Emisszió kereskedelem az éghajlatváltozás elleni küzdelemben

1. Emisszió kereskedelemaz éghajlatváltozás elleni küzdelemben Nemes Csaba Teremtésvédelmi előadás-sorozat II. rész2010. március 26.

2. Általános háttér: környezet- és klímavédelem KörnyezetvédelemKülönösen az elmúlt 200 évben az emberi tevékenység következtében környezetünk állapota rohamosan romlikértékelés globális léptékbenemberi tevékenység – szennyezés, káros kibocsátások(Közös Jövőnk, Agenda 21, Johannesburg Summit, egyezmények stb.)helyi beavatkozásokközvetlen szennyezés csökkenésnemzetközi beavatkozásoknemzetközi jogi és közgazdasági eszközök

3. Általános háttér: szennyezési jogok A szennyezések- káros kibocsátások társadalmi költsége környezetpolitika nélkül nem tükröződik az árakban. (mi is az a társadalmi költség?) Így van ez a klímapolitikai területén is Emiatt a gazdasági döntések torz árarányok alapján születnek az ipari forradalom óta, az ennek következtében emelkedő légköri ÜHG koncentráció idővel egyre nagyobb mértékű klímaváltozást okoz. Aminek költségeit nem(csak) a fenti döntések hozói, hanem (főként) térben és időben akár távol élő emberek viselik.

4. Általános háttér: szennyezési jogok Szennyezési jogok piacaEmisszió kereskedelem rendszerű szabályozáselemei:buborékpolitikaemisszió kiegyenlítési rendszer (offset)emissziós kiegyenlítési rendszer (banking)együttes szennyezés kibocsátás (netting) /emisszió/ kereskedelemkorlátozás teremtő kereslet a kibocsátás csökkentés iránt(„cap and trade”)Baseline and credit rendszer

5. a Kiotói rendszer COP 3 (Részes Felek Konferenciája) – Kiotó, Japán, 1997. ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezmény általános, nem kötelező céljával szemben a Kiotói Jegyzőkönyvben a fejlett országok 5,2%-os kibocsátás csökkentést vállalnak 2008-2012 közötti időszakra. Hat üvegház gáz kibocsátásának csökkentése, általában az 1990 es szinthez képest, de pl. Mo. bázis időszaka az 1985-87-es periódus átlagkibocsátása. 8 % csökkentés az EU-nak, Svájcnak és a legtöbb kelet- és közép-európai országnak 6 % Csökkentés Kanada, Magyarország, Japán, Lengyelország Stabilizáció: Oroszország, Ukrajna, Ausztrália és Új-Zéland • A Kiotói Jegyzőkönyv által ellenőrzött gázok: • széndioxid - CO2 • metán - CH4 • dinitrogén oxid - N2O • kén hexafluorid - SF6 • perflourokarbonok - PFC-k • hidrofluorokarbonok - HFC-k

6. rugalmassági mechanizmusok és „kvóták” A Kiotói Jegyzőkönyv ún.rugalmassági mechanizmusai: együttes végrehajtás- „joint implementation” (JI)” :amelynek lényege, hogy a fejlett országok (Annex I-es országok) anyagilag más fejlett államokban megvalósuló kibocsátás-csökkentési beruházásokat hajtanak végre / ERU (emission reduction unit) / tiszta fejlesztési mechanizmus- „clean development mechanism” (CDM):ebben az esetben egy kiotói vállalást nem teljesítő, fejlődő országban történik a beruházás / CER- (certified emission reduction) / nemzetközi kibocsátás kereskedelem-„ international emission trade” (IET)Annex I-es államok a kijelölt kibocsátási mennyiségük (AAU)-juk (assigned amount unit) egy részével kereskedhetnek

7. rugalmassági mechanizmusok és „kvóták” A „Nyelők” az elnyelt ÜHG mennyiségnek megfelelő ún. RMU (Removal Unit) hoznak létre. (Mo. 1 millió t) kötelezettségvállalási időszaki tartalék, ”commitment period reserve”(CPR) a Jegyzőkönyv B függelékében felsoroltaktól, így Magyarországnak is. A CPR célja, hogy a Részes felek átmenetileg se veszélyeztethessék vállalásaik betartását. A Részes feleknek 2008 és 2012 között mindenkor az 1. pont szerint meghatározott és leosztott AAU mennyiség legalább 90%-ának, vagy ha az alacsonyabb, a legutóbbi kataszter szerinti nemzeti emissziók ötszörösének megfelelő mennyiségű jogot kell a nemzeti jegyzékben tartania

8. Hazai kibocsátási trendek és prognózis 2020-ig

9. EU-25 és EU-15 távolsága a kiotói kibocsátás csökkentési céltól

10. GIS-ZBR Forró levegő AAU mint „Forró levegő” (KGST ipar összeomlásából adódó „kvóta”) GIS 2005/6: Fehéroroszország kiotói részes fél lett egy feltétellel: az ETS-ből származó bevételeket csak kibocsátás csökkentésre használhatja ZBR Magyarországnak is többlet-kibocsátási egysége van ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről szóló 2007. évi LX. törvényben rögzített elvek mentén történő felhasználását és az azt működtető rendszer

