Európai alkotmány- és integrációtörténet 2

1. 05 1867 monarchikus alkotmányai: Német Birodalom, Osztrák Császárság Európai alkotmány- és integrációtörténet 2 Ausztria alkotmányfejlődése 1848/49-ben 14.A német egység létrejötte és az 1871-es alkotmány [Tk. 341-343. o.] 15.Az alkotmányos monarchia stabilizálódása az Osztrák Császárságban (az 1867-es alaptörvények) [Tk. 350-353. o.] Források: Brauneder, Wilhelm: Osztrák alkotmánytörténet napjainkig. Pécs: JPTE ÁJK, 1994. Szabó István: Német alkotmányfejlődés 1806-1945. Budapest: SzIT, 2002. Mezey Barna – Szente Zoltán: Európai parlamentarizmus- és alkotmánytörténet. Budapest: Osiris, 2003.

2. Ausztria alkotmányfejlődése 1848/49-ben

3. 1. Koraalkotmányosság és alkotmányosság

4. 2. A Pillersdorfi alkotmány (1848. április 25.) • A forradalom hatására kiadott alkotmány • Minta: német államok alkotmányai és az 1831-es belga alkotmány • „Az Osztrák Császári államhoz tartozó összes tartomány egy szétválaszthatatlan alkotmányos monarchiát képez.” (Magyarország nem része.) • VH: Uralkodó, de miniszteri ellenjegyzéssel • TH: császár + Birodalmi Gyűlés • Kétkamarás Birodalmi Gyűlés (képviselőház + kinevezett főrendiház) • Törvénykezdeményezési joga van, de saját magát nem hívhatja össze • Abszolút császári vétójog • BH: független bíróságok, büntetőügyekben esküdtszék • Haladó alapjogi katalógus (általános emberi + állampolgári jogok), de csak államcélok • Tartományi rendek fennmaradnak, de törvényalkotási joguk nincs (csak javaslatot tehetnek a B. Gy-nek) • A kétkamarás szisztémát kifogásolták leginkább, a május 15-i forradalmi hullám nyomán módosítást követelnek (―> Kremsieri tervezet)

5. 3. A Kremsieri alkotmánytervezet • Népszuverenitás: „Minden államhatalom a népből ered” • TH: császár + Bir. Gyűlés • Kétkamarás: Népi Kamara + Tartományi Kamara • Felfüggesztő vétó • Tartományokban tartományi gyűlések (jogalkotó hatáskörrel) • VH: császár + felelős miniszterek; • Az uralkodó jogai formálisak • BH: független összállami bíróságok • Átfogó alapjogi katalógus (bővebb a pillersdorfinál, de államcélmeghatározások) • Föderalizmus: egyenlő tartományok, saját törvényhozással, képviselettel a Tartományi Kamarában • Tervezet marad: a császár 1849. március 4-én feloszlatta a Bir. Gyűlést, s helyette maga ad alkotmányt (―> Olmützi Alkotmány)

6. 4. Olmützi alkotmány (1849. március 4.) • A népszuverenitás gondolatát kiszorítja a monarchikus legitimitás (császár által oktrojált alkotmány) • A lemondott V. Ferdinánd helyébe lépő Ferenc József az őt mint királyt el nem ismerő Magyarországot az Osztrák Császárságba kívánja tagolni • VH: kizárólagosan és oszthatatlanul a császárnak tartatik fenn • Szükségrendelet alkotási jog • Birodalmi Tanács mint tanácsadó • TH: Birodalmi Gyűlés – háttérbe szorul • Két kamara: Tartományi és Népi Kamara • Abszolút uralkodói vétójog • Bő alapjogi katalógus, de csak államcél-meghatározások Túlnyomórészt jogállami alkotmány: • A hatósági tevékenység alkotmány által meghatározott és alapjogok által korlátozott • Az igazságszolgáltatás törvényhez kötött • A közigazgatás kontrollja még fogyatékos: csak alkotmányellenes eljárásra vonatkozik a bírói felügyelet Baj: nem hajtották végre! • A Birodalmi Gyűlés nem jön létre, csak a Birodalmi Tanács, a császár tartományi rendtartásokkal, szükségrendeletekkel, pátensekkel kormányoz (gyakorlatilag elhagyja az alkotmányos formát) 1851. december 31-én a Szilveszteri Pátenssel hatályon kívül helyezi.

