230 likes | 805 Views
Tanulható-e a tudatos fogyasztás?. Süle Margit PhD hallgató. „Fogyasztói tudatosság” kutatás. Kutatási kérdések: Milyen dimenziók mentén határozható meg a fogyasztói tudatosság? A vizsgált csoport, az egyetemista korosztály mennyire tekinthető tudatos fogyasztónak?
E N D
Tanulható-e a tudatos fogyasztás? Süle Margit PhD hallgató
„Fogyasztói tudatosság” kutatás • Kutatási kérdések: • Milyen dimenziók mentén határozható meg a fogyasztói tudatosság? • A vizsgált csoport, az egyetemista korosztály mennyire tekinthető tudatos fogyasztónak? • Tanulható-e a fogyasztói tudatosság? –fogyasztóvédelmi képzések szerepe a felsőoktatásban • Szekunder kutatások: • a tudatosság elsősorban a fogyasztási döntési folyamatban nyilvánul meg, • az ún. „vevő fekete dobozára” és a vásárlási döntésre vezethető vissza
Empirikus kutatás - módszertan • Olyan összetett fogalmak, mint a fogyasztói tudatosság nehezen számszerűsíthetők • Sokdimenziós (a tájékozódás, a tájékozottság, a kényelemre/hedonisztikus magatartásra való hajlandóság, az árérzékenység vagy a médiának való hiszékenység) • Sokmutatós jelleg (tájékozódás meghatározható pl. a vásárlást megelőző információgyűjtés mértékével és módjával vagy szervezett fogyasztóvédelmi oktatásokon való részvétellel) • Számítógéppel támogatott kérdőívezés (CAPI) – LimeSurvey • Kiértékelés: Excel és IBM SPSS Statistics 19 programcsomag
„Fogyasztói tudatosság” kérdőív • Többnyire strukturált (szelektív zárt/alternatív zárt/skála) kérdéseket tartalmaz, a strukturálatlan (kifejtős) kérdések • 4 fokú Likert skála • Témakörök: • az üzletválasztás, termékválasztás, reklámkampány hatása, fogyasztói döntések, fogyasztóvédelmi ismeretek és demográfiai jellemzők • élelmiszer, kozmetikum, háztartási vegyi áruk, textil termékek, ruházat, tartós fogyasztási cikkek és szolgáltatások
Demográfiai jellemzők • Célcsoport: egyetemista, 18-25 éves korosztály, BME GTK • Differenciáló tényezők:
Üzletválasztás 1 = egyáltalán nem fontos, 4 = legfontosabb
Reklámkampány hatása Élelmiszerek, édesség > 50% Még soha semmit 34% (96 fő) 1. Bolti akciók: 2,92 2. Akciós reklámújság: 2,45 3. Termékteszt: 2,22 4. TV-reklám: 2,21
Fogyasztóvédelmi „ismeretek” „Senkihez” nem volt olyan mértékű pénzügyi kára (33 fő), nem akart vitába bonyolódni (30 fő) • Mi az elsődleges célja, ha fogyasz-tóvédelmi hatóságokhoz fordul? • 1. Saját kár megtérítése: 54% • 2. Más fogyasztók megkárosítá-sának megelőzése: 21% • 3. Vállalat megbüntetése: 8,9% • Hova fordulna nagyobb bizalom-mal? • 1. Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatósághoz: 56,4% • 2. Civil fogyasztóvédő egyesülethez: 40,4% • 3. egyikhez sem: 20,7%
Fogyasztói tudatosság A hallgatók szerint:
Fogyasztói tudatosság Mennyire tartja magát tudatos fogyasztónak?
További kutatási lehetőségek • A tudatosság megjelenése a fogyasztás során felmerülő • válaszhelyzetekben (üzlet-, termékválasztás), • az információgyűjtés irányában, • a vásárlás utáni értékelésben (panaszügyintézés) és • különböző demográfiai mutatók (anyagi önállóság, háztartás jövedelme, terméktípusokra fordított havi kiadások) mentén, illetve • terméktípusonként tovább vizsgálható. • Változók csoportosítása (faktorok) fogyasztók csoportosítása (klaszterek képzése)
Köszönöm a figyelmet! sule@erg.bme.hu