1 / 28

Nemes Csaba Főosztályvezető KvVM, Környezetfejlesztési Főosztály

Mi az ára a környezet megőrzésének az energiaigények várható növekdése mellett „Energy Summit” konferencia”, 2009. október 8. Nemes Csaba Főosztályvezető KvVM, Környezetfejlesztési Főosztály. a „felvetés ”. Mi az ára a környezet megőrzésének?

snana
Download Presentation

Nemes Csaba Főosztályvezető KvVM, Környezetfejlesztési Főosztály

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Mi az ára a környezet megőrzésének az energiaigények várható növekdése mellett„Energy Summit” konferencia”, 2009. október 8. Nemes Csaba Főosztályvezető KvVM, Környezetfejlesztési Főosztály

  2. a „felvetés ” Mi az ára a környezet megőrzésének? Mi az ára a az energia ellátás biztonság növelésének? Mi az ára a természeti erőforrások védelmének? Mi az ára az helyi erőforrások kiaknázásának? Mi az ára a helyi foglalkoztatottság bővítésnek? ….a növekvő (?)….. igények mellett. Mennyire növekvőek az igények? Jogos-e az ez elmúlt években becsült energia felhasználás növekedés?

  3. Uniós stratégiai célok Európai Tanács 2007. márciusi ülésének ambiciózus célkitűzései az új EU energia-klíma csomag szerint: • Az energia felelős az üvegházgázok 80 %-áért • EU 1990-hez képest 2020-ra 20 %-al csökkenti az ÜHG –kibocsátásait • Globális összefogás esetén az EU 30 %-os kibocsátás csökkentést vállal 2020-ra 1990-hez képest • Az összes megújuló energia termelést 2010-re a jelenlegi 6%-ról 12%-ra, 2015-re 15%-ra, 2020-ra 20%-ra kell növelni (a tagállamoknál differenciált vállalással az adottságok, lehetőségek függvényében) • A bio-üzemanyag részarányát 2010-re 5,75%-ra, 2020-ra 10%-ra kell növelni • EU energiafelhasználását relatíve 20 %-al kívánja csökkenteni 2020-ra • Fontos megállapítások: szükségesek a támogatások, K+F-re nagy hangsúlyt kell helyezni a jövőben

  4. EU stratégiák, tervek, irányelvek • 2001/77/EK irányelv a zöld villamos energia támogatásáról • Bio-üzemanyag stratégia • Biomassza Cselekvési Terv • 2003/30/EK irányelv a közlekedésben használt bio-üzemanyagokról • 2003/87/EK irányelv az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységeinek Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének létrehozásáról • 2006/32/EK irányelv az energia végfelhasználás hatékonyságáról és az energetikai szolgáltatásokról • 2002/91/EK irányelv az épületek energiahatékonyságáról • EU Megújuló Energetikai Útiterve – 2010 utáni célok kijelőléséhez • ÚJ EU-IRÁNYELV a megújuló forrásokból előállított energia támogatásáról (tagországok számára konkrét növelési célokat jelöl ki 2020-ra)

  5. Megújuló energiaforrásokból előállított energia támogatásával kapcsolatos új EU-s irányelv, az ebben foglalt elvárások • Átfogóan szabályozza a megújuló energiaforrások területét, • Hatálya kiterjed nem csak a villamos, hanem a hűtési és fűtési megújuló energiára is, • A megújuló energiatermelés ösztönzésére eredet-bizonyítvány rendszert vezet be, • A tagállamok közötti kereskedést az eredet-bizonyítványok vonatkozásában lehetővé teszi

  6. Új EU-s irányelv • A tervezet egyes tagállamok számára célokat jelöl ki a megújulók felhasználásra, • Magyarország számára a tervezet 13 %-os célt határoz meg 2020-ra, • A tagállamoknak a cél eléréséhez nemzeti akciótervet kell kidolgozni,amely folyamatban van az energetikai tárcánál, • Egy tagállam a más tagállamokban létrejött megújuló energia termelést is felhasználhatja saját megújulós céljának elérésre, amennyiben az ehhez tartozó eredet-bizonyítványt megvásárolja, • A tervezet a bioüzemanyagok és egyéb folyékony bio-energiahordozók termelésére vonatkozó fenntarthatósági kritérium rendszert is tartalmaz.

