Az emberi jogok és a nyelvek Pécs, 2008. október 10.

1. Az emberi jogok és a nyelvekPécs, 2008. október 10. Szalayné Sándor Erzsébet Nyelv és jog – avagy a jogi nyelv és a nyelvi jog dilemmája Európában

2. Forum, res és lingua publica Hatalmi szerveződések feltételei – és kölcsönhatásuk • Egységes gazdasági térség – „piac” – FORUM PUBLICUM • Hatékony közhatalom - RES PUBLICA • Bizonyos mértékű nyelvi és kulturális homogenitás – LINGUA PUBLICA Magasan fejlett gazdasági integráció nehezen tűri meg a kulturális protekcionizmust – nyelvi sokszínűség szűkítését eredményezi

3. Hatalmi szerveződések célmeghatározása „ E pluribus unum” – USA alkotmányának mottója „ In varietate concordia” – az Európai Unió törekvése a kultúrák, vallások és nyelvek megtartására: a nyelvi politika – a Közösség támogatása mellett, a tagállamok belső ügye maradt

4. Nyelv – Belső Piac Dilemma Mindenki egy nyelvet beszél. Mindenki minden nyelvet beszél. Minél többen minél több nyelvet beszéljenek.

5. A közösségi jog fogalmai 1. A közösségi jog jogi fogalmai 2. A közösségi jog által használt fogalmak (Az alábbi csoportosítás ill. kategorizálás értelmi szerzője Somssich Réka. Forrás: Az európai közösségi jog fogalmainak nyelvi megjelenítése, különös tekintettel az európai magánjogra. PhD-értekezés. 2007)

6. A közösségi jog jogi fogalmai • A közösségi jog saját fogalmai • A nemzeti jogokban korábban létező jogi fogalmak, amelyek a közösségi jogban hasonló, de módosult értelmet nyertek • Az egyes tagállami jogokból „importált” közösségi jogi fogalmak • A fogalom értelmezéséhez a közösségi jog kifejezetten a tagállami jogot hívja fel • Jogi fogalmak, amelyek teljesen azonos értelemben szerepelnek a nemzeti jogi fogalommal

7. A közösségi jog által használt fogalmak • A közösségi jogban is köznyelvi értelemben használt fogalmak • A közösségi jogban a köznyelvi értelemhez képest szűkített vagy tágított értelmű fogalmak • Szaknyelvi fogalmak a közösségi jogban