11. ZBR ZBR jogi keretek Az eladott kibocsátási egységekből származó bevételeket a jogszabályok (2007. évi LX. Tv. 323/2007.Korm rend.) szerint csak igazoltan kibocsátás csökkenést eredményező beruházásokra lehet fordítani, összhangban a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiában foglalt prioritásokkal. Ezért is hívják a rendszert „Green Investment Scheme-nek”, azaz Zöld Beruházási Rendszernek. kereskedés magyar AAU-k iránt érdeklődést mutató potenciális vevők: Japán, Ausztria, Hollandia, Finnország, Szlovénia, Spanyolország és Olaszország+ Világbank és az EBRD is jelentkezett. A kereskedésre jogosultságot először megkapó országok először (2007. decemberében: Japán, Magyarország Új Zéland)

12. ZBR Az első legális tranzakciók a világon Belga szerződés: 2008. augusztus 8-án került aláírásra. Szeptember során megtörtént a tranzakció, és kiadásra került a két fél között egyeztetet módon egy sajtóközlemény. A belga fél október végén kifejezte elégedetlenségét, hogy a pályázati felhívás még nem jelent meg, és jelezték, hogy ezzel kapcsolatosan hivatalos levélben fordulnak Államtitkár Úrhoz. Spanyol szerződés: 2008. szeptember 26-án került aláírásra. November 5-én megtörtént a tranzakció. 2008. október első felében a fő tárgyaló hirtelen eltűnése október 20 után meg a pénzügyi válság, ami érthetően lelassította a folyamatokat. A magyar AAU továbbra is „aranyfedezet” lehet, ha minél előbb elindul (bejelentésre kerül) a ZBR. (a ZBR csak 2009 augusztusában indult el /akkor is felemásan/)

13. EU-ETS Az EU 15 létrehozta közös, a Jegyzőkönyv alapján fennálló kötelezettségük teljesítésének az érdekében az európai uniós kibocsátási egység kereskedelmi rendszert ( EU ETS), mely egy ÜHG, a szén-dioxid (CO2) csökkentésére irányul, meghatározott ipari szektorokban. (Létrehozták az EUA-t) Az EU ETS alapját a tagországok Nemzeti Kiosztási Tervei (NKT) fektetik le, melyek országonként meghatározzák szektorok szerint a kibocsátásokat adott periódusra nézve (második kereskedési időszak: 2008-2012). Kötelezettségeket rónak az adott szektorokban a fő kibocsátókra, akik kibocsátásaikat nyomon kell, hogy kövessék és kibocsátásaikról hitelesített jelentéseket kell készítsenek. A hitelesített jelentés alapján annyi kibocsátási egységet kell az államnak az adott kereskedési év végén visszaadniuk, amennyi a tényleges kibocsátásuk volt

14. EU-ETS Mit csinált az EU szabályozás? olyan eszközt hozott létre kell, amely a kibocsátásokat is megfelelően alacsony szintre szorítja, és az árarányokat is kiigazítja a kibocsátások addig figyelembe nem vett költségeinek beépítésével. Ez egy olyan eszköz lenne mint a valódi a „cap&trade” emisszió-kereskedelmi rendszer, melyen belül aukción kell megvásárolni a kibocsátási kvótákat. Csakhogy(!): „ aukción kell megvásárolni „ ez a célkitűzés csak a 2012-es időszak utánra fogalmazódott meg, de, ahogy később látjuk majd ott sem teljesült

15. EU-ETS A kibocsátás-kereskedelem közgazdasági háttere • A cég (egyedi kibocsátó) amely kevesebbet bocsát ki, mint amennyi kvótája van, a felesleget eladhatja, míg olyan cégek, melyeknek a kibocsátása több mint a kvótája, engedélyeket kell vennie másoktól. vagyis„korlát” és az „alatti” kereskedés („cap and trade”) • A kereskedő szektorokban 2005. január 1. után a létesítmények csak érvényes kibocsátási engedély birtokában bocsáthatnak ki szén-dioxidot • A kereskedő szektorok létesítményei meghatározott mennyiségű szén-dioxid kibocsátására kapnak kvótát, mellyel minden év végén el kell számolni • Az Únió üvegházhatású gáz kibocsátásainak körülbelül (2012 után) 40 %-t fedi le Kibocsátás-korlátozást célzó rendelkezés – az EU-15 Kiotói Jegyzőkönyvben foglalt vállalása teljesítésének elősegítése céljából • A kibocsátás-csökkentés költségeinek csökkentése közvetlen cél (költség-hatékony és gazdaságilag hatékony módon) • (Nagy pontkibocsátású források, direkt kibocsátás)