7. 5. A korszak jelentősége (1848-1851) • Először terjesztik a modern alkotmányos állam elveit a Birodalmi Gyűlés elé • Az Osztrák Császárság először kap formális értelemben vett (korakonstitucionális) alkotmányokat • Fontos területeket modernizálnak: • Bíráskodás, bírósági rendszer (vádelvi eljárás, esküdtszék) • Kultuszügy: egyház és állam szétválasztása • Oktatásügy: Thun-Hohenstein reformjai (8 osztályos gimnázium, reáliskola, egyetemi autonómia) • Agrárügy: jobbágyviszony megszüntetése • Gazdaság: 1851-ben megszüntetik a vámhatárt Magyarországgal: egységes gazdasági térség • Mindez meghatározza a 19. századi, részben a 20. századi fejlődést

8. 14. A német egység létrejötte és az 1871-es alkotmány

9. 1. Előzmények • Német Szövetség (1815-1866) • Államszövetség a külső/belső biztonságért • Szövetségi Gyűlés (tagállamok által utasított követek) • Szövetségi beavatkozás és szöv. végrehajtás • Frankfurti kísérlet (1848/1849) • Föderális egységre törekvés, polgári átalakulás, alapjogok • Zátonyra fut, visszatérés a Német Szövetséghez • Két vezető hatalom: Poroszország és Ausztria

10. 2. A föderáció létrejöttének módjai • (1) egy állam magához kapcsol addig független vagy vele laza szövetségi keretben működő államokat, de egyes állami funkciók gyakorlását meghagyja náluk • (2) addig független (vagy laza szövetségben működő) államok megállapodnak egy szövetségi alkotmányozó testület felállításában

11. 3. Észak-német Szövetség (1) • 1866-ban Ausztria vereséget szenved Poroszországtól Königgrätznél • Kénytelen elismerni a Német Szövetség megszűnését és az Észak-német Szövetség létrejöttét • Poroszország lehetőségei az egyesítésre: • Erős központi hatalom létrehozása, fenntartva a tagállamok területi integritását • Az észak-német államokat magába olvasztja, tartományként

12. 3. Észak-német Szövetség (2) • Végül a kettő kombinációja történik: • Poroszország a tagállamok egy részét magába olvasztja (Hannover, Kurhessen, Frankfurt/M., Schleswig-Holstein porosz tartománnyá válnak) • A tagállamok másik részét meghagyja állami mivoltukban, s szerződést köt velük • A beolvasztott tagállamok szavazati jogait átveszi a Szövetségi Tanácsban, a szövetség második kamarájában (4-ről 17-re emelkedett szavazatainak száma)

13. 3. Észak-német Szövetség (3) • A Szövetség létrejöttének lépései: • 1866.08.16-án Poroszország nemzetközi szerződést köt az észak-német államokkal a Sz. létrehozásáról • Választásokat tartanak, összeül a Birodalmi Gyűlés (1867.02.24.) • A Bir. Gyűlés elfogadja az É-német Sz. alkotmányát, amely rögtön hatályba is lép (nem kell külön ratifikáció a tagállamokban)

14. 3. Észak-német Szövetség (4) • Az É-német Sz. felépítése: • Központi VH: „szövetségi elnökség” (a porosz király) • Központi TH: Birodalmi Gyűlés (népképv.), Szövetségi Tanács (tagállamok delegáltjai) • Állampolgári jogokról nem szól az alkotmány

