450 likes | 1.12k Views
Az iskola belső világa. Funkciók, diszfunkciók, a formális nevelés színtere…. Az iskola belső világa. Iskola légköre: Az egyének által észlelt belső sajátosságok, attitűdök, érzések, elégedettségek, elégedetlenségek. Iskolaethosz (Kozéki, 1991):
E N D
Az iskola belső világa Funkciók, diszfunkciók, a formális nevelés színtere…
Az iskola belső világa Iskola légköre: Az egyének által észlelt belső sajátosságok, attitűdök, érzések, elégedettségek, elégedetlenségek. Iskolaethosz (Kozéki, 1991): Az iskolára jellemző egyéni arculat, intézményi atmoszféra
Az iskola belső világa Iskola légköre: 1.) plurális, decentralizált oktatási rendszer – egyéni sajátosságok (fenntartó, pedagógiai koncepció, ideológia, társadalmi szelekció, pénzügyi háttér) Minden iskola más – differenciálható attitűdök, érzések
Az iskola belső világa 2.) szervezeti kultúra – mentális képződmény mint értékek, normák közvetítése 3.) nyitott szervezet – elvárások szintetizálása mint központi szabályozás, fenntartói, szülői, társadalmi, munkaerőpiaci elvárások 4.) értékazonosság – értékkonfliktus mint a szervezeti törekvések mozgató rugója
Az iskola belső világa Iskolák belső világának megismerése: • Iskola és környezete (társadalmi igények, iskolakép, működésére ható szereplők – helyi társadalom, fenntartó, család) • Iskolán belüli viszonyok (szervezet működése, az iskolavezetés sajátosságai, szervezeti kultúra, szervezeten belüli kapcsolatok minősége)
Az iskola belső világa • Szocializáció, nevelés az iskolákban (személyiségfejlesztés, pedagógus – tanuló – szülő értékvilága, pedagógusok nevelési elvei, szocializáció iskolai keretei, a tanítás-tanulás szervezése, infrastruktúrája)
Az iskola mint szervezet • A tanárok, tanulók együttműködve, összehangoltan, egy közös cél elérése érdekében tevékenykednek. Cél: a tanulók értelmi, érzelmi és testi fejlődésének elősegítése. • Az iskola tagjai, tanárok és tanulók között munka- és felelősség megosztás van.
Az iskola mint szervezet • Szerepek alakulnak ki a feladatok felosztásával – egyszerre több feladat is társul bizonyos szerepekhez. • Ellenőrizhető hierarchikus struktúra jellemzi – az ellenőrzés rendszere kidolgozott a cél elérése érdekében.
Az iskola mint szervezet I. Formális működés: Írásos szabályozók (Pedagógiai Program, SZMSZ, Házirend) Formális szerepek (igazgató, igazgatóhelyettesek, osztályfőnök, speciális szakemberek) Tanári és egyéb formális közösségek (nevelőtestület, szakmai munkaközösség, osztályos tanárok munkaközössége, iskolaszék, szülői értekezlet, szülői szervezetek) II. Informális működés: Informális szerepek (kapcsolatrendszer, kommunikáció)
Intézményi szabályozók 1.) Pedagógiai program • nevelő-oktató munkát átfogó írásos dokumentum • az iskola tanárai készítik • a nevelőtestület fogadja el • tanulói – szülői elvárások, igények is megfogalmazódnak benne • része a nevelési program és a helyi tanterv
Intézményi szabályozók 2.) Szervezeti és Működési Szabályzat: • az intézményi működést, a belső viszonyokat és a külső kapcsolatokat írja le • igazgató készíti, nevelőtestület fogadja el, nyilvános, elérhető Szabályozza: 1.) oktatási intézmény vezetői és feladatkörük 2.) az iskola belső közösségei és működésük 3.) az intézmény képzési rendje 4.) a tanórai és tanórán kívüli foglalkozások
Intézményi szabályozók 5.) a tanulók távolmaradásának és mulasztásának rendje 6.) fegyelmi és kártérítési kötelezettség 7.) pedagógiai munka belső ellenőrzése 8.) szülői szervezetek 9.) tanulók és dolgozók jutalmazása 10.) rendkívüli események esetén szükséges teendők 11.) tanulók egészségügyi és szociális felügyelete 12.) munkavédelmi előírások 13.) hagyományok az iskolában, ünnepségek rendje 14.) iskola külső kapcsolatai 15.) nyilvánosság felé való megjelenés formái
Intézményi szabályozók 3.) Házirend • az iskola belső világának praktikus belső szabályozása • irányt mutatnak a tanulói magatartásnak és az iskola, mint infrastruktúra használatának • igazgató készíti, nevelőtestület fogadja el, nyilvános
Intézményi szabályozók Házirend szabályozza: • tanulók jogai és kötelezettségei • tanórák, szünetek, tanórán kívüli foglalkozások időpontjai • tanulók magatartása • Késések adminisztrációja és következményei • távolmaradások és mulasztások igazolásának rendje • étkeztetés rendje • tanulói térítési díjak • a tanuló által előállított dolog, alkotás vagyonjoga
Intézményi szabályozók • szociális támogatások megállapításának folyamata • iskolai helységek használatának rendje • jutalmazás, fegyelmezés, büntetés rendje • fegyelmi intézkedések rendje • osztálytermi munka felelőseinek rendje
Szereprendszer az iskolában 1.) Igazgató: • egy személyben felelős az iskola szervezeti és szakmai működéséért, munkáltatói jogok gyakorlója Feladatai: (gyermekvédelmi) • gyermek- és ifjúságvédelmi munka irányítása • tanuló- és gyermekbaleset megelőzésével kapcsolatos tevékenység irányítása