  7. Új EU-s irányelv: Hozzáférés a távvezeték hálózathoz • A tagállamoknak meg kell tenni a szükségeslépéseket a hálózat fejlesztésévelkapcsolatban annak érdekében, hogy alkalmassá tegyék a rendszert a megújuló energiaforrásokon alapuló villamosenergia-termelés további növekedésének befogadására; • A tagállamoknak biztosítani kell, hogy a szállítórendszer és az elosztórendszer üzemeltetői saját területükön szavatolják a zöld áram szállítását , elosztását;

  8. Új EU-s direktíva: bioüzemanyagokra vonatkozóan • Feltételeket fogalmaz meg a fosszilis üzemanyagokhoz viszonyított ÜHG megtakarításiképességekre, amelyet százalékban adnak meg. • A direktíva hatályba lépésekor ez a szám 35 % lesz, míg a második ütemben 2017-től 50 %. • A direktíva táblázatosan tartalmazza bizonyos alapanyagokra az ÜHG megtakarítási képességeket, valamint azokat a számítási módszereket, amely alapján ez az érték kiszámolható.

  9. Új EU-s direktíva : Bioüzemanyagok vonatkozásában • Fenntarthatósági kritériumokattartalmaz annak érdekében,hogy a bioüg. alapanyagainak termesztése és a bioüg.-ok gyártása a lehető legkisebb környezet terheléssel és biodiverzitás csökkenés nélkül valósulhasson meg. • Nemcsak az EU tagállamokra állapít meg előírásokat, hanem az EU-ba szállítóharmadik országokra is, szem előtt tartva a nemzetközi egyezményekben vállat kötelezettségeket(pl. OECD).

  10. Új EU-s irányelv: Hozzáférés a távvezeték • A távvezeték-hálózathoz való hozzáférésnél a megújulóenergiaforrásokból előállított villamos energiánakelsőbbséget kell élveznie, • A szállítórendszer üzemeltetőinek a villamosenergia-termelő létesítményektől érkező hálózati terhelés elosztása soránelőnyben kell részesítenia megújuló alapú villamosenergia termelő létesítményeket, amennyiben ezt a nemzeti villamosenergia rendszer biztonsága lehetővé teszi.

  11. Új EU-s direktíva :Tagállami jelentéstételi kötelezettségek Többek között: • A megújuló energiaforrásokból előállított energia fejlődését akadályozó szabályozási és nem szabályozási korlátok megszüntetését célzó közigazgatási eljárások értékelése és a javítása terén elért előrehaladásról.

  12. A megújulók növekedése az EU-ban:energiatermelési előrejelzés 2020-ig Szél - tengeri Szél - tengeri Szél - szárazföldi Ár-apály Nap-hő elektromos Fotovoltaikus Vízerőmű nagy Vízerőmű kicsi Geotrmikus Bio-hulladék Szilárd biomassza Biogáz

  13. EU tagállamok között megoszlás

  14. Az egyes megújuló technológiák 2020-ig várható relatív beruházási költség-csökkenése

  15. A NÉS –ben kijelölt kibocsátási célok Az EU kötelezettség vállalásának függvényében a magyarországi üvegházhatású gázkibocsátások szabályozási, illetve csökkentési céljai a jelenlegi előzetes becslések alapján a következőképpen alakulhatnak 2025-re, a NÉS időtávjának végére vonatkozóan: • az EU 20%-os egyoldalú kibocsátás-csökkentési vállalása esetén: 16−25%-oscsökkentés az 1990-es kibocsátási szinthez képest; • 30%-os feltételes EU csökkentési cél esetén: 27−34%-oscsökkentés az 1990-es kibocsátási szinthez képest.