15. 4. A Német Birodalom megalapítása (1) • Az Észak-Német Sz. 1870-ben legyőzi Franciaországot • Ezután a délnémet államok is csatlakoznak nemzetközi szerződéssel (Baden, Hessen, Bajorország, Württemberg, stb.) • A szövetség új neve: Német Szövetség (jogutódja az É-N. Sz-nek). • Ausztria nem emel vétót (ő 1866-ban csak az É-N. Sz-et ismerte el) • 1870.12.09.: Az É-N. Szöv. Birodalmi Gyűlése ratifikálja a szerződéseket • A Szövetségi Tanács javasolja, hogy a Német Szövetség neve legyen Német Birodalom, az államfő pedig császár – a Bir. Gyűlés jóváhagyja

16. 4. A Német Birodalom megalapítása (2) • I. Vilmos feltételesen elfogadja a koronát (feltételesen: a délnémet államoknak is ratifikálniuk kell az állam és az államfői tisztség elnevezésének változását) • Parlamenti választás az új államterület egészén • 1871.03.21.: összeül az új Birodalmi Gyűlés és elfogadja az új alkotmányt (lényegében azonos az Észak-N. Szöv. Alkotmányával) • 1871.04.16.: a császár is hitelesíti a Német Birodalom alkotmányát („bismarcki alkotmány”) • A birodalmi szervek elnevezése csak kismértékben változott: elnökség helyett császár, szövetségi kancellár helyett birodalmi kancellár

17. 5. A Német Birodalom államszervezete (1) • A tagállamok helyzete: • Önálló létezéshez való jog: • Saját alkotmányuk lehet, önálló államszervezettel • A Birodalom nem módosíthatja területi beosztásukat, csak beleegyezésükkel • Relatív különállás illeti meg őket (elvárásaik lehetnek a szövetég felé – pl. védelem, diplomáciai/katonai szempontból) • Részt vesznek a birodalmi akarat alakításában (a Szövetségi Tanácson keresztül) • A Birodalom köteles a jólét megteremtésére törekedni – a terheket arányosan kell szétosztania

18. 5. A Német Birodalom államszervezete (2) • Poroszország előjogai (ő adja terület/lakosság 2/3-át): • A Bir. Alkotmány módosításához porosz egyetértés kell • Hadügy, vámok, jelentős közvetett adók esetén vétót emelhet a birodalmi törvények ellen • Egyoldalúan nem tud lényeges módosítást keresztülvinni, de a fennálló szabályokat stabilizálni tudja • VH terén: a porosz és birodalmi VH összefonódik (mindenkori porosz király a német császár, s a porosz miniszterelnök rendszerint a német kancellár)

19. 5. A Német Birodalom államszervezete (3) • Néhány további tagállam előjogai: • Bajorország: elnökhelyettesi tisztség a Szövetségi Tanácsban, önállóan intézi a posta- és vasútügyeket, békeidőben a bajor sereg saját uralkodó parancsnoksága alatt áll • Württemberg, Szászország, Baden: korlátozott előjogok postaügyben és adóztatási kérdésekben • A Birodalom és a tagállamok államformája: • Birodalom: császárság (monarchia) • Tagállamok: nincs kötelező előírás (25 tagállamból 3 városköztársaság – Bréma, Lübeck, Hamburg –, az 1919-es Weimari Alkotmány vonja csak meg a tagállamoktól az államforma szabad megválasztásának jogát)

20. 6. A birodalmi végrehajtó hatalom (1) • Nincs külön trónbetöltési rend – automatikusan a porosz trónöröklési rend érvényesül • Császár + Birodalmi Kancellár + Szövetségi Tanács (!) • A császár kormányzati jogosítványai (TH felé): • TH összehívása, megnyitása, elnapolása, berekesztése • Birodalmi Gyűlés feloszlatása (a Szöv. Tanács egyetértésével) • A Szöv. Tanács elnöke a császár által kinevezett Bir. Kancellár • A kétkamarás bir. palament által elfogadott törvényeket a császár hitelesíti és hirdeti ki

