A nyitvatermők

1. A nyitvatermők 2008. Görög József

2. Ősharasztokból fejlődtek ki, olyanokból melyek kicsi és nagy spórát is termeltek. • A nagy spórából alakult ki az ősi magkezdemény, úgy, hogy a spóra az anyanövényen maradt és burok vette körül. A hímivarsejtek itt termékenyítik meg. • A szaporodás így védettebb környezetben megy végbe és függetlenedik a víztől, a kicsi spórából kialakuló hímivarsejteket a szél szállítja. • Az első ilyen harasztok a magvaspáfrányok voltak • Kihaltak • Legközelebb a páfrányfenyő áll hozzájuk

3. Szövetes, hajtásos, virágos növények • Szerveik: • Gyökér: gyökérszőreik még nincsenek, ezért gombákkal élnek szimbiózisban • Levél: örökzöldek, tű vagy pikkely alakúak, egyesével vagy többesével ülnek, viaszosak • Viráguk: külön porzós és termős virágzat • Porzós: ágak végén • Termős: toboz, termőlevelei nyitottak, a termőlevelek alján található a magkezdemény, a megtermékenyítés után ebből lesz a mag

4. Csoportjaik: • Páfrányfenyők: • Páfrányfenyő (Ginkgo biloba) • Fenyők • Luc-, erdei-, fekete-, jegenye-, vörösfenyő • Ciprusfélék: boróka, tuja • Cédrusok • Mocsárciprusfélék: mamutfenyő • Tiszafafélék • Tiszafa

5. Magvas növényekSpermatophyta • Fejlett hajtásos növények, melyek virággal rendelkeznek • A virágokból megtermékenyítés után mag fejlődik • A virág és a mag a szárazföldi viszonyokhoz való alkalmazkodás következtében alakult ki

6. Magvas növények

7. Nyitvatermők tulajdonságai • Magot termő fás növények • Magházuk nyitott, ebben fejlődnek a magkezdemények magvak • A magvak szabadon ülnek a termőleveleken • Virágok egyivarúak, takaró nélküliek

8. Toboz metszete termőpikkelyekkel, rajtuk magkezdeményekkel

9. Nyitvatermők tulajdonságai • Fájában tracheidák (tökéletesen zárt, edényalakú sejt) vannak • Nyálka- és gyantajáratok

10. Nyitvatermők • A virágok általában • egyivarúak, • takaró nélküliek, • szélbeporzásúak

11. Magas, fás termetűek Maggal szaporodnak Felszíni víztől való függetlenedés Nyitvatermők

12. Nyitvatermők csoportosítása

13. Nyitvatermők csoportosítása

14. Fenyők rendje • Mocsáriciprusfélék családja • Ciprusfélék családja • Fenyőfélék családja • Jegenyefenyőfélék • Vörösfenyőfélék • Erdeifenyőfélék

15. Fenyőfélék családja • Európai vörösfenyő • Levelei tűszerűek, lágyak, világoszöldek, ősszel sárgára színeződnek • Kérge szürke, majd vöröses-barna • Tavasszal virágzik • Toboza tojásdad alakú, felálló • Hegységekben él • lombhullató

16. Tiszafafélék családja • Közönséges tiszafa /Taxus baccata/ • Szövetei gyantajáratokat nem tartalmaznak • Tűlevelei fésűsen állnak • A pikkelylevelek tövében porzós virágok • Pirosas színű húsos magköpeny (arillus) Alkaloidmentes, a többi rész taxin-tartalmú, mérgező ! ! !

17. Cikászfélék családja • Nagy, spirálisan álló leveleik a törzs csúcsán üstököt alkotnak • Virágtakaró nélküli virágaik kétlakiak • Törzsük bele = az ún. szágóliszt - és magjuk is keményítőben gazdag • Minden részük mérgező ! • Nagy magvaikat húsos külső és kemény belső héj burkolja

18. Cikászfélék családja • Cycas Revoluta – Japán cikász • A Cikász a Föld legidősebb növényeinek egyike • A bőrszerű szárnyalt levelek • Lassan növő, örökzöld, fásszárú növény • Törzs tetején sötétzöld, visszahajló levelekkel teli lombkorona • Fényigényes növény

19. Ginkgo bilobaPáfrányfenyő

20. elszigetelt • önálló faj a növényvilágban

21. 40 méter magas lazán ágas lombhullató legyező alakú levelek

22. Őszi lombszín kínai orvoslásban a tüdő betegségeit gyógyítják vele

23. Ország: Növények (Plantae) • Csoport: Szövetes növények (Tracheophyta) • Főtörzs: Virágos növények (Spermatophyta) • Törzs: Páfrányfenyők (Ginkgophyta) • Osztály: Ginkgoopsida • Rend: Ginkgoales • Család: Ginkgoaceae • Nemzetség: Ginkgo • Faj: Ginkgo biloba

24. Felhasználása A páfrányfenyő levelét használják fel gyógyászati célokra. Levele tavasztól őszig szedhető. Alkalmazzák agyi vérellátási zavar, szédülés, fülzúgás, illetve hallásgyengülés gyógyítására. Jótékonyan hatnak a visszértágulatra, az aranyérre és a lábfekélyre. A vizsgálatok kimutatták, hogy a páfrányfenyőben lévő flavonoidok hatása miatt jó értágító, biztosítják a bőr és az izmok jó vérellátását, és fokozzák az anyagcserét. Kiváló antioxidáns tulajdonságú, és javítja az agyi vérellátást is. A kivonat javítja a koncentráló készséget, szellemi teljesítőképességet. Használják még az öregkori elbutulás (demencia) ellen is. A VIII. Magyar Gyógyszerkönyvbenpáfrányfenyőlevél(Ginkgo folium) néven hivatalos „drog”.

25. Kivonat: A friss levelekből készült kivonat értágító hatású. • Tabletta: Javítja a vérkeringést. • Tinktúra: Rossz vérkeringés esetén ajánlott.

26. Jó tudni!A levélben található ginkgolsav miatt - allergizáló és toxikus hatása is lehet -, nem ajánlott belőle teát főzni!!!

27. A költészetben Goethe is megemlíti "Ginkgo biloba" c. versében. • Kínában a magját 5000 éve használják a gyógyításban. • A kétlaki fák közül inkább a porzósat ültetik szívesen kertekben, mert a termős fán beérő termések a földre hullva nagyon kellemetlen szagúak, amikor megromlanak, megerjednek. Vajsavat tartalmaz  levegővel érintkezve  kellemetlen szagú

28. A harasztok és a nyitvatermők Biológia – Növénytan Kereste: G. J.

29. A harasztok törzse

30. Kapcsos korpafű

31. Mezei zsurló Fiatal fotószintetizáló h. Spóratermő hajtás

32. Mezei zsurló

33. Óriás zsurló

34. Erdei pajzsika Előtelepből kisarjadó fiatal páfrány Fejlődő hajtás

35. Erdei pajzsika

36. Erdei pajzsika Spóra-tartók a levél fonákán

37. Hölgypáfrány

38. Aranyos fodorka

39. Gímpáfrány

40. Páfrányfák (hegyi esőerdőben)

41. Óidőben élt harasztok Pikkelyfa és kérge Pecsétfa és kérge Zsurlófa

42. A nyitvatermők törzse

43. Páfrányfenyő

44. Lucfenyő

45. Lucfenyő

46. Jegenyefenyő Tűlevelek színe Tűlevelek fonáka

47. Jegenyefenyő

48. Erdeifenyő

49. Erdeifenyő

50. Feketefenyő