  16. A magyar kormány által 2008. szeptemberében elfogadott „Stratégia a magyarországi megújuló energiaforrások felhasználásának növelésére 2008-2020” 2020-ra a megújuló részarány 15 %-ot érjen el energiatakarékossági intézkedésekkel, azaz 2006. évi 55 PJ-ról 186 PJ-ra (15 %-ra) emelkedjen

  17. Magyarország elméletileg kiaknázható megújuló energiapotenciálja, az MTA jelentés szerint [1]Települési hulladék biológiailag lebontható részével együtt [2] Bioüzemanyag nélkül

  18. A megújuló energiastratégiában és az Ergia Klub által becsülta technikai lehetőségeket is figyelembe vett kiaknázható hazai megújuló energiapotenciálok (PJ) [1] Ez az érték nem tartalmazza a jövőben növekvő passzív hasznosítás volumenét, amely az energiamérlegben közvetlenül nem metadata ki (hőigények csökkenése, illetve a hőigény-növekedés ütemének mérséklődése) [2] Települési hulladék biológiailag lebontható része (3 PJ) és bioüzemanyag (20 PJ) nélkül

  19. Magyar stratégiai célok a megújuló energiahasznosítás növelésére 2020-ra • A megújuló energiaforrások terjedését ösztönző beavatkozások megvalósulásával számolva 2020-ra a megújuló energiafelhasználás a 2007. évi 59PJ-ról 2020-ra 186-210-210 PJ-ra emelkedhet. Ezen belül:

  20. Megújulók hazai jövője 2020 A jelenlegi előrejelzések szerint a megújuló energiaforrás-felhasználás összetétele tekintetében 2020-ban is a biomasszának lesz meghatározó szerepe, de az arány a mai 90% körüliről 70%-ra csökken. Ajövőben a biogáz és biometán, a geotermikus és a szélenergia hasznosításnak lesz komolyabb szerepe. A maihoz képest többszörösére növekszik ugyanakkor a napenergia és ahulladékhasznosítás is.

  21. Konklúzió A megújuló energiaforrások hasznosításának növelése szükséges az alábbiak miatt • Általánosan a fosszilis energiaforrások csökkenése megindult, az a világ energiaigényének a növekedése megállíthatatlan (lsd. Kína, India), de hogy reagál az EU? • A világpiaci árak alakulása is befolyásolja a megújuló energiák versenyképességét, egyre inkább versenytársai lehetnek a fosszilisoknak, • A megújuló technológiák, berendezések korszerűsödnek, hatásfokuk növekszik, bekerülési költség csökkenés várható, • EU szinten a megújulók használatának jelentős fejlesztését főleg az ÜHG kibocsátás csökkentési célok és a fosszilis üg.-tól való függés csökkentése indokolja, ami ambiciózus energia politikát kíván minden tagállamban, . • Az unió célja (és hazai érdek!) a decentralizált energia források jobb kihasználása és a megújuló energia iparágban a technológiai fejlesztésekkel a vezető szerep elérése,

  22. Konklúzió • A megújulók nagy mértékben helyi adottságokon alapulnak, ezért nem függnek a hagyományos energiahordozók jövőbeni rendelkezésre állásától, decentralizált jellegük miatt kevésbé teszik ki az energiaellátás ingadozásának – a jövő fenntartható energiájának kulcsfontosságú elemét alkotják!! • Magyarországon az EU tagságunkból adódó kötelezettségek konkrét célokat határoznak meg, amely a gazdasági szereplőknek stabil és tervezhető célokat ad beruházásaikhoz, • Járulékos célok: jelentősek vidékfejlesztés, mezőgazdasági termékszerkezet átalakulás, hazai és nem import energiaforrás, új technikák, technikai kultúrák kialakítása, vidéki foglalkoztatás növelése (alacsonyabb iskolázottságú munkaerő bevonása is lehetséges,) stb., • Ha nem használjuk ki a a hazai adottságainknak megfelelő megújuló energiaforrásokat,nagy hátrányba kerülünk a többi tagállammal és a világgazdasággal szemben is.

  23. Köszönöm megtisztelő figyelmüket

More Related