21. 6. A birodalmi végrehajtó hatalom (2) • A császár kormányzati jogosítványai (VH felé): • Kinevezi a birodalmi köztisztviselőket • Képviseli a Birodalmat • Hadüzenet (Szöv. Tanács hozzájárulásával), önállóan köt békét • Nemzetközi szerződések megkötése (birodalmi törvényhozási tárgykörben a parlament beleegyezésével) • Fegyveres erők főparancsnoka • Birodalmi végrehajtás foganatosítása a jogsértő tagállamokkal szemben (Szöv. Tan. felhatalmazása alapján) • Kegyelmezési jogkör

22. 6. A birodalmi végrehajtó hatalom (3) • Birodalmi Kancellár: • Egyetlen miniszter, nincs minisztertanács! • Helyettesítése: reszort nélküli alkancellár vagy reszort vezetésével megbízott államtitkár • A császár rendelkezéseinek érvényességéhez a Birodalmi Kancellár ellenjegyzése szükséges • De: a kancellárnak nincs politikai felelőssége a TH felé (csak a császárnak felel) (kivéve az összeomlás előtti utolsó napokat, 1918) • Büntetőjogi felelőssége van, alkotmányjogi nincs • A Bir. Gyűlés ellenőrzi a kancellárt (petíció, interpelláció) • A kancellár parlamenti támogatás nélkül nem tud kormányozni

23. 7. Birodalmi törvényhozó hatalom (1) • Szövetségi Tanács + Birodalmi Gyűlés • Szövetségi Tanács: • Tagállami kormányok által utasított delegáltak • 58 szavazat (Poroszo. 17, Bajoro. 6) • Az adott tagállam által küldött követeknek egységesen kell szavazniuk • Nem oszlatható fel • 7 állandó bizottság • Elnöke a Bir. Kancellár (+ meghatalmazott helyettes)

24. 7. Birodalmi törvényhozó hatalom (2) • A Szövetségi Tanács hatásköre: • TH-ban: • Birodalmi törvények jóváhagyása • Alkotmánymódosításnál minősített többség kell a Sz. T-ban • Pénzügyi tárgyú javaslatokat a Sz. T. elé kell terjeszteni • VH-ban: • Rendeletalkotási jog • Törvények végrehajtási rendeletei, szükségrendeletek (vh-ban) • Köztisztviselők, bírák kinevezésénél véleményezési, előterjesztési jog a császár felé • Felügyeleti jog a tagállamok felett • Hozzájárulása kellett hadüzenethez, birodalmi törvényhozási tárgykörbe tartozó nemzetközi szerződéshez, Bir. Gyűlés feloszlatásához • BH-ban: • Állambírósági/közigazgatási bírósági feladatok • Birodalmi végrehajtás elrendelése • Tagállamok közti közjogi viták eldöntése • Bírói jogsegély (ha valamely tagállam megtagadta egy jogvita eldöntését, a Sz. T. elbírálhatta)

25. 7. Birodalmi törvényhozó hatalom (3) • Birodalmi választójog: • Minden 25. életévét betöltött német állampolgárságú férfi választójogosult • Nincs vagyoni, műveltségi cenzus! • Titkos, egyenlő, közvetlen választás • Tisztán egyéni kerületi rendszer (100.000 választópolgáronként egy kerület) • 1918-ban a nagyobb választókerületekben arányos (listás) rendszert vezetnek be • Választási bíráskodásra a Bir. Gy. jogosult

26. 7. Birodalmi törvényhozó hatalom (4) • A Birodalmi Gyűlés szervezete, működése: • A Birodalom unitárius karakterét erősíti (nincs benne a tagállamoknak befolyása) • 3 éves mandátum (1888: 5 éves) • Évente 3-4 ülésszak • Uralkodói összehívás, elnapolás (30 nap), berekesztés (ülésszaké), feloszlatás (Sz. T. egyetértésével, 60 napon belül új választás, 51 év alatt 4 esetben)

