Tudatos Pénzügyekért Alapítvány – célok és tervek

1. Tudatos Pénzügyekért Alapítvány – célok és tervek dr. Várhegyi Éva az alapítvány kuratóriumának elnöke Konferencia a tudatos pénzügyekért Budapest, 2008. október 2.

2. A lakossági pénzügyi szolgáltatások piaca • Az utóbbi 15 évben felgyorsult fejlődés, de még mindig mérsékelt bankhasználat: a háztartások 54%-a ( Csehország 64%, Ausztria 94%) • Növekvő fogyasztói kereslet, fokozódó minőségi igény • Erősödő verseny, érzékelhető és növekvő kínálati nyomás • A pénzügyi integráció miatt az új termékek rövid időn belül a hazai piacon is megjelennek • Bonyolultabb, sokrétűbb termékek romló transzparencia, nehezebb tájékozódás

3. Erősödő verseny a lakossági bankpiacon Megnyilvánulása: • Tulajdonosi elvárások: növekedés és jövedelmezőség • Bankok lakosság felé fordulása • Élesedő piaci verseny: - árverseny → csökkenő marzsok (nem ez az elsődleges) - értékesítési verseny → fiókhálózat építése, ügynöki értékesítés - költség alapú verseny → jelentős marketing aktivitás - kockázat alapú verseny → deviza alapú hitelek előtérbe helyezése → ügynöki értékesítés emelkedő aránya → lazuló hitelezési feltételek → nem banki hitelezők növekvő aránya → intenzív termékinnováció Erőteljes kínálati nyomás

4. A piac szereplőinek magatartása Bankok: • Cél: minél nagyobb volumenű eladás és profit • Lazuló hitelezési feltételek, hitelképességi vizsgálat hanyagolása (jelzálogfedezet mellett szabad felhasználású hitelek) • Kockázatok áthárítása a fogyasztókra • Felelős hitelezés attitűdjének hiánya • Nem kielégítő tájékoztatás Lakossági ügyfelek : • Élénk kereslet mind a lakás-, mind a fogyasztási hitelek körében • Növekvő eladósodottság, devizahitelek preferálása • Tájékozódás, kockázatfelmérés elmaradása Az ügyfelek gyakran rövid távú szemlélet alapján, a tényleges kockázatok ismerete nélkül döntenek

5. A háztartások törlesztési terhe a rendelkezésre álló jövedelem arányában Forrás: MNB

6. A háztartások hiteleinek devizanem szerinti megoszlása Forrás: MNB

7. Mennyire felkészültek a magyar háztartások? • A magyar lakosság többsége semmilyen pénzügyi és gazdasági oktatásban nem részesült => hiányoznak a megfelelő alapismeretek • Nincsenek számottevő „piacgazdasági” tapasztalatai => tapasztalati úton sem tud tudást átadni • Új ismereteket nehezen fogad be, és ezektől idegenkedik • A pénzügyi ismeretek szintje az elmúlt évek során alig változott, miközben a kínálati nyomás erősödött, és számos bonyolult, új termék jelent meg

8. Kutatási tapasztalatok 1.A középiskolás és fiatal felnőtt korosztály attitűdje • Az aktuálisan nem használt banki szolgáltatások iránti minimális érdeklődés és ismeret • Passzív, felhasználói attitűd • Bizalmatlanság a pénzügyekkel és a szolgáltatókkal szemben • Pénzügyi fogalmak hiányos ismerete miatt igény van a személyes tájékoztatásra → gátolja a modern értékesítési csatornák igénybevételét • A pénzügyi szolgáltatás választását megelőzően kevesen tájékozódnak alaposan • Öngondoskodással, nyugdíj-előtakatékossággal kapcsolatos érdektelenség Forrás: - MNB kutatás – 2006 - Marketing Centrum középiskolai felmérés - 2003

9. Kutatási tapasztalatok 2.Általános attitűd a pénzügyekkel kapcsolatban • A pénzügyekhez leginkább a magas iskolai végzettségű, jó anyagi helyzetű 20-40 év közöttiek értenek. • Az „ellenségesek” között több az alacsonyabb végzettségű, idősebb. • A „pénzügyi szakértők” (1-5 skálán) 4-esre értékelték annak jelentőségét, hogy melyik bankot választják pénzügyeik intézésére. Az „ellenségesek” csak 2,3-ra. Forrás: - Gfk – 2007

10. Miért fontos a pénzügyi kultúra fejlesztése? • Kockázattudatos fogyasztó = > alacsonyabb stabilitási kockázatok • Konkrét ismeretterjesztés mellett cél a személet formálása • Tudatos vásárlói magatartás erősítése a pénzügyi szolgáltatások piacán (az ügyfél előzetesen tájékozódik, összehasonlít, számol, szolgáltatót vált stb.) • Várható jóléti és stabilitási hatások: tudatos vásárlói fellépés → minőségi verseny nő → innováció élénkül (hatékonyság nő) → pénzügyi közvetítés mélyül, hatékonyabb forrásallokáció Két fő irány: • Közoktatás keretein belül → intézményesíteni a gazdasági-pénzügyi ismeretek oktatását • Széles lakossági rétegek számára → élethelyzethez igazodó célcsoport programok

11. A tudatos fogyasztói magatartás erősítésének lehetőségei • Rövid távon: • a tájékozottságot segítő pénzügyi ismeretek növelése a potenciális ügyfelek körében • a tájékozódást elősegítő transzparencia erősítése a szolgáltatók és a hatóságok részéről • Hosszú távon: • a fogyasztói attitűd módosítása a pénzügyi termékek elterjedése révén • a magatartás megváltozása az öngondoskodás attitűdjének elsajátítása hatására (önrész a betétbiztosításban, feltételes bankmentések, stb.)

12. Eddigi eredmények • MNB-Gallup kutatás a 14-30 évesek pénzügyi ismereteiről • A Nemzeti Alaptanterv (NAT) általános gazdasági-pénzügyi ismeretek kompetencia körrel való kibővítésének aktív és sikeres támogatása • Rendszeres konzultatív fórum kialakítása a pénzügyi kultúra fejlesztésében érdekelt állami, non-profit és civil szervezetekkel • Középiskolai tájékoztató kiadvány • Tanár-továbbképzések • Pénzügyi Oktatási Program – oktatási program és 25 iskolát átfogó pilot oktatás • Sulinet portálon gazdasági–pénzügyi menüpont (tesztelés alatt) • ECO iskolahálózat kialakítása (koncepció kidolgozás alatt) • GVH-MNB-PSZÁF tematikus tájékoztató sorozat ingyenes kiadványokban (pl. Pesti Est) • Tudatos pénzügyekért alapítvány létrehozása

13. Tudatos Pénzügyekért Alapítvány

14. Az alapítvány programjának tervezett keretei

15. Köszönöm a figyelmet!