Az e-learning rendszer és szereplői

1. Az e-learning rendszer és szereplői

2. Infrastrukturális elemek Hardver elemek - Szerver: a képzésmenedzsment alkalmazás, a tananyag és egyéb szoftverelemek, és a tanulással kapcsolatos információk tárolása és kezelése. - Kliens: a tanuló munkaeszköze, maga a számítógép, a releváns szolgáltatások elérésére. - Hálózat: a szerver-kliens kapcsolat közvetítő eleme.

3. Infrastrukturális elemek Szoftver elemek - Szerveralkalmazások: erőforrás igényes programokat oszt meg a kliensek között. - Böngésző: a kliens gépen futó alkalmazás (MS operációs rendszerek esetén az operációs rendszer része, melynek célja a képzésmenedzser-rendszer szolgáltatásainak elérése, illetve a tananyag futtatása.) - Képzésmenedzsment rendszer (LMS, Learning Management System): célja a képzési folyamat tervezése, szervezése, végrehajtása, értékelése. - Tartalommenedzsment-rendszer (LCMS, Learning Content Management System): célja a tananyagok, illetve tananyagelemek létrehozása, tárolása, szűrése stb. - Kiegészítő alkalmazások: többnyire kapcsolódó, adott tevékenységre kialakított és optimalizált szoftverek.

4. Keretrendszerek Azon alkalmazások (modulárisak) összessége, melyeken keresztül a felhasználói jogosultsággal rendelkezők az ismeretanyaghoz férhetnek. Jellemzőik ( eszközrendszer, szolgáltatások, kialakításuk stb.) alapján tipizálhatjuk.

6. A keretrendszerek típusai - DMS - korai keretrendszerek típusai, dokumentumkezelő rendszerek. - CMS - Course/Content management System - a felhasználókat a szerint kezeli, hogy milyen kurzushoz kapcsolódnak, mit kell tanulniuk. - LMS - Learning Management System - tanulásirányítási rendszer - feladata, a felhasználók azonosítása jogaiknak megfelelően, hozzárendelje azokat a kurzusokhoz, szolgáltatásokhoz, tananyagokhoz. Teljesítmények, események kezelése, naplózás. - LCMS - Learning Content Management System - tananyagkezelő rendszer. (SDT) Fő feladata a tanulási egységek (LO) elemeinek a tárolása, a felhasználók tárolása, a tananyag bejárási útjainak a tárolása, ebből kifolyólag szerzői rendszereket is tartalmaznak, amelynek segítségével a tárolt tananyagelemekből tananyagstruktúrákat, kurzusokat lehet felépíteni.

7. Az e-learningkeretrendszerekeszközrendszere Tananyag szolgáltatás (formátumok, szabványok, hivatkozások, tananyagelemek, fogalmak kezelése) Kommunikációs eszközök (Különböző típusú üzenetek kezelése-csevegés, e-mai stb.) Személyes szolgáltatás (naptár, könyvjelző, felületre szabás stb.) Tevékenységek( blog, wiki, fájl megosztás, címkézés, teszt, szavazás, kérdőív, teszt stb.) Egyéb (csoportkezelés, kivételek, tárhely, portfólió, erőforrás igények, felhasználók azonosítás stb.)

8. Szerzői rendszerek jellemzői · a multimédia elemek (felirat, szöveg, grafikus, audio és video ablakok, animációs szekvenciák és interakciós eszközök - nyomógombok) elhelyezésére alkalmas grafikus szerkesztő felület, · a médiaelemek megjelenítésére, lejátszására (például videóanyag, hanganyag) alkalmas modulok · tartalmaz olyan szinkronizációs eszközöket, amelyekkel a felhasználó különböző adattípusokat (szöveg, kép, hang, video, stb.) kombinálhat és egyszerre játszhat vissza. · tartalmaz felhasználói interakciós eszközöket. Ez lehet egyszerű start/stop/pause interakció, vagy akár touch-screen interfész, amely ciklusokat, vagy feltételes eljárásokat indít.

9. A szerzői rendszerek típusai Laporientáltszerzőirendszerek- egyestananyagegységeketoldalankéntfogjafel. Azhogyegy-egyoldal, lap mekkoraterületetfoglal el, ezmindig a rendszerdefiniálja. (HTML szerkesztők, bemutatókészítőprogramok) Ikonorientáltrendszerek- Azegyestartalmakikonokkéntállnak a rendelkezésünkremelyeket a folyamatábraegyesfázisairahelyezveszervezhetjük meg azalkalmazásműködését. (pl. Authoware, programozási ismeretek stb.) Időtengelyorientáltrendszerek- a tervezésifázisbanlétrehozhatjuk a készprojektszerkezetét. A  tartalmielemeketmegjelenésükésláthatóságukalapjánkezelik. Egyszerretöbbpárhuzamosidőfonalkezelésérealkalmasak (pl. háttér, menü, navigációsterületekésazidőszakosanmegjelenőelemekkezelése)(pl.AdobeDirector) Objektum orientált rendszerek – Rugalmasak, speciális munkák létrehozására is alkalmasak, de programozási ismeret szükséges hozzá. (pl. Adobe Flash )

10. Szerzői rendszerek beszerzésénél fontos szempontok * képes-e olyan futtatható anyagot készíteni, amelyet a célplatformokon minden nehézség nélkül, jó minőségben, a tervezett sebességgel le tudnak játszani * tudja-e kezelni a felhasználni szándékozott külső eszközöket (pl. video lemez)     * milyen adatformátumot képes olvasni és előállítani     * milyen hang, kép és video szerkesztési funkciói vannak     * mennyire objektumorientált     * mennyire felhasználóbarát     * nem kell-e külön jogdíjat fizetni a kifejlesztett anyagok után

11. Az elektronikus tananyag fejlődési útja Elektronikus / digitális formában tárolt és szolgáltatott szellemi alkotás, amely tudás, információ átadásra alkalmas.

12. Elektronikus tananyag – első generáció Jellemzők: • Nem interaktív, passzív • Elektronikusan készült tartalom (MS Office stb.) • Digitalizált tartalom • Videofilm, mesefilm, órai jegyzet stb.

13. Elektronikus tananyag – második generáció Jellemzők: • Számítógépes felhasználásra készülnek • Multimédiás elemek használata • Interaktivitás (tesztek, elágazások, választási lehetőségek stb.) • Kiegészítő anyag (strukturált) • Módszertani anyag egészíti ki

14. Elektronikus tananyag – harmadik generáció Jellemzők: • Kimondottan oktatásra készültek • Módszertani jellemzőkkel bírnak • Interaktívak (a résztvevő aktív cselekvése szükséges) • Multimédiás (kevés szöveg sok AV anyag) • Sok a hivatkozás (lehet „bolyongani, ugrálni” az anyagban) • Önálló tananyag • Tanulás, számonkérés összeolvad (továbblépni csak helyes válasz esetén)

15. Elektronikus tananyag – negyedik generáció Jellemzők: • Kollaborációs lehetőségek • A tananyag egy multikulturális közösség produktuma • Web 2.0 eszközei