Vasútfejlesztési tervek a két világháború között Magyarországon

1. Vasútfejlesztési tervek a két világháború között Magyarországon Pécs 2013. november 7. Prof. Dr. Majdán János

2. A háború, a rendszerváltások és a békediktátum következményei a vasúthálózatra • Változások, fejlesztések 1941-ig • Hálózati bővítések 1941-1944 között

3. Magyarország vasúti hálózata 1914-ben

4. A. Harcok és a megszállásvasúti következményei (1918 – 1921) • A vasúti gördülőállomány drasztikus csökkenése • Megcsonkított hálózat • Az utódállamokból menekülő vasutas családok beáramlása

5. A. Magyarországon lévő összes vasúti kocsiállomány alakulása 1918-1921 között(Kelety Dénes nyomán a szerző szerkesztése) • 1918 november leltárban105 308 • Ebből üzemképes 78 600 Ebből MÁV állományában 38 300 • 1919. augusztus 28. Idegen és MÁV állományában 73 266 Ebből MÁV állományában 35 586 • 1919. december. Idegen és MÁV állományában 35 401 Ebből MÁV állományában 26 905

6. A. MÁV tulajdonban lévő személykocsik állománya 1918-1921 között(Kelety Dénes nyomán a szerző szerkesztése) • 1918. november. 8680 • 1919 április. 4725 • 1919. augusztus 28. 4725 • 1919 október. 2031 Ebből üzemképes 615 • 1921.április. 2488 Ebből üzemképes 2067

7. A. MÁV tulajdonában lévő mozdonyok 1918-1921 között(Kelety Dénes nyomán a szerző szerkesztése) • 1918. november. leltárban 4887 Ebből üzemképes 3421 • 1919. augusztus 28. 2755 Ebből üzemképes 1323 • 1919 október. 1528 Ebből üzemképes 410 • 1921.április. 1852 Ebből üzemképes 1012

8. A. A vasúthálózat helyzete 1920 után • Magyarország vasúti hálózata 1914-ben: 22 869 kilométer. • A trianoni békediktátum után: 7 255 kilométer. • A vasutakat 51 ponton metszette a határ, • ebből 32 vámállomásként működött.

9. A. Békediktátum előírása 1920 Kétvágányú hálózat 815 kilométerből - felszedések Budapest-Keleti – Győr Budapest-Kelenföld – Pusztaszabolcs Budapest-Nyugati – Szob Budapest –Keleti – Miskolc – Sátoraljaújhely Hatvan - Salgótarján Budapest-Nyugati – Cegléd – Szolnok - Békéscsaba – Lökösháza Rákos – Újszász – Szajol Budapest-Ferencváros – Soroksár – Kiskunlacháza – Kelebia Szeged – Szőreg Nagykanizsa - Murakeresztúr

10. A. Békediktátum előírása 1920 Kétvágányú hálózat 815 kilométerből - felszedések Budapest-Keleti – Győr Budapest-Kelenföld – Pusztaszabolcs Budapest-Nyugati – Szob Budapest –Keleti – Miskolc – Sátoraljaújhely Hatvan - Salgótarján Budapest-Nyugati – Cegléd – Szolnok - Békéscsaba – Lökösháza Rákos – Újszász – Szajol Budapest-Ferencváros – Soroksár – Kiskunlacháza – Kelebia Szeged – Szőreg Nagykanizsa - Murakeresztúr

11. B. Vasútépítések (normál nyomtáv) • Tát és a Duna-part • Baja és a Duna-part • Kocsord – Fehérgyarmat • Felsőgalla – Tatabánya • Budapest kispesti összekötő • Csepeli szabad kikötő • Hidas-Bonyhád – Bonyhád • Dunaföldvár – Solt • Szeged – Röszke elágazás 35 kilométer

12. B. Egyéb MÁV építési munkák • Állomások, határállomások át- és kiépítése • Elsőrangúsítás: Vámosgyörk – Gyöngyös Bánréve – Ózd Kecskemét – Fülöpszállás Tapolca – Keszthely Budapest – Lajosmizse Szeged - Békéscsaba

13. B. Egyéb MÁV építési munkák • Hidak Duna – Újpesti összekötő Tisza – Szolnok, Kiskőrös Kőrös – Szarvas, Kunszentmárton Maros – Makó Hernád – Zsolca Zala – Zalaegerszeg Közúti is: Baja, Algyő

14. B. Keskenynyomtávú építkezések 1941-ig • Lillafüred – 36 km • Alföldi Első Gazdasági Vasút (Orosháza környéki része) – 18 km • Szegedi Gazdasági Vasút – 67 km • Gyöngyös – Bene (Mátravasút) – 6 km • Debreceni Városi Erdei Vasút hosszabbítása – 14 km • Kecskeméti Gazdasági Vasút – 59 km

15. B. Hegyközi (Sátoraljaújhely) – 26 kmBodrogközi Gazdasági Vasút – 60 km

16. B. Új helyzet – új második vágány 1942-ig • 1925 – 1926 Győr – Hegyeshalom • 1937 – 1942 Budapest – Székesfehérvár • 1939 – 1941 Szajol – Debrecen • 1940 Sárbogárd – Rétszilas 815 kilométer helyett 1184 kilométer

17. B. Új helyzet – új feladatokHelyiérdekű vasutak államosítása

18. B. Magán és helyiérdekű vasutak bérbevétele és államosítása • Pécs – Barcsi Vasút – 68 km – 1925. július 1. - MÁV bérlet • Helyiérdekű vasutak – 4052 km – 1926-1931 között államosítás • Duna – Száva – Adria Vasúttársaság (1920-ig Déli Vasút) – 560 km – 1932. július 1. – államosítás • Ipari és kikötői vágányok – 20 km – 1931-1936 – államosítás • Budapest környéki hév hálózat – 40 km – 1929. augusztus 1. – BHÉV része • Miskolc – Diósgyőr villamos közüzemi hév – 7km - 1924

19. B. Új helyzet – új feladatokOrszágos jelentőségű hálózati fejlesztési tervek

20. B. Javaslat szintjén tárgyalt vasútépítések a Dél Dunántúlon • Pécs – Komló • Godisa – Kaposvár • Bátaszék – Mohács - Villány • Rétszilas – Paks – Szekszárd • Kszőhidegkút-Gyönk – Szekszárd • Fonyód – Dombóvár • Somogyszob – Nagykanizsa – Lenti – Zalalövő – Szentgotthárd

21. C. Vasútfejlesztések Erdélyben 1940 -1944 között • Szászlekence – Kolozsnagyida (1940) keskenynyomtáv – 16 km

22. C. Szeretfalva - Déda (1942. december 5) • 48 km nyílt vonali pálya és 25 km állomási vágány • Déda, Szeretfalva és további 4 állomás, • 3 megállóhely, • 30 híd, • 4 viadukt, • 21 alul- és felüljáró, • 160 épület (vasúti őrház, víztornyok, stb.)

23. Fejlesztések a két világháború között = a jövő