. Szabályozási és intézményi környezet, 2. Logisztikai erőforrások, 3. Nemzetközi logisztikai kapcsolatok

5. Magyar logisztikai stratégia • A MLS helyzetértékelése mind a vállalkozások gazdasági szerepét, mind a közlekedési hátteret széleskörűen ismerteti

6. Magyar logisztikai stratégia • A MLS helyzetértékelése mind a vállalkozások gazdasági szerepét, mind a közlekedési hátteret széleskörűen ismerteti • „A hazai szakmai együttműködés jónak tekinthető, a nemzetközi kooperáció, az országmarketing és a gazdaságdiplomácia fejlesztésre szorul.” MLS 24. p.

7. Magyar logisztikai stratégia • Fenntartható fejlődés • A logisztikai szektor és fejlesztések számára a környezeti fenntarthatóság kiemelt jelentőségű peremfeltétel és növekedési korlát. Az IWW-INFRAS módszertan alapján az OECD által készített tanulmány szerint Magyarországon az 1,56 milliárd eurós negatív externális költségek harmada kötődik az áruforgalomhoz. (fajlagosan 51,71euró/1000tkm) Általában elmondható, hogy az áruforgalomhoza közlekedés negatív externáliáinak harmada, az üvegház hatású gázok kibocsátásának a 40 százaléka köthető. MLS 25. p. • „A KTI által készített stratégiai környezeti értékelés (MLS-SKV) szerint az eredeti MLS helyzetértékelésből kimaradt a fenntartható fejlődés peremfeltételek részletes elemzése, az MLS stratégiai célja a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégiából (NFFS) a környezeti fenntarthatóság oldaláról nehezen levezethető. Az értékelés megállapítja, hogy az eredeti MLS két átfogó célja (tranzit, hinterland potenciál kiaknázása, logisztika-intenzív ágazatok kiemelt kezelése) ellentétes néhány fenntarthatósági alapelvvel, illetve azt, hogy az indikátorok nem alkalmasak a várhatóan fellépő környezeti hatások monitorozására. Az MLS [2008 június 4-i] verziója a fentiek figyelembevételével került kialakításra.” 4.p.

8. Magyar logisztikai stratégia • A MLS stratégiai célja, hogy 2013-ra Magyarország a közép-kelet-európai térség egyik logisztikai szolgáltató központja és egyben interkontinentális cargo hub-ja legyen. • A stratégiai célt a következő átfogó célok támogatják: • tranzit, hinterland potenciál kiaknázása, menedzsmentje • versenyképes, magas hozzáadott értékű logisztikaiszolgáltatások nyújtása, különösen a logisztika-intenzív ágazatok minőségi kiszolgálása. • korszerű technológiák használata, és • korszerű közlekedési alágazati munkamegosztás. melynek célja a közúti közlekedés logisztikai súlyának korlátozása, összhangban az egyéb szállítási módok térnyerésének előmozdításával • Az MLS két horizontális célja • Az ágazat a fenntartható fejlődésre gyakorolt hatása, a természeti, a gazdasági környezet, és a társadalom számára az áruforgalom által okozott negatív externáliák minőségi csökkentése, • A hazai vállalkozások (különösen KKV-k), valamint a logisztikai ágazat versenyképességének javítása.

9. Magyar logisztikai stratégia • Az MLS három beavatkozási elve: • A versenyképes logisztikai szolgáltatási csomagok fejlesztése és működtetése alapvetően az üzleti szféra feladata, az állam ezen a területen támogató, szabályozó funkciót kell, hogy betöltsön. • A közlekedési alágazatokat nem külön-külön, hanem rendszerszemléletben kezeljük. • A meglévő szabályozási, fiskális és egyéb eszközök integrálása egy koherens, logisztikai szempontú rendszerbe, az egyes beavatkozásoknál figyelembe véve a költség-haszon elvet, illetve egyes nemzetközi kötelezettségeket

10. A MAGYAR LOGISZTIKAI STRATÉGIA VÉGE A MÁSODIK BLOKKNAK Fleischer Tamás MTA Világgazdasági Kutatóintézet tfleisch@vki.hu http://www.vki.hu/~tfleisch/ NEMZETKÖZI LOGISZTIKA Szolnoki Főiskola, Nemzetközi Gazdálkodás Szak Nemzetközi Logisztika Szakirány Szolnok, 2009 március 23.