1. tétel: A JELEK ÉS A NYELV

1. 1. tétel: A JELEK ÉS A NYELV Dr. habil. Benczik Vilmos főiskolai tanár, ELTE TÓK

2. VÁZLAT: • A jel fogalma. • A jelek felosztása. 1. Természetes jelek – mesterséges jelek. 2. Felosztás a jel és a jeltárgy viszonya szerint. 3. Felosztás a jelek konzisztenciája szerint. III. A nyelv mint jelrendszer. A jelek és a nyelv

3. I. A jel fogalma: Jelnek azt nevezzük, ami önmagán túl mást is jelent. Például: Egy fénykép önmagában különböző élettelen anyagok összessége. Ezen túl azonban elsősorban azt jelenti, amit ábrázol. A jelek és a nyelv

4. A jel alapvető funkciója a kommunikációban az, hogy reprezentáljon és felidézzen valamilyen jelen nem lévő dolgot. A jel minden esetben egyszerűbb, könnyebben kezelhető az általa reprezentált dolognál. Pl. egy térkép mindig kisebb és vázlatosabb az általa megjelenített földrajzi egységnél. A jelek és a nyelv

5. II. A jelek felosztása • Létrejöttük szerint:természetes jelek – mesterséges jelek • A jel és a jeltárgy viszonya szerint:ikon – index – szimbólum • A jel konzisztenciája (állaga) szerint:folytonos (analóg) jel – diszkrét (digitális) jel A jelek és a nyelv

6. II. 1. Természetes jelek – mesterséges jelek • Természetes jelek: nem akaratlagosan létrehozott jelek. Pl. a füst mint a tűz, a láz mint a betegség jele. A természetes jeleket szimptómáknak is szokás nevezni. • Mesterséges jelek: akaratlagosan, közlési szándékkal létrehozott jelek. A kommunikáció bármely jele (pl. kézlegyintés, beszéd, írás, kacsintás stb.) mesterséges jel. A jelek és a nyelv

7. II. 2. Felosztás a jel és a jeltárgy viszonya szerint • Ikon A jel hasonlít a jeltárgyára (jelentésére). Pl. fénykép, rajz. Az ikonok leginkább a vizuális érzékelési tartományhoz kötődnek, de elvileg a többi négy érzékelési tartományban is előfordulhatnak (hangikonok, szagikonok, íz-ikonok, tapintási ikonok). Az ikonok értelmezését nem szükséges külön tanulnunk. A jelek és a nyelv

8. Index A jel valamilyen formában utal a jeltárgyára, vagy anyagbeli, térbeli, ok-okozati (esetleg egyéb, logikailag megragadható) összefüggésben van vele. Indexek pl. a rendőri forgalomirányító karjelzések, a hívó kézmozdulat, az irányjelző nyilak stb. Az indexeket részben tanulnunk kell, de jelentésük ki is található. A jelek és a nyelv

9. Index A jelek és a nyelv

10. Szimbólum A jel és a jeltárgy sem hasonlósági, sem ráutalásos kapcsolatban nincs egymással. A jel és a jeltárgy kapcsolata önkényes, egyezményes. Szimbólumok a nemzeti zászlók, címerek, pártlogók, és alapvetően szimbólumokból álló jelrendszer a nyelv is. A szimbólumok értelmezését mindenképpen tanulnunk kell. A jelek és a nyelv

11. FONTOS!!! • Egy konkrét jel sosem lehet ‘vegytisztán’ ikon, index vagy szimbólum. Egy konkrét jel valamilyen mértékben mindig kevert. Pl. egy fénykép dominánsan ikon, de a mérete és kétdimenziós volta csak utal a jeltárgy nagyobb méretére és háromdimenziós voltára – ezek pedig indexikus vonások. A jelek és a nyelv

12. A nyilak indexek, mert utalnak az irányokra, amelyek felé szabad a haladás. A kék szín a KRESZ-ben a megengedés jele. Mivel a kék szín és a megengedés fogalma között sem hasonlósági, sem ráutalásos viszony nincs, a kék szín itt szimbólumnak minősül. Tehát az adott konkrét jel (KRESZ-tábla) részben index, részben szimbólum. A jelek és a nyelv

13. FONTOS!!! Ugyanaz a jel minősülhet az egyik befogadó számára szimbólumnak, a másik számára indexnek. Pl. a kereszt számunkra index, mert Jézus kivégzésére utal. A keresztény mitológia részleteiben járatlan személy számára viszont inkább szimbólum, amely az európaiak és amerikaiak vallásának a jelképe. A jelek és a nyelv

14. II. 3. Felosztás a jelek konzisztenciája (állaga) szerint • Folytonos (analóg) jelek Csak hierarchiában, viszonyrendszerben értelmezhetők, nincsenek világosan megvonható határaik. Az analóg órán a mutatók egymáshoz való viszonya adja a jelentést. A nyelvben ilyen jel az intonáció (hangszín, tempó, hangerő stb.). A folytonos jeleket hosszabban őrzi az emlékezet. • Diszkrét (digitális) jelek.Pontosan meghatározható értékkel rendelkeznek. A nyelvben ilyen jelek a beszédhangok, a szavak, mondatok – a világosan elkülöníthető elemek. A jelek és a nyelv

15. III. A nyelv mint jelrendszer • A nyelv primer (szóbeli) formájában akusztikus, dominánsan szimbolikus jelrendszer. • A nyelvben találhatók indexikus elemek (pl. a névmások, amelyek csak ráutalással nyerik el a jelentésüket), továbbá ikonikus elemek is (hangutánzó szavak). • Az egynyelvű anyanyelvi beszélő, különösen a kisgyermek, hajlamos anyanyelvének szavait ikonoknak tekinteni. A jelek és a nyelv

16. „A tej számomra csakugyan tej, mert harminchat éves múltja van, ahány éve élek, de a Milch bennem csak huszonhat éves, a lait, a latte és a milk pedig alig húsz. Néha nem is hiszem el, hogy valóban tej-et jelentenek.” (Kosztolányi Dezső) A jelek és a nyelv

17. A nyelv heterogén jelek rendszere: a beszédhangok, szavak, mondatok stb. diszkrét jelek, az intonáció (hangszín, hangerő, tempó stb.) folytonos jelek. • A nyelv jelrendszer, mivel egy nyelvi jel lényegét nem az adott jel szubsztanciája (pl. hangzása) adja, hanem az, hogy miként viszonyul a többi jelhez. A nyelv nem lényegek, hanem különbségek, eltérések rendszere. (Saussure sakkhasonlata) A jelek és a nyelv