Regionális fejlesztéspolitika régiók nélkül?

1. Regionális fejlesztéspolitika régiók nélkül? MTA Regionális Kutatások Központja Pálné Kovács Ilona MTA RKK palne@rkk.hu

2. Az Európai Unió tartalmi elvárásai az SA menedzsmenttel szemben • Tartalmi elvárások – a Strukturális Alapok szabályozása alapján • Decentralizáció (szubszidiaritás, régiók bevonása a nemzeti regionális politikai döntéshozásba) • Partnerség (szintek és szektorok között) • Versenyképesség, rugalmasság • Hatékonyság (monitoring, kiértékelés) • Nyilvánosság, társadalmi részvétel

3. Az Európai Unió formai elvárásai az SA menedzsmenttel szemben • Irányító, auditáló stb. hatóságok • Monitoring bizottságok • NUTS szintek használata • Transzparencia • Addicionalitás • Nemzeti mozgástér viszonylag nagy

4. A regionális politika speciális intézményei • A regionális politika domináns szereplői az általános hatáskörű kormányzati és önkormányzati, államigazgatási szervek • Regionális fejlesztési ügynökségek • Rugalmasság • Gazdasági szereplőkhöz közelség • Politikától viszonylagos függetlenség • Teljesítményben érdekeltség • Professzionalizmus • Hosszú távú szemlélet • Partnerségi formák és dilemmáik (Tavistock, Putnam, Olsson): elszámoltathatóság, képviseletek kiszorulása

5. A regionalizmus helyzete Európában • 90-es évtized reneszánsza-virágzás • Osztott felelősség elve, 2000-2007(hanyatlás kezdete) • A bővítés következményei ( csökkenő bizalom) • Az Európai Alkotmányszerződés kudarca • Többszintű kormányzás szintjeinek váltógazdálkodása- terjedő régiószkepticizmus?

6. Közigazgatási beosztás az EU tagállamokban

7. Régiók a magyar területfejlesztésben • Csatlakozás előtti készülődés • és csatlakozás utáni csalódás • Regionális fejlesztési tanácsok- kiürülő kassza, csökkenő szerepkör • És a megyék? • Hasonló tapasztalatok a régióban ( kivétel Lengyelország)

8. Regionális fejlesztési tanácsok a Strukturális Alapok rendszerében Feladataikat részletesen nem szabályozzák. • tervezői a ROP-nak, • részt vesznek a megvalósításban, • monitoringban, • értékelésben.

9. Regionális fejlesztési ügynökségek a Strukturális Alapok rendszerében • Hova is tartoznak (aki fizet az rendel) • ROP KSZ/VÁTI • Hiányzik a helyzetbe hozó szereplő • Tanácsok politikai megrendelők? • A centralizált menedzsmentek értékelése

10. SA Központi irányítása

11. Az EU támogatások intézményrendszere, 2007-13

12. Az NSRK és az operatív programok végrehajtása (2007-13)(Példa: Dél-Dunántúli ROP) Megjegyzések: 1. Az IH, IgH, EH, MB feladatait a kormány az 1083/2006 EK rendelet alapján határozza meg. Az IH-KSZ feladatmegosztásáról és más intézményi feltételekről a tagállamok döntenek (pl. kormány, FÜ-IH). 2. A KSZ-ek a 6 ROP-ra vonatkoznak, más OP-knál mások. * A bíráló bizottság felállítását az IH a KSZ-re delegálhatja.

13. Az ,,európai’’ és a magyar regionális politikai irányítás összehasonlítása

14. Dél-Dunántúli tapasztalatok

15. Az egyes állítások elfogadásának statisztikája (1 – egyáltalán nem ért egyet; 2 – inkább nem ért egyet; 3 – inkább egyetért; 4 – teljesen egyetért)

16. Az önkormányzati régiók létrehozásával kapcsolatos válaszok százalékos megoszlása

17. A középszintű közigazgatás területi egysége

18. Merre tovább? • Bottom up regionalizmus • Fejlesztési koalíciók

19. PÉCS – 2010 CULTURAL CAPITAL OF EUROPE