Mire jó az iskola?

1. Mire jó az iskola? Szakosztályi és tagozati összejövetel 2013. május 7.

2. Képek iskolákról … „Az egyik házban az a jó, hogy egészen magas és új, a másikban meg az, hogy olyan kicsi és régi.” – Janikovszky Éva

3. Hol jó tanulni?

4. Janikovszky Éva „… sajnos az én apukámat nem érdekli, hogy a más gyereke mit csinál. Az csak akkor érdekes neki, ha a más gyereke véletlenül nem csinál semmit.”

5. Márai Sándor „A szavak mást is jelentenek, mint amire a szótár tanít.”

6. Eötvös Loránd „Tanuljunk egymástól, hogy minél jobban taníthassunk.”

7. Mark Twain „Soha nem engedtem, hogy az iskolázta-tásom megzavarja a tanulmányaimat.”

8. Karinthy Frigyes „Nem értünk rá tanulni, mert folyton tanítottak.”

9. Benjamin Franklin „Aki úgy gondolja, hogy a tanulás drága, próbálja ki, milyen a tudatlanság.”

10. Oscar Wilde „Az oktatás elismerésre méltó dolog, de nem árt, ha időnként eszünkbe jut, hogy amit valóban érdemes tudni, nem tanítható.”

11. Örkény István „Az iskolának az a feladata, hogy a kérdezést természetes és leküzdhetetlen szokásunkká tegye.”

12. Janikovszky Éva „És a tanító nénikkel is úgy vagyok, mint az iskolával. Ha megdicsérnek engem, akkor szeretem őket, ha rám szólnak, akkor nem. De azért a Klári nénit talán akkor is szeretem, ha rám szól. A Piri nénit meg akkor se szeretném, ha egyszer megdicsérne. De még nem próbáltuk ki.”

13. A T U D Á S, H A T A L O M ! Gondolatok oktatáspolitikusoktól

14. Apáczai Csere János „Olyan időben születtünk, mikor a legnagyobb tudatlansággal szemben a bölcsesség és ennek tanítói egy batkára sem becsültetnek. De azon kétségbe kell-e esnünk? El kell-e hagynunk az iskolát? Számba sem kell venni a jövendőt? Nem! Gyalázaton és szégyenen keresztül az erényre kell törekedni.”

15. Két gondolat Eötvös Józseftől „A haza minden polgárának jövője – mindenekelőtt jogai – kulturáltságától függ, vagyis a műveltségnek a nevelés útján való társadalmi méretű elterjedésétől. Ezért kell a népiskolákat szaporítani, felszerelésüket s a bennük folyó oktatást javítani a haza minden lakója számára és érdekében.”

16. „Míg a néptanítóknak anyagi jólétéről nem gondoskodunk, addig tőlök lelkesedést nem várhatunk. Sokszor hallottam és olvastam ezen állítást, de mindig azok közé számítám azt, melyeket praktikusnak tartanak, de amelyet a tapasztalat megcáfol.   ...hazánk néptanítói, bármennyire sanyarú legyen helyzetük, sokan hivatásuknak egész kiterjedésében megfelelnek... Mikor lesz megfelelő a tanítók fizetése? ... Azon a napon, melyen a nemzet épp oly szükségeseknek fogja tartani az áldozatokat, melyek tőle népnevelésünk fenntartására kívántatnak, mint azokat, melyeket a közigazgatás vagy közlekedési eszközöknek fenntartására hozni kénytelen, azon a napon a legnagyobb akadály, mely népoktatásunk emelésének útjában áll, elhárítva lesz...” (Néptanítók Lapja 1868. február)

17. Klebelsberg Kunó „Én tanuló és szorgalmas, de amellett játékos magyar gyermeket akarok. Mert csak játékos, eleven magyar gyermekből lehet derűs, dolgos magyar férfi, aki vállalkozását s az élet nagy kötelességeit emelt fővel, mosolyogva és nem elkeseredéssel vállalja”

18. 1961. évi III. törvénya Magyar Népköztársaság oktatási rendszeréről • Népünk legalapvetőbb érdeke, alkotó munkájának értelme, célja: a szocializmus felépítése hamarosan történelmi tény lesz. • A gyors társadalmi haladás, a termelés egyre növekvő igényei következtében mind fontosabbá válnak a kulturális építés feladatai, ezek sikeres megoldása a gazdasági építés meggyorsításának is feltétele. • A szocializmus építése sokoldalúan művelt embereket kíván, a jövő szocialista állampolgárai pedig joggal várnak az iskolától olyan nevelést, amelynek segítségével erejük és képességeik szerint részt vehetnek az alkotómunkában. • Növeljük mind az iskolások, mind a termelőmunkájuk megszakítása nélkül továbbtanulók létszámát, és így fokozatosan készítsük elő az általános és kötelező középfokú oktatás megvalósításának feltételeit.

19. 1971. évi IV. törvény az ifjúságról • A Magyar Népköztársaságban az állam, a társadalom és - a társadalom részét alkotó - ifjúság alapvető érdekei és céljai azonosak. Az ifjúság a felnőtt nemzedékkel együtt építi a szocializmust, küzd a társadalmi haladásért, kész a szocialista hazája és a béke védelmére. • A Magyar Népköztársaság társadalmi céljai megvalósításában bizalommal számít és támaszkodik az ifjúságra, különös gondot fordít fejlődésére, oktatására és nevelésére, szocialista világnézetének állandó fejlesztésére, következetesen védelmezi érdekeit. • A társadalom elvárja, hogy az ifjúság a magyar nép forradalmi hagyományainak méltó örököse, a szocialista társadalom felépítésének áldozatkész munkása, a szocializmus és a kommunizmus megvalósításának résztvevője legyen.

20. 1993. évi LXXIX. törvénya közoktatásról A művelődéshez való jog esélyegyenlőség alapján való gyakorlásának biztosítása, a lelkiismereti meggyőződés szabadságának és a vallásszabadságnak, a hazaszeretetre nevelésnek a közoktatásban való érvényesülése, a nemzetiségek anyanyelvi oktatáshoz való jogának megvalósítása, a tanszabadság és a tanítás szabadságának érvényesítése, a gyermekek, tanulók, szülők és a közoktatásban foglalkoztatottak jogainak és kötelességeinek meghatározása, továbbá korszerű tudást biztosító közoktatási rendszer irányítása és működtetése céljából az Országgyűlés a következő törvényt alkotja

21. 2011. évi CXC. törvénya nemzeti köznevelésről A nemzet felemelkedésének zálogaként a magyar oktatásügy nemes hagyományait a jelen kor elvárásaival és a jövő lehetőségeivel ötvözve, a felnövekvő nemzedékek hazafias nevelése és minőségi oktatása érdekében az Alaptörvényben foglalt művelődéshez való jog, a nemzetiségek anyanyelvi oktatáshoz való jogának megvalósítása, a köznevelés résztvevői kötelességeinek és jogainak meghatározása, továbbá korszerű tudást biztosító köznevelési rendszer irányítása és működtetése céljából az Országgyűlés a következő törvényt alkotja

22. Hoffmann Rózsa „Azt hiszem, nem árt felhívnom a figyelmet arra, hogy két vagy több gyermeket egyformán nevelni teljesen lehetetlen!” (Ranschburg Jenő) „Tarthatatlan fölfogás, hogy az iskolát sokan csak tudás-gyárnak és szolgáltató központnak tekintik. A gyerek és a szülő nem megrendelő, a tanár pedig nem szolgáltató. Gyerekek tízezrei nőnek úgy fel, hogy senki sem neveli őket.” (2010. május)

23. Mire jó az iskola?