Szereprendszer az iskolában 2.) Igazgatóhelyettes: • általános jelleggel vagy egy-egy speciális feladatra • számuk a tanulói létszámtól függ, feladatkörüket az SZMSZ tartalmazza • meghatározó feladata a belső ellenőrzés, beszámolók készítése
Szereprendszer az iskolában 3.) Osztályfőnök: • egy-egy osztállyal kapcsolatos nevelési-oktatási feladatokat ellátó tanár • több mint pedagógus, tanórán kívüli neveléssel, mintanyújtással • közvetít a tanuló és környezete, a tanuló és a nevelőtestület között
Szereprendszer az iskolában 4.) Speciális feladatot ellátó szakemberek: • gyermek- ifjúságvédelmi felelős • iskolapszichológus • fejlesztő pedagógus • iskolai szociális munkás - szociálpedagógus • szabadidő-szervező • pedagógiai asszisztens • oktatástechnikus
Formális közösségek az iskolában 1.) nevelőtestület: • Az iskola nevelési és oktatási ügyeinek legfőbb tanácskozó és döntéshozó közössége • nevelőtestületi, osztályozó értekezleteket, esetmegbeszélő tanácskozásokat tartanak • tagjai a pedagógusok és a nevelő-oktató munkát segítő szakemberek
Formális közösségek az iskolában 2.) szakmai munkaközösség: • azonos szaktárgyat vagy műveltségi területet oktató pedagógus kollegák szakmai tömörülése (lehet iskolák közötti is) • módszertani tanácsadás, ötletek, óralátogatás, helyettesítések
Formális közösségek az iskolában 3.) egy osztályos tanárok munkaközössége: • azonos osztályban oktató tanárok közössége az ott tanulók fejlesztése, nevelési-oktatási feladatainak ellátása céljából • tanácsadás, rendszeres esetmegbeszélések
Formális közösségek az iskolában 4.) iskolaszék: Érdekegyeztető fórum, ahol az iskola valamennyi érintett résztvevője képviselve lehet, így: • a diákönkormányzat képviselői • a szülői munkaközösség képviselői • a nevelőtestület tagjai Egyetértési jogot gyakorol, véleményt nyilvánít az intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben
Formális közösségek az iskolában 5.) Szülői értekezlet: Egy-egy osztályban tanuló gyerekek szüleinek az érdekegyeztető és a szervezési kérdéseket, feladatokat megbeszélő fóruma • Félévente 2-3 alkalommal, interaktív jellegű • az iskola szülői tájékoztatása tervekről, történésekről, elképzelésekről
Formális közösségek az iskolában 6.) Szülői szervezetek: Az azonos iskolába járó tanulók szüleinek önszerveződő közössége.: • figyelemmel kíséri a gyermeki jogok érvényesülését, a pedagógiai munka eredményességét • érdekérvényesítő szerep
Informális szerepek az iskolában Az intézményi kultúra és nevelési elvek megvalósulásának közös értékalapja a jól működő nevelőtestület és informális kapcsolatrendszer.: • kollégák közti támogató-segítő kapcsolat • Informális elismerés • értékazonosság • rivalizálás helyett együttműködés
Jellemző viselkedési formák 1.) a közösségi pedagógus: kulcsszemély a nevelőtestület életében, kezdeményező, kölcsönösen jó viszonyt ápol, nyitott, a közösségért élő embertípus 2.) feladatorientált pedagógus: személyes kapcsolatok helyett az elvégzett munkát maximalizálja, az intézmény munkájának sikeréért élő embertípus 3.) nárcisztikus pedagógus: az iskolát saját személyiségük kifejezésére alkalmas terepnek tartják és használják – cél az „önfényezés”
Az iskola funkciói • Fő funkciója a szocializáció, a nevelés segítése, valamint a kultúra újratermelése más társadalmi intézményekkel (család, médiumok, stb.) együttműködve. • Különféle emberek (pedagógus, segítő szakember, diákok) szándékosan összehangolt tevékenysége a gyermekek nevelése, oktatása érdekében.
Az iskola funkciói 1.) hivatalos– manifeszt • individualizációs funkció (egyéniség, egyediség) általános műveltséget ad • szocializációs funkció • kvalifikációs funkció • szelekciós funkció 2) nem hivatalos – látens (rejtett) a) rejtett funkció b) diszfunkció
Az iskola funkciói Individualizációs funkció • Zene, művészetek, sport + képzési feladatok (jártasság, készség, képesség) • Jártasság – fokozott ellenőrzés mellett • Készség – automatizált tevékenység • Képesség – belső pszichikus feltétel (valamely tevékenység elvégzéséhez szükséges)
Az iskola funkciói Szocializációs funkció • szocializál (a társadalomba illeszt) • közvetíti a társ. elvárásait, rendjét, normáit, értékeit; elsajátíttatja, begyakoroltatja az ezeknek megfelelő magatartást és cselekvésmódot. Az iskola folytatja a család nevelési, szocializációs tevékenységét. • rejtett tanterv: tartalma a hivatalos tantervben nincs megfogalmazva - a rituálék uniformizálnak = mindenkire érvényesek
Az iskola funkciói Kvalifikációs funkció • továbbtanulás elősegítése • szakmai kvalifikáció • munkamorál + vonások kialakítása (következetesség, pontosság, önellenőrzés)
Az iskola funkciói Szelekciós funkció • kiválogatás (jók-rosszak) • ezzel meghatározza a társadalomban betöltendő helyét • a társadalmi esélyegyenlőtlenség újratermelődik • családi háttér – kulturális tőke • az egyenlőtlenségek nem javíthatók, megmerevednek, még a felsőoktatásban is hatnak
Az iskola diszfunkciói • Agresszió • Antiszociális viselkedés • Spontán kirekesztődés • Konfliktusok (lásd később)