27. 7. Birodalmi törvényhozó hatalom (5) • A Birodalmi Gyűlés hatásköre, tagjai: • Törvényhozásban való részvétel • Törvényhozási tárgykört érintő nemzetközi szerződésnél hozzájárulás • Petíciók tárgyalása, interpellációs jog • Szabad mandátum, de frakciófegyelem • Sem illetmény, sem költségtérítés nem jár! (köztisztviselők, bírák, egyetemi tanárok voltak képviselők)

28. 7. Birodalmi törvényhozó hatalom (6) • Összeférhetetlenség: • Köztisztviselőket, bírákat nem zárják ki, sőt, preferálják • De mandátuma alatt újabb állami alkalmazást nem kaphat • Mentelmi jog: • Felszólalásuk, szavazatuk miatt nem érheti őket hátrány (abszolút mentesség) • Hivatalos ténykedésen kívüli cselekményekért a B. Gy. egyetértésével üldözhetők (felfüggeszthető mentelmi jog/sérthetetlenség) – de ez a sérthetetlenség csak az ülésszakok idején illette meg őket

29. 7. Birodalmi törvényhozó hatalom (7) • Törvényhozási eljárás: • B. Gy., Sz. T. kezdeményezhet törvényt • Az uralkodó és a kancellár formálisan nem (de a Sz. T-ban adhat erre utasítást a porosz delegáltaknak) • A két kamara egyenrangú: első tárgyalásra mindkét kamarában sor kerülhet, érdemben tárgyalják, mindkettő részéről beleegyezés kell • A törvényeket az államfő hitelesíti: formai kontroll (alkotmányos-e) • Alkotmánymódosítás: B. Gy-ben egyszerű, Sz. T-ban minősített többség kell (14 szavazattal megakadályozható – Poroszo. egyedül is képes rá)

30. 8. Igazságszolgáltatás • Négyszintű: • Birodalmi Bíróság (Reichsgericht) – szövetség állítja fel és működteti • Ítélőtáblák (Oberlandesgericht) • Törvényszékek (Landgericht) • Helyi bíróságok (Amtsgericht) • Birodalmi különbíróságok: pl. közigazgatási bíróság (szövetségi és tagállami szinten is, bár az előbbit később alakították ki: 1918) • „Alkotmánybíráskodás”: • a Sz. T. gyakorol alkotmányvédő funkciót • az I. vh. után felállítják a Német Bir. Állambíróságát (quasi korlátozott hatáskörű AB)

31. 9. Alapjogok • Az alkotmányban nem szabályozzák • Oka: az állampolgári jogokat úgy fogták fel, hogy ezek a közigazgatással szembeni jogvédelmet biztosítják, a közigazgatás pedig zömében tagállami feladat maradt • Későbbrendes birodalmi törvényhozás útján tucatnyi szabadságjogot szabályoztak

32. 15. Az alkotmányos monarchia stabilizálódása az Osztrák Császárságban (az 1867-es alaptörvények)

33. 1. Szilveszteri pátens (1851) [1] • Előzmények: 1849: Olmützi (oktrojált) Alkotmány: • Népszuverenitás helyett monarchikus legitimitás • VH-t kizárólagosan az uralkodó gyakorolja • TH-t a Bir. Gyűlés és a Tartományok Kamarája - de ezeket nem hozzák létre, hanem • az uralkodó maga bocsátja ki a törvényeket (120. §: átmenetileg rendeleti jogalkotás lehetősége)

34. 1. Szilveszteri pátens (1851) [2] • Ami létrejön az Olmützi Alkotmányból: • Birodalmi Tanács: az uralkodó tanácsadó szerve a VH-ban, tényleges hatalom nélkül • 1851. ápr. 13-án statútumot kap: „az uralkodó és a miniszterek tanácsa”, „a törvényhozás összes kérdésében meghallgatják, és meghallgatását a törvény kihirdetésénél megemlítik” • „pótparlament”