16. EU-ETS-NKTII a magyar NKT (2008-2012) EUA Villamos energiatermelés 12 209 588 Ásványolaj-feldolgozás  1 282 403 Kokszolás  98 707 Fémércek pörk.és zsug. vas- és acél.  1 568 984 Cementgyártás  2 125 516  Mészgyártás  429 401 Üveggyártás  306 952  Burkolólapok gyártása  67 996  Tetőcserepek, téglák, tűzálló téglák gyártás 669 560 Cellulóz-, papír- és kartongyártás  170 231  Új belépő tartalék évente átlagosan  2 193 902  Együttes végrehajtási projekt tartalék teljes mennyiséghez hozzáadható része  507 480  A térítésmentes kiosztás tárgyát nem képező egységmennyiség (aukció)  548 476  Összesen a hozzáadható  együttes végrehajtási projekt tartalék nélkül  26 870 806

17. a Kiotói egységek+EU egység Ismétlés AAU: az államoknak a Jegyzőkönyvben lefektetett vállalásának megfelelő kibocsátható mennyiség egység, ERU: a JI eredményeképpen létrejövő egység, mely kötelezettség teljesítésére elszámolható 2008-tól kezdődően (double counting!) CER: a CDM eredményeképpen létrejövő egység, mely elszámolható az EU ETS rendszerben (+bankolható) RMU: a nyelők által létrejött kibocsátás csökkentés alapján létrejött egység. (nem bankolható) EUA: az európai kibocsátási kereskedelem egységei, mennyisége a Nemzeti Kiosztási Terv, ill. Lista alapján vannak meghatározva /VER:Voluntary Emission Reduction, pl. a Bank of New York, amely 2006 júniusában nyilvántartást hozott létre a VER-nek,

18. EU klíma energia csomag Nemzetközi színtér Közös uniós vállalás Klímaváltozási és energiacsomag EU A terhek leosztása 2. tagállam 1. tagállam Magyarország […] 27.tagállam […]

19. EU klíma energia csomag A klímaváltozás elleni küzdelem szempontjából a közös EU vállalás releváns. Hogy ennek terhei hogy oszlanak meg az egyes tagállamok közt, az szinte tisztán gazdasági-társadalmi kérdés. A KvVM számára így két cél adódik: • Erősíteni és támogatni a bizottsági javaslatban EU közös vállalásait (környezeti fenntarthatóság) • A terhek megosztása terén pedig Magyarország társadalmi és gazdasági fenntarthatóságát szem előtt tartva erősíteni a csomagban a méltányosság és igazságosság szempontjainak érvényesülését.

20. A klíma-energia csomag, a reform szerkezete, célja A csökkentési célok költséghatékony leosztása az EU-ETS alá tartozó szektorok és az azon kívüli szektorok közt. Az EU-ETS reformjának célja: Egységes, harmonizált karbonpiac létrehozása A hatókör kiterjesztése új szektorokra és gázokra A kibocsátási engedélyek mind teljesebb körű aukciója. Miután a költséghatékony leosztás aránytalanul nagy terheket róna az új, keleti tagállamokra (köztük Magyarországra), így három méltányossági elem épült a javaslatba az ETS-en kívüli szektorok, a megújuló energiatermelés és az ETS aukciós bevételek kapcsán. EU klíma energia csomag

21. EU klíma energia csomag A „Csomag” működésének az eredménye A szűkülő sapka (cap) elvileg önmagában is biztosítja a csökkentést. A kereskedés (trade) pedig a csökkentés költséghatékonyságát segíti. Az aukció szerepe tehát ezen felül van: biztosítja • hogy a karbonár beépüljön az árakba, kialakítva az optimális árarányokat, segítve a karbonszegény gazdaságra való átmenetet. • Továbbá az aukciós bevételeken keresztül lehetőséget teremt a klímapolitika egyéb fontos céljainak, redisztribúciós elemeinek finanszírozására.

22. A tervezett optimális kiosztás módja EU klíma energia csomag Azonnali 100% aukció ott, ahol a karbonár áthárítása nem gond: áramtermelés. Ahol ez azonnal nem lehetséges, ott kezdetben 80% ingyenes kiosztás, mely 2020-ig fokozatosan megszűnik. Ahol pedig túl erős az importverseny, és emiatt az aukció az iparág kitelepülésével (karbonszivárgás) fenyeget, ott az egész időszakra 100% ingyenes kiosztásvárható.

23. EU klíma energia csomag

24. EU klíma energia csomag • A bizottsági hatástanulmány szerint a magyar ETS kibocsátása az áltagnál jobban, 30%-kal fog csökkenni. • A bizottságnak ez alapján határozott elképzelése van arról, hogy a magyar gazdaság teljesítménye és szerkezete, alkalmazott technológiája hogyan fog alakulni a következő 15 évben. • Hogy ez a kép milyen, nem ismerjük. • Viszont nekünk magunknak is szükség lenne egy világos és reális elképzelésre, hogy merre fejlődjön a magyar gazdaság.

25. Köszönöm megtisztelő figyelmüket Nemes Csaba Teremtésvédelmi előadás-sorozat II. rész2010. március 26.