35. 1. Szilveszteri pátens (1851) [3] • 1851. december 31-i nyílt parancs: • Hatályon kívül helyezi az Olmützi Alkotmányt • Abszolút monarchikus egységes állammá olvasztja össze a birodalmat • A tartományok csak igazgatási kerületek • Két alapelv: (1) törvény előtti egyenlőség, (2) a jobbágyság megszüntetése (a földesurak kártalanításával)

36. 1. Szilveszteri pátens (1851) [4] • Melléklete a „kabineti irat”: • Elveket tartalmaz arra nézve, hogy az egyes koronaországokban (tartományokban) miként kell kiépíteni az új rendszert • A koronaországok az ausztriai császári örökös monarchia elválaszthatatlan alrészei • Közigazgatási szervezet:falusi/városi helyközségek (kormány által kinevezett elöljárókkal) – járási hivatalok – kerületi hatóságok (pl. megyék) – helytartóság és országfőnök • Bírói hatalom a császár nevében gyakorlandó • Igazságszolgáltatást a közigazgatástól csak másod- és harmadfokon választja el, elsőfokon (járásokban) egy hivatalban vannak (egységes járási hivatal, de a belszervezetben elválasztandók)

37. 1. Szilveszteri pátens (1851) [5] • Kifejti a kívánatos bírósági struktúrát • A bírósági eljárás elveit (főszabályként nem nyilvános; fellebbviteli bíróságoknál írásbeli; büntetőperben állami vád; esküdtbíróságok mellőzendők) • Osztrák Polgári Törvénykönyv (1811) behozandó ott is, ahol eddig nem vezették be, hasonlóképp a Büntető Törvénykönyv (1803 ill. megújítása: 1852) • 1860-ig a Szilveszteri Pátens és melléklete képezte az osztrák császári állam alkotmányos alapját = neoabszolutizmus.

38. 1. Szilveszteri pátens (1851) [6]

39. 2. Októberi Diploma (1) • 1860. október 20.: Ferenc József adja ki, mert a neoabszolutista rendszer heves ellenállásba ütközött, mert: • Az alkotmányosság vívmányait feláldozták • A nemzetiségi probléma megoldatlan • Az eddigi differenciált föderalizmusból hasznot húzó tartományok (pl. M. o.) a felkelés szélén álltak • 1859-ben a Francia Császárság és a Szárd Királyság elleni háború katasztrofálisan végződik • Meginog a monarchikus koncepció – elkerülhetetlenné válnak a reformok

40. 2. Októberi Diploma (2) • A Birodalmi Tanácsot Ferenc József már 1860. március 5-én rendkívüli tanácsosokkal erősítette meg (főhercegek, egyházi méltóságok, állami szolgálatban érdemeket szerző személyek, 38 tartományi gyűlési tag) • Július 17-én adóügyekben hozzájárulási jogot kapott – koronatanácsból egyfajta rendi választmányi gyűléssé lett • Ebbéli minőségében a Birodalmi Tanács javasolta az alkotmánymódosítást

41. 2. Októberi Diploma (3) • Ferenc József pedig kiadja az Októberi Diplomát • Ad TH: ígéri, hogy törvényeket törvényesen összegyűlt országgyűlések, ill. a Birodalmi Tanács közreműködésével fog alkotni • A Bir. Tanácshoz az egyes országgyűlések tagokat fognak küldeni • A minden (korona)országot érintő közös ügyeketa B. T. közösen fogja tárgyalni (új adók, közterhek, költségvetés, zárszámadás, katonaság, pénz- és hitelügyletek, vám- és kereskedelmi ügyek, posta- és közlekedésügyek) • Az egyéb törvényhozási tárgyak az illető országok országgyűlésein tárgyaltatnak és intéztetnek el • Ad VH: visszaállítani ígéri az 1848-as forradalom előtti magyar kormányszerveket (kancellária, helytartótanács)

42. 2. Októberi Diploma (4) • Lényege tehát: • A meglévő rendszer továbbfejlesztése annak keretein belül • A tartományi képviselet megerősítése • Ráhatásuk intézményesítése a Birodalmi Tanácsnál • Differenciált föderalizmus (egyes tartományok szélesebb autonómiát kapnak – pl. M. o.) • DE: a törvényhozás továbbra is a központtal együtt történne: • Tartománygyűlések + B. T. • A korona prerogatívái ügyében pedig az uralkodó maga dönt (külügy, hadsereg, belső biztonság, felsőoktatás, állam-egyház viszonya)

43. 2. Októberi Diploma (4) • Speciális célt is szolgált: • Magyarországot megnyugtató módon bekapcsolni az összállamba (a meglévő struktúrába) • A magyar felet azonban nem nyugtatta meg: • A külpolitikában, hadsereg ügyeiben, gazdaságpolitikában fennmaradt az uralkodó teljhatalma

44. 3. Februári pátens (1) • Az Októberi Diploma valóságba való átültetésére adta ki Ferenc József 1861. febr. 26-án: • Lényegében a birodalmi képviseletről szól • Mellékletében a Birodalmi Tanácsról (képviseletről) szóló alaptörvény és az egyes tartományi gyűlésekről szóló törvények

45. 3. Februári pátens (2) • Birodalmi Tanács – két ház: • Főrendiház (Urak Háza): a császári ház született hercegei, örökletes főrendjei, egyházi méltóságok, tudomány, művészet képviselői • Képviselőház (Küldöttek Háza): 320 tag az egyes koronatartományokból (pl. M. o.: 85, Erdély: 26, Cseho. 54, stb.) • E küldötteket az egyes tartománygyűlések választják (nem igazi népképviselet) • A Birodalmi Tanácsot az uralkodó évente hívja össze

46. 3. Februári pátens (4) • Értékelés: • Hiányzik a széles körű törvényhozás (a koronának továbbra is szélesek a prerogatívái) • Nincs valódi népképviselet • Hiányzik az alapjogok átfogó katalógusa • Hiányzik a szigorú hatalommegosztás • Nincs igazi miniszteri felelősség • A magyar országgyűlés (Horvát-Szlavónországgal, Erdéllyel) ezért nem volt hajlandó küldötteket küldeni a B. T-ba, amely ezért működésképtelen lett

47. 4. „Felfüggesztési szakasz” (1) • „Sistierungsperiode” (1865-1867): Ferenc József visszatér a monarchikus legitimitáshoz • 1865. szeptember 20-án hatályon kívül helyezi az 1861-es alaptörvényt, hogy az egyébként sem működő birodalmi képviselet megkérdezése nélkül hozhasson megoldást

48. 5. Az 1867. évi alaptörvények (1) A KIEGYEZÉS: közjogi értelemben: Az összállami szervezet megkettőződik (duális állam): • Egyik oldalon az ausztriai (ciszlajtániai) tartományok komplexuma áll föderatív szerkezetben (minden tartomány egyenlő) • Másik oldalon a magyar korona országainak komplexuma áll (Magyarország, Erdély, Horvátország, Szlavónia) Közös uralkodó Három közös ügy: külügy, hadügy, ezekre vonatkozó pénzügyek

49. 5. Az 1867. évi alaptörvények (2) • Reálunió: az uralkodó mellett vannak közös ügyek is (tehát az állami szuverenitás lényeges elemei az összállamnál maradnak) • Nem föderáció, nem is konföderáció • Neve: Osztrák-Magyar Monarchia

50. 6. A konstrukció életbelépése (1) • Az uralkodó és a népképviselet közti megegyezéssel: • Magyarország: kiegyezési törvények • 1867. évi XII. tc. a közös ügyekről és elintézésük módjáról • 1867. évi XIV. tc. a közös államügyek terheinek viselésének arányáról (30-70% az első 10 évben) • 1867. évi XV. tc. az államadósságok után a magyar korona országai által vállalandó évi járulékról (összegszerű meghatározás) • 1867. évi XVI. tc. a két államtest közti vám- és kereskedelmi szövetségről (közös vámhatár)